Eszter

A bibliai Eszternek (kiről lásd Eszter könyve) a Freemason Bible azaz zsidó rabbik adata alapján zsidó neve Hadassah volt és Eszter a perzsa neve lett volna ("reménység csillaga" jelentéssel adják meg).

Az alábbi Wiki oldal etimológiai fejtegetései:

According to most scholars, the name Esther is derived from the Mesopotamian goddess Ishtar and/or the Persian word stara, "star".
The Book of Daniel provides accounts of Jews in exile being assigned names relating to Babylonian gods and "Mordecai" is understood to mean servant of Marduk, a Babylonian god. "Esther" may have been a different Hebrew interpretation from the Proto-Semitic root "star/'morning/evening star'", which descended with the /th/ into the Ugaritic Athtiratu and Arabian Athtar. The derivation must then have been secondary for the initial ayin to be confused with an aleph (both represented by vowels in Akkadian), and the second consonant descended as a /s/ (like in the Aramaic asthr "bright star"), rather than a /sh/ as in Hebrew and most commonly in Akkadian.
Even in Talmudic times it was realized that the name Esther was of foreign origin. According to one opinion mentioned in the Talmud (Tractate Megillah 13a) and Yalkut Shimoni (1053:7) as well as Targum Sheni the name Esther comes from אסתהר ('īstəhăr), the morning star Venus. Modern scholars starting with Assyriologist Peter Jensen added on to this by connecting Esther with Ishtar Babylonian goddess of the planet Venus, and this view came to be adopted by almost all commentators.
A. S. Yahuda conjectured that the name Esther is derived from a reconstructed Median word astra meaning myrtle. This would match her Hebrew name as recorded in the Bible, Hadassah, also meaning "myrtle".
—
A legtöbb tudós szerint az Eszter név a mezopotámiai Ishtar istennőből és/vagy a perzsa stara, "csillag" szóból származik.
Dániel könyve beszámol arról, hogy a száműzetésben élő zsidóknak babiloni istenekkel kapcsolatos neveket adtak, és a "Mordokaj" jelentése Marduk, egy babiloni isten szolgája. Az "Eszter" talán a "csillag/'reggeli/éjszakai csillag'" proto-szemita gyökből származó eltérő héber értelmezés lehetett, amely a /th/-vel együtt az ugarit Athtiratu és az arab Athtar gyökerekbe szállt le. A származtatásnak ezután másodlagosnak kellett lennie, hogy a kezdeti ayin összetéveszthető legyen az aleffel (mindkettőt magánhangzó képviseli az akkádban), és a második mássalhangzó /s/-ként szállt le (mint az arámi asthr "fényes csillag"), nem pedig /sh/-ként, mint a héberben és leggyakrabban az akkádban.
Már a talmudi időkben is felismerték, hogy az Eszter név idegen eredetű. Az egyik, a Talmudban (Traktátus Megilla 13a) és a Yalkut Shimoni (1053:7), valamint a Targum Sheni által említett vélemény szerint az Eszter név a אסתהר ('īstəhăr), a Vénusz hajnali csillagából származik. A modern tudósok, kezdve Peter Jensen asszirológussal, ezt kiegészítették azzal, hogy Esztert a Vénusz bolygó babiloni istennőjével, Isztárral hozták kapcsolatba, és ezt a nézetet szinte minden kommentátor elfogadta.
A. S. Yahuda feltételezte, hogy az Eszter név egy rekonstruált mediai astra szóból származik, amely mirtuszt jelent. Ez megfelelne a Bibliában szereplő héber nevének, a Hadassah-nak, amely szintén "mirtusz"-t jelent.

A magyar nyelvben sok szó előrészét képezi. Csillaggal kapcsolatos anyagokat lásd TAR, star, Istár, Ister és Easter; itt megpróbáljuk még kibontani szélesebb értelmét.
Eszter Istárral való azonosításáról volt szó Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus című könyvében; lásd Sakaea.

Kezdjük azzal, hogy eszterga (ómagyar *esztergar?) (mellyel CzF adata szerint rokonnak látszik a hellen astragaloV is, mely a többek közt nyakgerincz jelentéssel bír; egyébiránt megegyezik vele a szláv sztrug) forog, ahogy az angol turner = esztergályos névben is a turn = forog szó szerepel (az eszterga neve lathe).
A (néggyel és csavarással is kapcsolatba hozott, star-ral is szinte azonos CSÁR címnél is taglalt görög sztaurósz = áldozati karó, kereszt szóval azonosítható) ösztörű szónál szerepelt biz. Szabó D. adata, miszerint eredeti értelme szerint (többek közt) ágas-bogas fa, mely ha Tejútfa és ha Esztergom nevének előrésze, az Iszter folyó a Tejúttal azonosíttatik és mivel a Tejútról tudjuk, hogy csűrődik-csavaródik, tekeredik, forog (napi, kis éves és Nagy Éves viszonylatban is), akkor okszerű kell legyen a kisbetűs esztert is az égre helyezni, továbbá az eszterhaj (a házfödélnek azon alsó része, mely a falon kivül kinyúlik, s a lefolyó vizet a faltól elveti) szót is ide sorolni, tudni illik minden építmény és szerszám nevének eredete szakrális geometrikus és a leleményes első néphez kötendő, mintsem az átvevő szláv és latin nyelvekből szabadna magyarázható.

Czeglédi K. írja alant említett cikkében az Eszter név kapcsán, hogy a 'csillag' jelentés úgy rokonítható vele, hogy a csillagot sokágú fényes keresztnek fogjuk fel. Lejjebb ismét: 'csillag' jelentése a fényelágazásokon alapul. A csillag úgy néz ki, mintha sok keresztet tennénk egymásra.
Ez ösztörű és sztaurósz témája kapcsán is érdekes, Anu jele is ilyen, de a csillag címnél említett cselovek = ember sem más, mint Krisztus: keresztes, akinek a megváltását a judeo-keresztény teológia szerint Jézus végzi, de valójában mindenkinek Istennel saját kapcsolata lévén magának kell intéznie.

Az Eszter és eszterhaj tehát asztrális elnevezések: minden építmény, kivált az ember háza (ház = világ = föld, ahogy a szakrális geometria címnél levő képen lásd ábrázolva).

Aczél József...

...szerint is a latin sterilis-t megelőzi a görög és a szittya/magyar (sterile címnél is megvolt):

A magyar ester szó (csillag jelentésén túl) [a Magyar tájszótár 112. oldalának és Cserey Elek adata szerint a székely ester = magtalan jelentésű] meddő is volt, hiszen a görögben szteria = meddő (általában tehénre értve).

Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy Hágár címnél írottak szerint Sára is meddő volt: azaz a meddő = szűz összefüggést tárhatjuk fel, ahol szűz = Szűzanya.
Az, hogy a tehén meddősége szóba jött, azért is érdekes, mert szarv címnél szintén szó volt s tehén szaporító szervrendszeréről.)

Mindenképp meg kell itt említeni a latin striga = boszorkány szót is, mely Eszter-Ga felbontásával annyit tesz, hogy Eszter Házából való. Ez így nem sokat mondana, de a legutóbb Mithra címnél írottak alapján el tudjuk képzelni, miről van szó. Ahogy a boszorkány (illetve szintén a magyar mesékben a gödény) felelős a naphős elpusztításáért illetve a világosság felzabálásáért, az egyiptomi Nut úgy felelős égitest-gyermekeinek felfalásáért nyugaton, hogy keleten világra hozza őket.
Jankovics Marcell írja:

Más szóval, úgy hitték, hogy az éppen nem látható planéták és csillagok Nut testében a Tejút alvilági, déli szakaszán duat] járnak.

Mithra címnél szótani vizsgálat alapján kiderült, hogy az akasztásnak, keresztrefeszítésnek helye hol történik és milyen eszközöket alkottak a földön égi mintára. Az ösztörű is szóba került, ahogy a német mistgabel = vasvilla és arab midrāh = vasvilla, melyek előrésze utal az égi helyükre éppúgy, ahogy ösztörű nevében Eszter = Tejút.
Az éppilyen alakú osztriga szóról lásd oyster. Estrogen előrésze is ilyen. Österreich-ot lásd osztrák és lásd még Péterfai János írását austral, de street és sok más szó eredete Istár/Iszter/Eszter.

Czeglédi Katalin A földrajzi nevek és a magyar őstörténet az Iszter folyó kapcsán című az Ősi Gyökér 2016/3. sz. megjelent cikkéből Iszter címnél idéztünk adatokat. Helységnevek közül említi: Eszterháza, Esztár, Eszteregnye neveket. Esztergom nevéről, Sturovo említésével is lásd ott.
Ami még itt érdekes, az a Kemestaródfánál jobb oldal felől a Pinkába torkolló patak romlott Strém nevének Ösztörmen és Eszturmen magyar eredetijei, igaz, patak jelentéssel az angol stream a szláv romlott névvel azonos. A -men nyilván menny (men). Ezzel megint igazoltuk, hogy az égi folyam kerül a földre leképezésre.
Egyéb adatok CzK-tól:

Szlovák štúr = (kárpáti) skorpió, št'úrec = fülbemászó, štúrec = szigony, valamint a striga szóval hasonlítható szlovák struga = vízfolyás, patak, meder. Strike is ilyen szó.
Lásd még esztrangás kb. 'számadó juhász', sztrongás vö. 'bizonyos fajta pásztoradó', eszkotár 'számadó juhász, juhászgazda'.

Czeglédi K. eszterha címnél szereplő, az angol straw szó (alakjának és) jelentésének megfelelő szóalak szlávból való, szalma jelentéssel meghatározott adatát (a magyar mondókák címnél más anyaggal jelentkező) ...

Antal Csaba Lánc, lánc, eszterlánc...

...című az Ősi Gyökér 2016/3. sz. megjelent cikkében is hozza és kiegészíti gondolataival:

Az eszterlánc szóösszetételben lévő eszter, a finnugrista szótárak szerint feltehetően szláv eredetű és a hasonló szóösszetételű, nádból, szalmából készült tetőt jelentő eszterha, eszterhaj szavakból kiindulva, szalmából készült láncot jelent. Szerintük ez a szó véletlenül esik egybe a helytelenül héber vagy perzsa eredetűnek tartott, csillag jelentésű Eszter tulajdonnévvel. Ez a női név valójában a babiloni mitológia növény- és állatvilág, a szerelem, a viszály, a termékenység és az anyaság istennőjének tartott Istárnak (a sumeroknál Inanna), az idők folyamán módosult névváltozata, akit később a Vénusz bolygó, az ezüstfénnyel ragyogó Esthajnalcsillag alakjaként is tiszteltek.