Ull

A Viking írásemlékek Paraguayban című az Ősi Gyökér 1974/2-6. sz. megjelent cikkben idézett de Mahieu professzor adata szerint a vikingeknél Ull a vadászok istene és védelmezője.

Ezen Wiki oldalról is találunk adatot:

Ull (Uller, Ullr, jelentése "dicsőség") egyike a korai isteneknek a skandináv mitológiában. Már a bronzkorszakban összefüggésbe hozták a harccal és a napimádattal. A viking hitben (asatru), Sif fiának és Thor mostohafiának tartják. Apja ismeretlen, de az újabb időkben több lehetőséget is felvetettek. Apja lehetne például Egil, Völund testvére vagy Aurvandil, akiket ráadásul gyakran összekevernek.

Ullt alig említik a mitologikus mondákban, de megjelenhet becsülettel és párviadallal kapcsolatban. Neve előfordul sok skandináv helység nevében, ami bizonyítja fontosságát a régebbi kultusz keretében. Ullt gyakran úgy ábrázolják a mondákban, mint egy délceg és szép férfit, aki síléceken vagy hótalpakon megy. Egyik ismert kelléke a pajzs, míg fő fegyvere az íj. Ull a védője mindenkinek, aki imádja a tűzet és annak szent lángját. Saxo említ egy istent, Ollerust, latin formája az Ullnak, aki később átváltozott Odinná. Ull néha úgy szerepel, mint a tél istene és olyankor a téli hónapokban helyettesíti Odint. Úgy tartják, hogy a párja a föld istene, Holda asszony, akinek mezőit Ull télire betakarja hóval, hogy tavaszra termékenyek legyenek. Különben mint házastárs Nerthushoz kapcsolják, aki minden valószínűség szerint pont Holda asszony. Norvégiában régebben imádtak egy istent, kinek neve Ullinn volt, aki minden bizonnyal azonos volt Ullal.
Ull lakhelyének neve Ydalir (Tiszafavölgy), az Edda magyar fordításában, Ébenvölgy.

Ez azért érdekes, mert Ull egyrészt öl (mely a vadász feladata) másrészt Ullu nevekkel azonos és a téridőbeli helyük stimmel.