Vándor

Vendor és vend címnél írottak szerint a vendor = kereskedő a vándor. De mit jelent a vándor? Kimondottan a wander u/w-előhangja miatt is gondolnám, hogy egyezőnek vehető a Szíriusz An-Dar nevével (lásd Andor, Andra, other és másutt). Ezen An-Dar-ról viszont megállapítottuk, hogy a hunter névvel azonos. Mely Hunter névvel pedig azonosnak találtatott az a közben wonder és venture címnél is említett latin venator = vadász, mely pedig egyezik a latinban általam most nem talált vendor eredetijével és a Vend-Urak nevével, kik talán ilyen néven nem is léteztek (a szlovének vend neve a latin nyelvből is eredhet), hanem mindvégig a vándor szóról (egészen pontosan az Orion ilyen nevéről) lehetett szó. Felveti mindez azt, hogy a germán hunter is a Vándor név változata lenne? Szerintem nem (de talán a latin vadászt jelentő szó igen: akár a wonder = csuda fogalma is itt, valamelyik – már indo-európai – mítoszi leágazásban keresendő valahol). A Hun-Ter ősi magyar-hun elnevezés lehet és a Vándor csak ennek változata^[1]. A kérdés itt csak az, hogy a wander szónál írottak alapján égi vándorra, (nem is annyira botos istenekkel kapcsolatba hozható) bolygóra, vagy csillagképre, a Hunter-Orionra (akinek vándor formával azonos Panther neve is ismert) utal és nem két lábon járó emberre (de a kutya sem a négylábút jelenti elsődlegesen, csak másodlagosan). A nevek asztrális eredetéről számtalanszor volt szó.
Össze is köthetnénk a dolgot: a régi, békés időkben azért is vándoroltak az emberek, mert az égi Vándort (az összetartozó Orion-Szíriuszt) látni akarták.

Egyébiránt (az Orion-kapcsolatú) Indra címnél volt szó a vándor fogalmáról David Gordon White könyvében:

Among the Vedic gods, it is Indra (together with Rudra) who is most closely and frequently associated with various groups of wandering ascetics: one of these is known as the yatis, from yâ, "to go," or from yat, "to strive."
—
A védikus istenek közül Indra (Rudrával együtt) az, aki a legszorosabban és leggyakrabban a vándorló aszkéták különböző csoportjaival áll kapcsolatban: ezek egyike a yati-k, a yâ, "menni", vagy a yat, "törekedni" szóból.

Vajon Égi Vándorra keresve mit találunk az interneten? Például egy imát, mely alapján is Szíriuszról lehet szó:

Csillag, csillag, fényes égi vándor, merre van a jászol? Mutass utat, hogy mindenki lásson!
Angyalének, szólj ma nagy örömről, szállj körül a Földön, hangod, hangod mindenkit betöltsön!
Én is, én is már közétek állok, pásztorok, királyok. Jézust, Jézust Énekelve áldjuk! Eljött, eljött véle minden áldás, boldog, aki hálás. Térj be, térj be! Van szívemben szállás.

• Torockai-Wigand Edénél vagy másutt egyelőre nem látok paraszti hagyományból utalást ilyen csillagra.
  Molnár V. József Világ-Virág című könyvének 86. oldalán amikor "sugárzó égi vándorról" ír, a Napra utal. A fentebbi imában is könnyen lehet, hogy a Napról van szó.

Tomory Zsuzsa Ősmagyar imádságaink 3. rész...

...című az Ősi Gyökér 2021/1. sz. megjelent cikkében fehér rózsa kapcsán a Holdra utal viszont:

A fehér rózsa mindenkor magyarok Nagyboldogasszonyára emlékezik. Későbbi, hun befolyás hatására a vándor hunok az égi vándort választották jelképül, s egyúttal színeit is: a Hold ezüst-fehér ragyogását és az ég kékjét.

Halad címnél szereplő passzusban is arról volt szó legutóbb, hogy a Nap mozgására utaló jelentésekkel van dolgunk (a Nap fiai pedig a nép, akik a Teremtő és teremtett címnél szereplő neveken hívták magukat), azaz az égi vándor a Nap, de elsősorban itt nem az ég tengerén való tovahaladására kell gondolnunk, hanem a Nap látszólagos pályáján, az ekliptikán való földről nézve követett útjára/vándorlására. A Nap amikor a legerősebb, akkor ér a Vándor/Pásztor Orion csillagképhez. Ahogy Bál (illetve Balog) neve, Mithra alakja kapcsán és más példákkal Nap és Orion cím/alcímnél is láttuk, a Nap egyes elnevezései a Hunornak megfelelő, nyári napfordulós téridőbeli helyre vonatkozó állásra vonatkoznak, mely betudható annak, hogy a magyar-utód törzsek többsége magát a(z Orion övcsillagai címnél, ősök háza téma kapcsán patriarchalizmus témában is taglalt felfogás szerint) nyári napfordulós Nap fiának tartotta, amikor az a legerősebb. Tulajdonképpen ez vezetett a magyar és hun utódnépek vallásszakadásához és a szemiták és árják címnél taglalt tragédiához, a mai (ir)racionális gondolkodás előfutárainak, a görög-római racionalitás és világkép uzsorások által is kívánt eszményképként való beállításához.
Ha égi-kozmikus vándort kell azonosítani, a tavaszpont is (lassan de) vándorol.

Lásd még idegen, jövevény és vándor témában Hágár, peregrine, foreign, migrate, hostile és árja. A legutóbb misery címnél is taglalt mazúr arab párja is a migrate címnél taglalt magyar arabokra látszik utalni.
Egyébként feltűnő, hogy szinte minden magyar vagy magyar-rokon nép nevének jelentésbeli kötődése van a vándor, menekül, stb. fogalmával: a bolyongást, kalandozást, csángatást kifejező szavakhoz mindig kapcsolható volt egy népnév (magyar megy, kún/hun kam és mén (mendegél), palóc bolyong, csángó csángat, avar barangol, kőrös kalézol/halad, stb.).

Bognár Ferenc Az Életfa csillag-gyökerei...

...című cikkében is írja Horvát István nyomán:

A filiszteus nevet etiópiai eredetűnek, és száműzött, kivándorló, jövevény értelműnek tartották a régiek, ahogy a későbbi párthusokról is ugyan erre a megállapításra jutottak a XIX. sz-i kutatók.

• Palesztina és jász címnél MA és Tomory Zsuzsa hasonló adatai szerepeltek már.

Aztán megad egy másik, általam ismeretlen nevet:

A Metanasta Jazygok METANASTA része is (ellenőrizhetően) vándorlót jelentett.

Bulgárok vándor illetve nándor neve cím/alcímnél is előjött a vándor, de a (szlovénné lett) vendek és venétek neve is ilyen, Úr végződés nélkül.
Bognár Ferenc másutt még a kabar név kóbor (vándorló) változatát közli, de közben kóbor szóról magáról is volt szó: a rokonértelmű kóbor szóról szintén megállapítottuk, hogy Orion neve.
Mint kiderül, a kazár népnévhez is kötődik egy ilyen jelentés.

Bognár Ferenc A magyarok istene...

...című cikkében Horvát István nyomán a török (ami ugye eredetileg szkíta) név sémi ilyen vándor jelentésű szavait közli még (melyeket tract címnél is hoztunk):

Arab tharaka, semita tarech, tiruch, keleti tarak-terek és tarasz-teresz = vándor, kivándorló, kiköltöző.

Mintha minden magyarokhoz köthető nép vándorolna vagy menekülne (a gonosz szemiták és árják elől).
Valójában nemcsak a vándorló fogalmat kell itt keresni, hanem a részekre szakadás ideáját kell észrevenni. A szkíta illetve saka név kapcsán az elszakadást és a pártusok kapcsán az elpártolást szokták még szóba hozni. Minden az elmúlt 3-4 ezer évvel kezdődött el igazán, a magyar nép részekre szakadásával. Lásd minden továbbit ott.
Az alapidea lehet az is, hogy a Közép-Európából kivándorló magyarok gyarmatosítás és az isten igéjének megismertetése céljából vándoroltak mindenfelé. Amikor tehát nem hazájában, a Kárpát-medencében tartózkodott, csak is vándor lehetett.
Az alábbiakat illetően inkább a közelmúltra jellemző a nomád és vándor életmód:
Bobula Ida is azt írja, hogy a magyarság nem azért vándorolt, mert a nomádkodás volt életformája, hanem azért, mert régi hazáját és utána számos szállását elvette az idegen túlerő. Sajnos ez ma is így működik a kilakoltatások kapcsán.
Péterfai János is írja, hogy a nomádok megjelenése az akkádok hatalmas emberirtásai után történik.
Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 406. oldalán amikor a Szaraszvati kultúra többemeletes, szennyvízelvezetéses, fürdőszobás házairól írt, akkor ötlött fel, hogy ez a hunok/jászok által élt nomád életforma csakis a Halak korszakra lehetett jellemző: folyamatosan úton voltak, mert harcolni kellett, a magyar őseszméket védve.

A vándorlás viszont azon cigányokhoz köthető leginkább (a francia gitan szót is láttam vándornak fordítva), akiknek egyes cigányok védikus tanítói küldetést tulajdonítanak, dacára annak, hogy inkább sémi eredetűek (de kinézetre és nyelvük alapján is indiaiak).

Czeglédi Katalin Földrajzi nevek és a magyar őstörténet – a Kárpát-medence földrajzi neveinek keleti kapcsolatai...

...című Ősi Gyökér 2005/1. sz. megjelent cikkében egy korábbi vándorlásról van szó (a kontextust tekintve itt a már visszahúzódó jégpáncél utáni időkről van szó):

A párhuzamos adatok vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy "Az őskőkor vadászai az északra húzódó állatvilág nyomában zömmel maguk is északra vándoroltak..." (LÁSZLÓ 1999.I:38).
Valószínű, "...Kisázsia felől hatoltak be hazánk... területére..." (LÁSZLÓ 1999.I:36). Miután "...a természeti környezetbe belenőtt ember együtt vándorol a megszokott "életterével", eleve fel kell tennünk, hogy a növény- és állatvilággal együtt déli népesség is érkezett Közép-Európába az előző korokból itt maradt népesség mellé." (LÁSZLÓ 1999.I:40).

Egyébként Magyar Adorján Ősműveltségében bemutatta (talán/szinte) minden őstörzshöz illetve nevükhöz kapcsolt mozgást, leginkább menést, haladást, vándorlást, bolyongást kifejező szavakat és maga is rájött, hogy ezek a szavak nem feltétlenül emberekre utalnak, hanem égitestekre. A magyar megy, kún kam és mén (mendegél), kőrös halad/kalézol, palóc bolyong, avar barangol mellett nyilván a pannonnak felelne meg a *vándol, mely akár a venue címnél taglalt jön témát is megoldaná. A jász szócsoport alábbi adatsorát sziget címhez, az arab jáziri szóhoz tettük még legutóbb (jász címnél is megvolt):

A jász szócsoportnak is kellett legyen valamilyen a járást, vándorlást, bolyongást, mendegélést jelentő szavának, amely tehát jázás, juzás, ijázás, jizés alakú kellett legyen. És íme a szláv nyelvekben fönn is maradott jezditi utazást jelentő szó. De ezen föltételezett jázás szóra utal maga a magyar jár, járás szó is, mert hiszen az r-z mássalhangzó váltakozás, különösen a szó végén, ismeretes jelenség. De ugyan e szó jésítetlen alakját is megtaláljuk az olasz ire (hosszú í-vel, íre-nek ejtendő) = menni igében, valamint az olasz és német errare és irren (angol err) = bolyongani, tévelyegni igében is. Igaz hogy eme szavak az r hang révén kőrös szócsoportunkba tartoznak, de amint mondám, az r-z változás révén a jász szócsoporthoz is közel állóak.

És ha tudjuk, hogy a Vándor az Orion neve is, akkor mit jelent mindez? Nyilván az Orion címnél taglalt témában...

• A fentebb Jankovics Marcell által is említett Orion-kivégzések/lefejezések és az Orionnal együtt álló Napok kapcsán kell elmondani, hogy tehát nemcsak Mithra (lásd Mithra és a bika) és Prajapati, hanem a Tilak Orionjának VII. fejezetében előjövő, 178. oldala tájékán elemzett Vrishâkapi is az Orionnal azonosuló Napot (lásd Nap az Orionban) személyesíti meg. Az egyik versszakban sárga szarvasként^[2] is megjelenő Vrishâkapinak pedig szintén fejét szegik. A fej szegése nyilván égi pályák változását, metszéseit jelentik, ahogy a Hamlet Malmában is születtek ilyen értelmezések Agnival és Szómával kapcsolatban. (Minden továbbit lásd Vrishâkapi.)
  
  Szabir, kóbor és vándor címnél volt még arról szó, hogy Orion helyzetének megváltozását jelölhetik egyes nevek és nyelvek szavai.

...kell gondolkodni.
Arról már északra visszatérő(?) finnugor törzsek kapcsán és Orion duplikációi kapcsán is volt szó, hogy Orion helyzetének megváltozása illetve népek más földrajzi helyre való vándorlása miatt felvettek Oriont kiváltó csillagképeket.

A vándor téma előjött Magyar Adorjánnál stork címnél is.
Kódor az Oriontól el nem választható kutyára vonatkoztatható, az imént említett kóbor változataként értelmezhető, azaz fontos tudni, hogy az évköri összefüggéseket ne felejtsük el.
Gyalog szónál legutóbb járva, -og ég értelmére kitérve is a vándor fogalma ötlött fel: a vándor – ahogy Molnár V. József is említette – a Nap is, az ekliptikán járva.

Vándor = Ember

A népek nevei illetve értelmük kapcsán elhangzik, hogy embert jelentenek (ainu, komi, stb.). Görbe ember témában (lemniszkáta és más címeknél volt róla szó) lehetne éppen Vándor = Hunter = Orion Isten(ember) és az ember címnél taglalt Ikrek csillagképpel való azonosításban gondolkodni. Egyébiránt a szavak egymásnak változatai is lehetnek: váNDor < eMBer [NG – MB/MP – ND váltásról volt szó több helyen].

Vándor = Madár

A vándormadár összefüggést ismerjük is. A madárember cím/alcímnél (valamint wing és szárny címnél) is legutóbb taglalt témák és szavak nyomán azt is mondhatjuk, hogy nemcsak az ember és hungár, hanem (a vandál) és az ónorvég (inkább szárnyas vagy madár értelműnek tartható) vængr is, sőt maga a madár ilyen alakú. Azaz a vándor is lényegében a madár-magyarok neve.

Lásd még kószál szónál taglalt szláv "nomád"-ot jelentő szavakat.

Lábjegyzetek