Bukor
Péterfai János írja:
A Bábabukra a szivárvány egyik magyar neve. A Bába tündért jelent, a Bukra a szalag. Ez a szalag a Buk, vagyis Fejecske szavunkhoz kapcsolódik, rajta a Ra Napistent jelképező sugarak. A Bukhoz legyen itt elég a Buksi szó. Bába Bukra tehát a bába tündérek íve, szalagja, amin fel lehet menni a csillagok közé.
A ragozatlan bukor is szerepel nála:
Bábabukra szintén a szivárvány neve. A Bába önmagában a tündéreket jelöli, a Bukra Szalag, Csokor (Bukor – Szalag). Eszerint a név a Tündérek Szalagja. Értelme mély, messze a múltba mutat. A Buk jelent még Fejet, a Ra Napot, ezért a Buk-Ra lehet a Nap-Feje is, ami utal a szivárvány íves formájára. A Tündér Nap Fősége a szivárvány, gyönyörű mintázatával.
Magyar Adorján is írja:
A bábabukra szó bukra része népünk nyelvében bukor alakban (birtokos raggal: bukra) ma is megvan bokor és csokor értelemmel, és ma is mondják: "virágot bukorba kötni" = virágot csokorba kötni, és ugyanígy, "szallagot bukorba kötni" (németesen: másliba kötni) úgy, hogy a szallag-csokor értelemeltolódás is igen könnyen érthető. Vagyis tehát Tündér Ilona hajszallagja, amikor nálunk sarkifények többé láthatók már nem voltak, a szivárvánnyal lett azonosítva, azaz mintegy pótolva.
Bobula Ida A magyar nép eredete...
...című könyvében írja:
A mezopotámiai isteneket idők jártával egyre gyakrabban jelezték képük helyett a címerükkel, jelképükkel, különösen a tartósságuk miatt szép számban fennmaradt határköveken. Bau szimbólumának mibenléte bizonytalan; "megfordított ómegaszerű jelnek szokták leírni". Ward szerint ez talán az istennő haja. Valószínűbb, hogy a fátyla, fejkötője: a szivárvány, népi szóval bábabukra. Valószínűleg ez a mezopotámiai bölcseletben a világmindenség összetartójaként ismert "nagy kötelék" az isteni kegyelem jele. Bizonyosan összefügg ezzel a fogalommal a naiv magyar néphit, mely szerint a terhes asszonynak a hajába piros szalagot kell kötnie és a Boldogasszony tiszteletére szigorúan főkötőben kell feküdnie a Boldogasszony ágyát. A tulipánszerű, "megfordított ómega" amely emlékeztet az asztrológiai Mérleg jegyének ómegájára is, először az ősi "kuduru" (határ, régi magyar formában hutur) köveken jelenik meg, ékírásos szövegekkel, melyek a jelzett istenek haragját hívják arra, aki a kővel védett határt, vagy sírt megháborítaná. Az égi istenek összevont jelvénye; függőlegesen egymás fölé helyezett rozetták, félhold és tulipán, számos példányban került elő a nagy szittya népnek, a párthusoknak Hatra nevű városából. Ugyanezen gondolat végső formái vannak ráfaragva magyar és székely kapubálványokra, kopjafákra.
Bukor magyar vezetéknév is. Buk-Or Nap Úr értelmű.
Szinte azonos vele bokor.
Lásd még csokor. Ugor, akar, agár, jogar, bukor, zsugor, csokor, kukor mind nyári napfordulóra utaló szavak (is lehetnek).
Khamor – Makor Íjazók cím/alcímnél álló adatokat mégsem teszem ide, nagy terjedelme miatt, dacára annak, hogy több címről (figure és más címtől) ide utaltam. Csak annyit tennék ide, hogy ami előjöhet B-K-R vagy B-G-R szóvázzal, az előjöhet M-K-R/M-G-R szóvázzal, a bow-nak megfelelő hajol, ív/íj, stb. jelentéssel. Illetve amit sebtiben mégis idetennék, az ...
Czeglédi Katalin A keleti magyar sezserék nyelvi tanulságai...
...című az Ősi Gyökér 2007/4. sz. megjelent cikkének adatai; ugor és más nyelvek adatait osztja meg (test és figure címnél más okból is szerepeltek közben):
2.6.2. Uráli nyelvek:
Komi: (LYTKIN-GULJAJEV 1999)megyr'ív, hajlított forma',mygör'figura, alak, forma ....' vö.: marimogyr,mongyr'test, emberi szervezet',mykyr'görbeség, ...vö. marimugyr,mygyr'púp'.
Mari: (KUZNECOVA 2003)
mogyr'törzs (testé)'.
(Ezen utóbbi cseremisz-mari mogyr = törzs szó látszik eredetéül szolgálni a Magor és fa címnél említett japán moku = fa szónak[1] is. (Betéve oda is.))
A csuvas és más nyelvekben b-előhangosan vannak meg hasonló jelentésben a szavak, ezért gyanakodni kell, hogy a bukor vagy akár a bow szó eredetét adó Bog-Úr lenne itt a kiinduló, nem a Magyar fogalom (úgy mint istenanya) (Czeglédi K. magyar címnél álló adatait adom):
Csagataj nyelven
bukri,mukri keše'görbe ember'; üzb.bukur, kirg.bükür, türkm., kazakbükir, ... tat.bökere'dudor, bütyök, gumó, mag, toboz, ág' .
Ahogy Khamor és hungár címnél is megjegyeztem, ezen Czeglédi K. által bemutatott komi, mari és csagatáj szavak a "görbe emberre/(ember)alakra" utalóak, melyek tkp. Íjas Emberre (csillagképre) érthetők is lehetnek. Azaz megint csak csillagképekről van szó. Azaz a sacchar- címnél a Szag-Úr/Szek-Ér/stb. Nap-Úr értelmű kifejezésekhez hasonlóan a Bog-Úr/Buk-Or is olyan napnevek, melyek leginkább a Nap egyes fordulópontjaihoz (téli és nyári napforduló) és az azon helyeken található Íjazó/Nyilazó (Nyilas) csillagképek neveire utaló elnevezések lehetnek. Röviden: Bukor és Magor a téli, Khamor és társai a nyári napfordulós csillagképek nevei lennének, de Hunor és Magor arkadash-os íjazóira (és Osiris és Set-re és más ikeristenségekre) gondolva a nyilazó nevek Orionra is utalhatnak úgy, hogy Magor/Bogur/Bukor az egyik oldali, Hunor-Khamor a másik.
Úgy is lehetne gondolkodni, hogy a lemniszkáta domború bal oldala Magor/Bukor/Bog-Úr, jobb oldala Khamor, homorú.
Lábjegyzetek
Lábjegyzet:
Nemcsak a japánmoku= élő és holt fa (egy szó mint a magyarban), hanem az oromomuka= élőfa is ilyen szó.
A japán nyelv sztenderd szava fáraki. ↩︎