Személy

A személy szó szóba került SZÁM címnél is. Személy Szem előrésze azonos is vele. Személy szavunk vagy Szem-Éj (Csillag az Éjben) vagy Szem-El/Szem-Él olvasatú lehet.

Péterfai János írja:

A Hunyorog ige Og neve Óriás értelmű. Huny-Or-Og a név helyes elemekre bontása. A csillagok hunyorognak, de a szemünk is hunyorog az erős fényben. A Személy nem más, mint Szem (csillag) az Éjben.

Magyar Adorján írja:

A magyarban régen a személy szó – a Czuczor-Fogarassy szótár szerint is – nem csupán emberi egyént jelentett, hanem valaminek színét (felszínét), látszatát (látható részét), arculatát, alakját. A szótár e személy szót összeveti a héber szemel és a latin simulacrum (szimulákrum) szóval, amelyek értelme: hasonmás". Szerintem tehát úgy a magyar személy szó mint a görög szemeion, a héber szemel, mint a latin simulacrum, sőt a latin simbolum (szimbólum) is mind a magyar szem szóra vezetendő vissza, amelyből a felület, szemmel látható valami, valaminek színe; felülete, ételmű személy szavunk is származott, ugyanúgy mint szemlélni igénk is.

• Fáy Elek A magyarok őshona című könyvének 134. oldalán levő adatsorát ismételte meg tulajdonképpen.

A személy egyúttal azonosító szó. Az egyén a felsőbb énnel való azonosítása így hasonlóan megy végbe, mint ahogy az önazonosítás címnél taglalt same és lapp-finn-orosz párjai szolgálnak ilyen célra, de ha a Szem szóelem – felsőbb hatalomként vett – Nap értelmét vesszük figyelembe, hasonló esetet látunk a nép – Nap szavak összefüggésében.

Az ÁKTV egyes YouTube-ra feltöltött UCC-s előadásaihoz fűzött kommentárban több esetben tárgyalásra került (általam is) a személy kontra ember viszonya. A személy az, akinek személyi száma van, az ember, az aki istenhez tartozik, nem az államhoz, mint a személy. Így lehet röviden taglalni.
Újabban a személy és rajta keresztül az ember maga tulajdonképpen a hitelkártyájához tartozó függelék, semmi több, mint ahogy Dr. Dobos Vadim egy előadásában hasonlóan fogalmazott.

Lásd még person. Lásd még továbbá symbol.