Névadás

Lásd Varsa Mátyás és Varga Zsigmond adatait név.

Czeglédi Katalin A keleti magyar sezserék nyelvi tanulságai...

...című az Ősi Gyökér 2007/4. sz. megjelent cikkében írja (első fele víz, valamint Teremtő és teremtett címnél is szerepelt):

Az emberi nyelv kialakulása, teremtése idején az ember úgy gondolkodott, - s ez a gondolkodásmód kihatott a nyelv további alakulására – hogy teremtménynek fogta fel a forrást, folyót, tavat (azaz a vizet), a növényt, az állatot és az embert. Közös vonásuk, ha mozognak, akkor élők, s mindegyik utódokat hoz létre. Az első elnevezést a víz kaphatta, majd hasonlóság alapján a megnevezés átment, rátapadt a növényre, állatra, emberre. Az elnevezések egybeesésének ez lehet az első oka. Az ilyen embernevek rendszerint 'teremtmény' jelentésűek, monyhoz, tojáshoz, szíkhez, maghoz, ághoz tartozóak. Ezek voltak az első embernevek. Az ősnek az utódai már tartalmaz(hat)ták ezt az embernevet, de gyakran ellátták a 'fi(ú), fej, ember, oldal' jelentésű szavakkal.

• Czeglédi K. eljárása azért hibás, mert (nagyon tellurisan gondolkodva) nem ismeri a magyar nyelv csillagászati/évköri összefüggéseit. A Víz a Tejút is, ahonnan származtatták magukat.

Idővel tehát egyelemű személynevekké lettek ezek az ember megnevezések, majd a személy utódainak a kiterjedt hálózatára tekintettel a személyből család, a családból nemzet, majd nép lett, miközben a név maradt. Ezek az ún. önelnevezésű népnevek, mint például a magyar. Időben jóval későbbi jelenség, hogy egy népet mások a családapa valamely felmenőjének nevével neveznek meg. Így lehet a magyar, például türk fajú ill. turáni nép. Ennél időben még későbbi, hogy egy népet arról a folyóról neveztek el mások, amely mellett lakik vagy lakott. Így született meg az idegenek által teremtett és használt megnevezés. Ennél még későbbi és ritka jelenség, amely mindenképpen a vándorlások következménye, hogy egy adott területet az újonnan odaköltözött nép nevéről neveztek el. Viszonylag gyakoribb, hogy nem vizet neveztek el népről – egyéb földrajzi terület kapta meg az illető nép nevét. Ehhez képest is általánosan elterjedt jelenség, hogy személy neve ment át a földrajzi helyre, különösen településre. Ilyen esetekben a neveknek alapul szolgált közszók igen ősiek még akkor is, ha ma is ismertek közszóként. A tulajdonneveknek alapul szolgált közszó megtalálásához tehát igen körültekintően kell eljárnunk.