Sarkcsillag

Azon csillag, mely az égkör sarkához legközelebb áll. A mi éjszaki égkörünkön azon csillag a Kis Medve csillagképben, mely az éjszaki sarknak legközelében van. Másképp: gönczcsillag. (Stella polaris). A Föld tengelye megközelítőleg 4320 évenként mindig egy másik csillagképre, jelenleg az Ursa Minor (Kisgöncöl) csillagképben lévő Polaris nevű csillag irányába mutat.
A mellékelt képen a Sarkcsillag precesszió következtébeni vándorlását láthatjuk.

Gesztesi Albert csillagász A világ négy sarka...

...című cikkében amit ír:

A precesszió miatt a Sarkcsillag kizökken a helyéről, néhány ezer évenként más "tengelycsillagot" kell választani.
A legstabilabb, legállandóbb égi pont az ekliptika pólusa. Gyakori neve volt a Lyuk az Égen, mert azon a tájékon nincsen csillag, ami jelölhetné. Az északi égi pólus e körül 25 920 év alatt egy 23,5 fok sugarú kört ír le.

• Lásd még más adatokat FU és Fúrócsillag.

William F. Warren könyvében számtalanszor említi a sarkcsillagot a hyperboreai emberiség istenének lakóhelyével kapcsolatban. Jankovics Marcell anyagában mint a Nap – halott Nap lakhelye szerepel; Széth is északra űzött (szaturnikus) [egykori] (Nap)isten.
A látszólagos ellentétet feloldani látszik, hogy a Napistenként kezdő szaturnikus istenek a Sarkcsillaggal is kapcsolatba hozattak. Lásd erről alant.

Az alábbi, általam Apam Napat és korona címnél vizsgálat alá vett és kifogásolt, legutóbb négy és az ötödik irány cím/alcímnél is szereplő Molnár V. József féle adathalmaznak itt most csak azon részére hívnám fel a figyelmet, mely arra utal, mi lehet a világfa tetején:

Molnár V. József Világ-Virág...

...című könyvének Azonos jelek az alaposztás négy mezejében címmel álló oldalán írja még, ami ide is tehető (az Atya egy napvallás kori felfogás lehetne):

Az egyenlő szárú keresztnek több értelmezési lehetősége is van, de általában az "Atyát" jelöli, a világ minden dolgának rendezőjét: "A Sarkcsillag alatt, a Tetejetlen Fán áll Atyácska napfényes asztala, ő maga háttal ül a Sarkcsillagnak, hogy jól láthassa az Alsó Földet... amerre Atyácska jobbja mutat, arra van jobbra, amerre balja mutat, arra van balra."

Majd a 23-24. oldalon:

Más forrás szerint: "A Sumeru-világhegyet a középázsiai népek éppen úgy, mint az osztjákok a 'várososzlopembert', 'atyá'-nak nevezték, ilyennek is tisztelték, s mivel egyúttal a föld köldökét is képviselte, szent helynek tartották, ahol áldozatot mutattak be, s isteneikhez vagy szellemeikhez fordultak.
Előázsia kultúrnépeinek vallási képzetei nyomán a perzsák, indusok, valamint ezen népek hatása alatt [na ezért ez nem így volt; bár az atyaiságot mindenhová ők erőltették be] az altáji és ugor népek felfogásában közös világkép alakult ki. Ez a világkép a világ közepére támaszkodik. Ezen megy át a föld és az ég köldökét összekötő tengely vagy ezen áll az eget alátámasztó világoszlop, Világhegy, s ennek tetején a tejtó vagy életvize négyágú forrása közepén a világfa."
A világfák csúcsán szerveződő képjel – virág-csillag (az átlós és derékszögű osztás egyberótt képjele), kereszt alak – feltehetően az égi biztos pont (az északi féltekén) az Északi Sarkcsillag képviselője. A Nap ránézvést az életfák bal oldalán, a Hold pedig a jobb oldalon jelölődik.

• Nem mindegy, honnan nézzük, de ő hangsúlyozta, hogy ránézvést; éppen mondjuk képet nem közöl.

Ami a csúcscsillagot illeti, Szíriusz is lehet, tekintve, hogy észak van fent és Szíriusz és a medvék címnél már volt szó arról, hogy a Sarkcsillag és Szíriusz hogyan lettek közös nevezőre hozva és hogyan osztoznak hasonló neveken is.

Az alábbiak Hamlet Malmából származnak és szintén az előbb említett Apam Napat címnél is szerepelnek:

Azzal a hatalmas mennyiségű adattal, mely Agni és Szóma ("a világpólusok ura") napfordulós és napéjegyenlőségi szerepkörei mellett szól, a megfelelő keretek között majd foglalkozni kell, mégpedig a Rigvéda első mandalája úgynevezett Sunasepa-himnuszainak vizsgálata révén, minthogy Sunasepa szó szerint Cynosoura, "Kutya-farok", azaz Ursa Minor.

Azt pedig William F. Warren könyvéből is tudjuk, hogy az istenek hyperboreai északi sarki trónja a – későbbi mindenkori – Sarkcsillag, mely ma is Polaris, az Kis Medve alfája.

A régi korok népei szerint, ha – mi már tudjuk hogy a precesszió eredményeként (illetve a magyarok is ismerték, de a szájhagyomány nem őrzi meg a tudományos okfejtést, ez a terület a táltosok privilégiuma) – a sarkcsillagot hordozó csillagkép leeseik az égről, akkor eljön a világvége.
Néhány példa a Hamlet Malma című könyvből:

A szibériai kirgizek a Kis Göncölnek a Sarkcsillaghoz legközelebb eső, és ívet formázó három csillagát "kötélnek" nevezik, melyhez a csillagkép két nagyobb csillaga, a két ló hozzá van kötve. Az egyik ló fehér, a másik kékesszürke. A Nagy Göncöl hét csillagát a hét őrnek nevezik, akiknek feladata megvédeni a lovakat az ólálkodó farkastól. Ha egyszer a farkasnak sikerül megölnie a lovakat, eljön a világvége.
Más történetekben a Nagy Göncöl csillagai: a "hét farkas", akik üldözik azokat a lovakat. Közvetlenül a világ vége előtt sikerül elfogniuk őket. Egyesek úgy képzelik, hogy a Nagy Göncöl is a Sarkcsillaghoz van kötve. Ha egyszer ezek a kötelékek mind elszakadnak, nagy fölfordulás lesz az égen.
A délorosz folklór szerint a Kis Göncölhöz egy kutya van kikötve, aki folyton át akarja harapni a béklyót; amikor ez sikerül neki, eljön a világ vége.
Mások szerint a Nagy Göncöl egy fölszerszámozott lófogatból áll; minden éjjel egy fekete kutya rágja a lószerszámot azért, hogy elpusztítsa a világot, de nem érheti el célját; hajnalban, amikor egy forráshoz fut inni, a lószerszám magától megújul.

Thuban szócikknél is írtuk, hogy Richard H. Allen írja róla könyvében, hogy a mai kettes magnitúdónál fényesebb volt régen és Sir John Herschel adatára támaszkodva azt is írja, hogy a Kufu piramisból ez a csillag megfigyelhető volt nappal és éjszaka is. Azt le kell szögezni, hogy a régi (és mai!) hivatalos egyiptológia tudomány is Kheopsz fáraónak tulajdonítja a nagy piramis építését, így a központi kamrából figyelve gyakorlatilag minden mindenkori Sarkcsillag ugyanúgy látható. Azaz a Thuban szerepe nem bizonyíték a piramis építésének idejére. Ergo a piramis geo-koordinátáihoz van mérve az akna, nem egy bizonyos (időben uralkodó) (sark)csillaghoz. Herschel téved. A nagy piramissal kapcsolatban lásd még Kufu, gnomon, Orion övcsillagai, Sphinx és Zep Tepi.
A Sarkcsillag nevei egyes nyelveken TÁT, és, ahogy pole szónál szerepelt, eufráteszi nyelven Pūl, Bīl volt.

Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...

...című könyvének 294-295. oldalán lévő adata szerint a világköldökből/világhegyből kinőtt világoszlopról kapja egyes nyelveken a Sarkcsillag is a nevét (szép egyezés ez azzal, hogy ami Egyiptomban TAT illetve dzsed oszlop, az másutt a Sarkcsillag neve; lásd TÁT):

A világoszlop mesterségesen előállított világfa. A szent liget nyír-, esetleg nyárfájából készítették. A török-tatár törzseken kívül feltalálható Észak-Szibéria népeinél, az obi-ugoroknál, roncsaiban magyar népünknél is, a szamojédoknál, s végül a lappoknál. Az volt a rendeltetése, hogy a föld köldökén emelkedve, az eget alulról támassza alá, nehogy összedüljön. Különböző nevekkel illetik, de a szumirban és az ugor népeknél tir nevet visel.

• Tir össze lett kapcsolva tree-vel.

Egy jakut kozmogonikus mesében így dicsekszik a világoszlop: "mikor ég és föld együtt nőttek, velük együtt nőttem én is." A világoszlop a föld köldökén, tehát az északi sarkcsillag alatt áll és úgy támasztja alá az égboltozatot. Mert az ég legmagasabb pontja, az északi sarkcsillag körüli égrész. Tehát maga az északi sarkcsillag is égösszetartó faktornak, mintegy a földi világoszlop folytatásának bizonyul.
Ezt bizonyítják az északi sarkcsillag altáji elnevezései is. A mongolok, a burjátok, kalmükök, az altáji tatárok, és az új-ugorok "arany pillér"-nek, a kirgizek, baskirok, és némely tatár törzsek "vas pillérnek", a teleutok "magányos cöveknek, karónak, oszlopnak" nevezték. A tunguzok pedig "aranyos'' jelzővel látják el. A világoszlopról nincs ugyan ábrázolatunk, de az a tény, hogy korcshajtásaiban némely északszibériai törzsek használják még ma is, csattanós bizonyság elképzelése, ősi jelenléte, és célja felől. Az osztjákok "városi pilléreknek", vagy "városközépi erős pillérek"-nek hívják. Híres a csingalai "város pillér", melyet az osztják törzsek istennőnek képzelnek és ekként imádnak. Két öl magas, négyszögű, nyúlánk oszlop, nem nagyon régi. Az a hit róla, hogy "az isten plántálta élőfa". Északszibériának népei fából készült madarai helyeznek a világoszlopra, amely néha kétfejű. A dolgánok e madarat "a madarak urának" nevezik, de közelebbi rendeltetését nem ismerik.

Négy és az ötödik irány cím/alcímnél és más ottani, Molnár V. József infókkal álló alcímnél írottak szerint valóban lehet a Világhegy felülnézeti modelljének, a négyzet átlói metszésével nyert középpont a Sarkcsillag és így egyben a köldök is, Molnár V. József Világ-Virág című könyvének 18. oldalán álló anyaga szerint is.

Falvay Károly Nagyboldogasszony...

...című könyvének alábbi adatsora sátor, tündök, ÓG és más címnél is szerepelhetne:

A sámán kozmológiájában a világegyetem hármas tagolású: felső, középső és alsó világra oszlik.
Az alsó világ a középső és a felső világ közül az ember lakhelye, a középső világ, amelynek közepén a föld köldökén hatalmas fa, égig érő oszlop emelkedik, a világoszlop, vagy Világhegy. Ez a függőleges tengely (ami lehet egy hatalmas [Tejút]folyam is, mint a ket nép folklórjában) köti össze a világokat. A világok között az északi Sarkcsillagnál lévő nyílás ad lehetőséget az átjárásra (ez tudható meg a csukcsok mitikus hagyományaiból). Az egész csillagos eget, vagyis a felső világot nagy sátornak képzelték, s e sátor tartórúdja volt a kozmikus oszlop, melyet a Tejúttal azonosítottak. Ez a világokat összekötő oszlop, hegy vagy égigérő fa, a sámán mitológiában aztán sámánfává, sámánlétrává lényegült.

Sarkcsillag elnevezés

Ahogy sarok és sárkány címnél is szerepelt, sárkány felbontható lehetne még Sark-Án alakban. A sárkány név ugyanis – más fontos szavainkhoz hasonlóan – több információt kell magában eltároljon. Az kevéssé valószínű, hogy a sárkány (közvetlenül/csak) a Sárkány csillagképet jelentené (eredetileg). Bár kétségtelen, hogy északon található és a Sárkány csillagkép egyes csillagai voltak már/lesznek még sarkcsillagok.
Közben megoldottuk a kérdést Sárkány csillagkép címnél és Szíriusz és a medvék címnél:
Richard H. Allen könyvének 208-209. oldalán a Sárkány csillagkép gammájáról szól: Lockyer adatából kiindulva mondja, hogy több más istennőben, Sekhet-tel egyetemben a Nílust tisztelték, mely szimbolikusan a Sárkány gammájához volt kötött.
Amint Sárkány csillagképnél szó volt róla, istenanya (sumér AN, Anu esetében is) égi hona az északi terület, melynek kivételes helye a Sarkcsillag, mely előtagja éppen szerepel is a Sárkány névben, mely így lehet Sark-Án, az Ég Sarka értelmű is! Azaz Sárkány egyszerre utalhat a Szíriuszra és a Sárkány csillagképre is, éppúgy, ahogy az Richard H. Allen könyvének 204. oldalán említett asszír-babiloni sir = kígyó (sárkány is lehet) egyszerre utalhat a Sárkány csillagképre/vagy a Tejútra és Szíriuszra is! Szár-Kan a Szíriusz, Sark-Án a Sárkány csillagkép, mely ugye a Sarkcsillagot hordozta a sumér időkben (Thuban volt a Sarkcsillag, melyből a Typhon név is származott).

Nap – Sarkcsillag szimbolika

Jankovics Marcell írja:

A kínai császárt nemcsak a Nappal, hanem az ég közepével, a Sarkcsillaggal is azonosították, ezért alattvalóinak, miközben ő délnek néző trónusán ült, észak felé fordulva kellett leborulniuk előtte. Nap- és Sarkcsillagmás lett volna egyszerre? Úgy tűnik, igen. Egy elterjedt hiedelem szerint a Nap éjjel, amikor nem látjuk, az "ég közepén", a Sarkcsillag mögött tartózkodik. Teszkatlipoka volt az aztékok első napistene (Várkonyi Nándornál istennője?!), de ő volt a Göncöl (és a Sarkcsillag?) megszemélyesítője is, az éjszakai Nap. És Jahvét, akinek számtalan napisteni tulajdonsága van, a próféták és más bibliai szerzők észak felől rettegik: "Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség." (Jób 37, 21. L. még Jer 1,13.)

• Arthur ugyanilyen halott Napisten – Sarkcsillagbéli alak. (És szaturnikus is – folytatást alant.)

Szaturnusz – Sarkcsillag szimbolika

A fentiek folytatásaként kezelhető, Teszkatlipoka, valamint Széth és Szaturnusz címnél is szereplő adat szerint Széth neve a Szaturnusz SZAT etimonjával is egyeztethető. Miután Jankovics Marcell adata szerint a[z öreg Nap] Szaturnusznak a Sarkcsillag a "csillaglelke," és mindkét égitest az idővel hozható kapcsolatba, ahogy Széth sem más, mint Göncöl, valamint szaturnikus (egykori) Nap (és Hold)Isten. Azaz a Szíriusz, Hold, Szaturnusz és Sarkcsillag is kötődik hozzá, más-más képzetkörök folytán.

Megint másutt (könyvének 187. oldalán, ahol az ún. pótnapokról is szól) ezt írja:

Teszkatlipoka ("Füstölgő Tükör") és maja megfelelője, az egylábú Hurakán (a megtestesült hurrikán) az éjszakai Napot jelképezi, az első, "kísérleti" Napot (Szaturnusz-Kronoszt) a naua törzsek mítoszaiban, aki éppen ezért tökéletlen, mint Ilmarinen pótnapja.

A Szaturnusz-analógiáknak itt nincs vége. Úgy tűnik, miután – ahogy mondja – a Szaturnusznak a Sarkcsillag a "csillaglelke," ezeket ugyanúgy meg lehet feleltetni, mint Széth (ki szintén göncöli, lásd Széth sakála) nevét Szat(urnusz) nevével (persze ő ezt nem mondja ki):

Az első azték napisten [Várkonyi Nándornál istennő?!], Teszkatlipoka neve azt jelenti "Füstölgő tükör". A név az obszidiánra, a tükörnek is használható természetes fekete üvegre és az éjszakai égre utal (obszidiánból pattintották az áldozati kőkést is, amit szintén ő személyesített meg). Az isten bőrszíne fekete volt, hiszen az éj urának tekintették, birodalmának a központja, az "ég köldöke" a circumpoláris csillagok északi övezetében található, az ég legsötétebb részén, ott, ahol nem jár a Nap, örök sötétség uralkodik. Az égnek ez a része valóban felfogható a délen ragyogó nap sötét tükörképének. Az isten csillagos alakját mintha a Sarkcsillaggal (a Szaturnusz csillaglelkével) és a Nagy Göncöllel azonosították volna.
[...]
A Sarkcsillag jogán a Szaturnusz lehet az "ős Nap" Teszkatlipoka égi teste, amennyiben a Sarkcsillag az idő kerekének égi tengelycsapszege, Saturnus-Khronosz pedig maga az Idő, vagy ahogy mondták, az idő kerekét forgató isten. A Göncölszekér jogán pedig a "fekete Nap^[1]", vagyis a Hold az isten planétája, 7 csillagos tükre.
A Holdat több minden összeköti a Göncölszekérrel. A leglényegesebb: a Holdat az élő Nap, a Göncölszekeret a halott napisten járművének tekintették. A Szaturnusz is sok szálon kapcsolódik a Holdhoz. Például: a Szaturnusznak annyi év a keringési ideje, ahány nap a Holdé; s a holdsarló volt Saturnusnak mint gabona-, halál- és időistenségnek a szerszáma, fegyvere.

Jankovics Marcell Ahol a madár se jár...

...című könyvében Kronosz-Szatunuszt a Sarkcsillaggal hozza kapcsolatba:

A csillag, amelyről e [mesékben a] forgó várak és az ég minden más csillaga függnek, a saját tengelye körül forgó, de helyét nem változtató Sarkcsillag. E képnek számtalan ismert csillagmítoszi párhuzama van. A Kalevalában Otsó medvehérósz ringó bölcsője a világfenyő közepéről csüng alá; a kép a Sarkcsillaghoz "kötözött" Kis Medve csillagzatra vonatkozik. Szegény ember a varjak királyát északon lévő, arany pulykalábon forgó fekete várában keresi (A szegény ember és a varjak királya). A görög mitológia "varjúkirálya" Kronosz (Khronosz) volt, aki a Sarkcsillagon ülve az Idő Urának szerepében a világegyetemet, az "idő malmát" forgatja. Az északi irány, a feketeség említése is a Sarkcsillagra utal.

A Hamlet Malmában írják:

A[z Orion csillagképhez köthető bolygó-istenség] Szaturnusz, a kozmosz mértékeinek adója, Babilonban a "Törvény és Igazságosság Csillaga", a "Nemezis Csillaga" Egyiptomban, de a Szükségszerűség és Megtorlás Uralkodója, röviden a Császár. Kínában Szaturnusznak a címe "Génie du pivot", mint a Középpont felett ügyelő isten, s ugyanezt a címet kapja a Sarkcsillag.

Jankovics Marcell Ahol a madár se jár...

...című könyvében a Tejútistennő köldökét és ezzel méhét a Sarkcsillaggal azonosítja (Göncöl, valamint Szíriusz és a medvék címnél is szerepelt):

A Sarkcsillagot hordozó szarvas képzete szervesen illeszkedik a Nappal, kereszttel, világfával "viselős" állatistennő képzetéhez. A Sarkcsillag nemcsak a világfába vert arany Szögcsillag^[2], de a tejútistennő köldöke is, s egyiptomi példa nyomán nagyon valószínű, hogy a régiek úgy hitték, a télen halott (a magas északon hosszabb időre a horizont alatt rekedt) Nap északon, az istennő méhében (a köldöke mögött) várja keleti újjászületését.

Csudaszarvas címnél pedig azt láttuk, hogy ami egy helyen Szíriuszra utaló csillag, az másutt, északi népeknél a Sarkcsillag (a szarvas homlokán). (Másutt még – na de melyik "fényös" – Vénusz.)

Sarkcsillag és Szíriusz azaz miben áll a Sarkcsillag – Szíriusz kapcsolata

Egyre több helyen, Széth, Galactic centre, az új adatokkal is kiegészített Szíriusz és a medvék, dzsed stb. címnél volt szó arról, hogy az egész rendszer külön-külön vizsgált részei, aspektusai között Széth különböző minőségei látszanak rámutatni, hogy minden összetartozik.
Centre címnél szintén kitértünk arra, hogy a középpontiságban egyszerre látszik jelen lenni a Sarkcsillag és Szíriusz, illetve ezek kapcsolata.
Ugyanakkor itt azt le kell szögezni, hogy a forgástengelyek tekintetében a Vadász által generált forgás kis éves, a Dhruva és társai által generált pedig napi időciklusban értelmezendő.

Szíriusz és a medvék címnél szerepelt legutóbb:
Van más kapcsolat is a Szíriusz és a Sarkcsillag között, elnevezések (és mögöttük álló fogalmak) szintjén (talán már megvolt valahol hasonló okfejtés).
Kontár címnél legutóbb írottak alapján tudjuk, hogy ami egyszer Hun-Ter = Vadász, máskor Kantár, Kontár, mely mutatja, hogy ellen-Napról van szó (Orion-Hunor csillagkép Magor születési helyével szemben áll). Az Andra és other (valamint anta és anti-) címnél írottak alapján is látjuk, hogy a másik Nap, az ellen-Nap az, amiről itt szó van. Igen ám, de igen hasonló alakú szavak a centre = központ és a kampó és kantár címnél is előjövő török kuntar = kampó is. Ezen szavak már inkább a Sarkcsillagra látszanak utalni. Centre lehet még persze a Galactic centre, a Tejútközpont is.).
Továbbmenve, a (japán kuma névvel is comet címnél hasonlított) kínai Kan = medve elnevezése is annak (Kutya Kan-hoz hasonló) északisága viszonylatában látandó (Péterfai János írja):

A kínai népi hagyományban Ti-Sa, a névben a Ti – Föld, a Sa – Szellemek ártalmas hatása –, 72 csillag ártó szelleme. A Ti-Sa szemben áll a Nagy Medve csillagainak 36 szellemével, őket Tien-Kannak nevezik, Tien – Ég, Kan – a Nagy Medve.

Érdekes a Robert Brown Jr. Primitive Constellations of the Greeks, Phoenicians and Babylonians című könyvének (második kötetének) 185. oldalán hozott akkád Dugga Sarkcsillag elnevezés, mert a Dug a Kutyának (Dog) is alkalmas neve, ugyanakkor dög = halál és a Nap – halott Nap helye a Sarkcsillag.

Tündér Ilona, Szíriusz mint istenanya, Nut, Csudaszarvas és Vénusz címnél volt szó arról, hogy Tündér Ilona feje/koronája/homloka Szíriusz. Viszont a Sarkcsillag is vele analóg.

Magyar Adorján írja:

Ilona égi forgó vára magyarázatát azonban népmeséinken kívül még a magyar nép csillagképeiben is megtaláljuk. Toroczkai-Wigand Ede "Öreg Csillagok" című könyvében látjuk, hogy a Kisgöncöl neveztetik még "Tündérasszony Palotájá"-nak is, amelynek egyik Csillaga pedig maga az északi Sarkcsillag, vagyis az égbolt forgási tengelyében van, amiszerint tehát e palota nem más mint Tündér Ilona Változó Vára, amelynek üvegkupolája maga az égbolt, azaz Ilona vára, amely azonos a görögök Ilion, az egyiptomiak Iluna nevű mondai várával is, azaz Trójával, amelyet a görögök sohasem ostromoltak, hanem ők csak örökölték az Ilona vára ostromáról szóló ős-palóc (pelazg) és avar regét, amelyet ők azonban soha igazán meg nem értettek, amiértis azt költőik átdolgozván, el is rontottak. Népmeséinkből azonban napjainkig is kivehető még, hogy e regében tulajdonképen a szüzesség ostromlásáról és bevételéről van szó. Hogy ez igaz, emellett tanúskodik ma is több Leányvár, Leánykavár, Németországban Magdeburg, vár- és városnév, mert a magyar leány szónak régen szűz értelme is volt. Leány értelme volt az ónémet nyelvben a Magd, Magda szónak is, csakhogy itten már árja félreértéssel van dolgunk, mert mi tudjuk hogy Ilona Istennőnk épen ellenkezőleg a Magyar vagy Magar nevet násza után veszi föl, vagyis amikor már többé nem leány hanem "Boldogasszony."

• A női névnek gy-betűsnek kellene lennie.

Mind a föntiek után nem lesz többé oly érthetetlen előttünk az sem amit némely népmesénk mond, hogy Tündér Ilona vára aranyláncon arany csillaghoz erősítve függ és mindig arra fordul amerre az Áldott Nap. Ez aranycsillag tehát a Sarkcsillag.

Robert Graves The White Goddess című könyvében ugye nem a (Sarkcsillagot valaha is hordozó) Sárkány és Medve csillagképeket, hanem a Caer Arianrhod-dal (és mi van Caer Sidi-vel?) is kapcsolatba hozott Corona Borealis csillagképet helyezte előtérbe istennő/tündéri lakóhely értelemben.

Mindegyik csillagképben közös az északon elfoglalt helyük és a hét szám (lásd hét csillag – észak cím/alcímnél is közben írottakat). Talán az adott nép, ha délre vándorol, ahol például az egyenlítő környékén a számunkra legészakibb csillagok nem látszanak jól, kénytelen volt felvenni egy helyettes csillagképet (Ökörhajcsár csillagképről illetve Bál-Göncölről, mint Orion-duplikációról már volt szó).

Atarah címnél hasonló esetet láttunk.
Aszklépiosz címnél is említésre került a Sarkcsillag és Szíriusz.

Szíriusz és a medvék címnél is szerepelt legutóbb:
A nyári napfordulós Ég-Úr, Uru-Anna Orion nevében is ugyanaz a (sumérben éppen Kutyát is jelentő) Ur szerepel, mint az Ursa Maior címnél említett észak-amerikai indiánok Medve csillagkép elnevezését is mintázó latin ursus szóban.

Lábjegyzetek