Nosztratikus nyelvcsalád
Péterfai János írja:
A Nosztratikus nyelvcsalád nyelvész kutatói helyes úton járnak, csak azt nem látták meg, hogy az általuk kutatott nyelvek egy még ma is létező nyelvből ágaztak ki. Ebből a nyelvből könnyű levezetni a mai nyelvek sok tízezer, sok százezer szavát, ami igazolja a magyar nyelv ősiségét, a konkrét rovás feliratokon és genetikai bizonyítékokon kívül.
Mivel az ősnyelv a magyar nyelv volt, amit sok kiváló tudós is felismert, a nosztratikus kutatók az ősi egységes nyelvet Kr.e. 15.000 körül gondolják részeire szakadni, ezt az elméletet nagyjából el kell fogadnunk. A magyarnak nevezett ősnyelvből származó más nyelvek keletkezése azonban ma sincs tisztázva. De rengeteg szavuk bizonyíthatóan magyar eredetű, ezért aztán nem lehet vita e nyelvek magyar eredetéről.
Richard Rudgley A kőkor elveszett civilizációi...
...című könyvének adatára gondolthat:
"Az ős-ősnyelvnek (nosztratikus nyelv) 10.000 évnél is idősebbnek kell lennie,de valószínűbb, hogy kora megközelíti a 15.000 évet. Egyszerűen bámulatos, hogy ilyen egyezések léteznek olyan távoli területeken, mint Dél-Afrika sivatagai, az amazonasi őserdők, az Északi sarkvidék és az európai városok – melyek mindegyike őrzi annak a távoli kornak az emlékeit, amikor még ugyanazt a nyelvet beszélték."
Nagyernyei Szabó Zoltán...
...misszionárius pap Tomory Zsuzsa Magyar-English word origins című könyvéhez csapott addendumában európai ősműveltségünk bizonyítékaiként sorol adatokat. Például:
- A szövegben már egyes nyelvcsalád-nevezetek javított változatát adom.
Az angol szöveg magyarul pedig így hangzik:
Az amerikai nyelvészeti szeminárium a Bochumi Egyetemen, Németországban, orosz és más nyelvészek részvételével, akik a legmodernebb számítógépes nyelvészeti kutatásokon alapuló eredményekre hivatkozva az emberiség egy nyelvét tényként fogadják el, elutasították egy külön finnugor nyelvcsalád létezését.
Götz László Keleten kél a Nap...
...című könyvében az indogermán nyelvészet képviselői és dogmaterjesztői által való elzárkózás bemutatása után írja:
A. Trombetti kísérelte meg először modem nyelvészeti módszerekkel a különböző nyelvcsaládok széleskörű összehasonlítását. Úttörő lévén azonban e területen, meglehetősen túllőtt a célon. Műveiben számos helytelen, megalapozatlan szólevezetést találunk. Másrészt ő sem tudott megszabadulni a megszokott dogmáktól és különféle hangtörvényeket kísérelt meg felállítani az egyes nyelvcsaládok között. Így munkássága maradandó eredményt nem tudott elérni. Kétségtelen érdeme azonban, hogy nyomatékosan rámutatott a nyelvcsaládok egymás közötti összefüggéseire és ezáltal a jövendő kutatás számára kijelölte az irányt.
...
H. Schuchardt, Paasonen, Setala, Thomsen és Jacobsen vizsgálatai azonban időközben nyilvánvalóvá tették, hogy az indogermán, a hamito-szemita, a dél-kaukázusi és a finnugor nyelvcsaládok között szorosabb összefüggések mutathatók ki.
Majd könyvének 178-181. oldalain szemantikai-fonetikai nyelvhasonlítási módszere alapján haladva két alapfogalom hét, illetve kilenc különböző hangalakú szinonim megnevezésének négy nyelvcsaládon keresztül töretlenül kimutatható megfelelésein – a táblázatos adatokat lásd az egyes helyeken (például FOG) – keresztül bemutatja, hogy a nyelvcsaládoknak közös ősi gyökerei vannak. A szóegyeztetésekben a szumér nyelvet veszi alapul és ahhoz méri a magyar, az indogermán (angolszász, görög, latin) és a szemita nyelvek (főleg asszír, arab és héber) szavakat.