Barbár

Péterfai János írja:

Hatalmas szócsoport terméke a Barbár magyar szó is. Bar a Barlangi Oroszlán, jelképe a Nap, továbbá a gyerekeink. (Az Oroszlán névben a Lán jelenti az oroszlánt, amit a Lány (például Jó-Lán – Jolán) is igazol. Amíg a magyar férfiak Bar és Ber, ember nevet viseltek, addig a nők, szintén nagy vadászok, Lán, Lány, Leány nevekkel illették magukat.) Bar-Bar pedig nem más, mint a Barlangi Oroszlánok-Barlangi Oroszlánja, hatalmas nagy harcosok az ősidőkből. Ezek a harcosok bőrükön bőrt viseltek, mégpedig oroszlánbőrt. Talán ez lett a Fekete Oroszlán kiirtásának oka Európában, majd a Sárga Oroszlán is eltűnt területeinkről. Az Oroszlánok népének Oroszlánjai a magyar harcosok voltak egykoron, mivel Magyar Napot, Mag-Úr, Úr-Mag Oroszlánt jelent. A Bar-Bar egyszerű változata a Ber-Ber, jelentésük azonos. Itt is egy kapcsolat Észak-Afrikával.

A görögök, mint szinte mindent, a Barbar szót is elszúrták. Mert nem Bla-Bla a jelentése, vagyis, hogy a barbárok szavát a görög nem érti. A Barbar egyszerűen az Oroszlánok-Oroszlánja, lehetőleg a barlangi oroszlánt értve a Bar alatt. Kinek ne tetszett volna, ha értette a Barbár szót, ha őt barbárnak nevezték? Oroszlánok Oroszlánja, Napok Napja, Ifjak Ifja, gyönyörű jelentések. Mindenki igyekezett kiérdemelni ezt a dicső jelzőt.

Igen ám, de mivel az oroszlán is (hasonlóan a párduchoz – aminek neve perzsa címnél írottak alapján is oroszlánt is jelenthet egyes nyelveken – és a jaguárhoz; a tigris és oroszlán fogalmakat is jelölhet azonos szó^[1]) kutyaszerű állatnak vétetett a régiségben, ezért jelenthet Napot, kutyát is (perro is egy ilyen elnevezés), sőt a boar = vaddisznó is ilyen alakú név (ismét csak ismerjük a vadkan kutyás minőségét, de a vadszamárnak, melynek a spanyol neve burro, szintén, valamint a magyar borz is) és az a medve is, mely bear neve vagy az oroszlán (mint legnagyobb testű ismert állat) kiváltására használt elnevezés (akár fordítva is történhetett), vagy a Cynosure címnél taglaltak alapján megint csak a kutyából indul ki, abból a kutyából, amiről lentebb lesz még szó. Továbbá a kutyaféléknél maradva, a törökben (kurt, kurd mellett) böre, böri = farkas jelentésű szavak is ilyenek. Lásd még farkas témát lentebb.
Az előhang nélküli és előhangos állatnevek kapcsán legutóbb ur szóval képzett állatnevek cím/alcímnél is szóltunk.

Másutt:

A barbár, úgy a berber is magyar név, a férfiak férfiai jelentéssel.

Nálam, minthogy Teremtő és teremtett címnél is volt szó erről, Bar-Bar a Nap Fia értelmet hordozza, hasonlóan az Ugra-hoz (Ug-Ra, Nap Fia).

Ezt erősíteni látszik Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia c. könyvének adata is (a nap szót persze lehet hogy Napként értelmezi):

A sumér babbar a bar gyök összevont reduplikációja, bar-bar helyett, jelentése fehér, fénylik, világosodik (de a nap egyik neve is).

• Babbar előjön Péterfai Jánosnál bab címnél és lásd még Babba Mária nevénél is.
  
  Bar-Bar világosság világossága értelmet kap a fentiek alapján Rostás László "Lehel-kürt" és a "Szent László legenda" ikonográfiai azonossága a szkíta kereszténység tükrében c. az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkében is.

Péterfai János megspórolt volna nekem némi időt és néhány Quora oldalon is lefutott kanyart (ahol csak a barbar = fényes, magasztos jelentését érintettem egy-két cikkben), ha az akkád értelmezését is megadja a szónak. Ugyanis nagyon valószínű, hogy ezt vette át az elsémisedett(nek mutatkozó) görög.
(A Quorára írott cikkekben, melyben védem a barbár eredeti jelentését, így sajnos nem tértem arra, pedig muszáj illetve jó lehetőség lett volna, hogy a görög nyelvbe nem a sumér, hanem már a szemita akkád szóalak és jelentés került át.).
Ezen Wiki oldalon szereplő adatok szerint a Gilgames eposzban a sumér UR = kutya jelentésű szóból kifejezett, az eredeti sumér urbarra = farkas szónak, az annak átírásaként számon tartott akkád barbaru = farkas olvasatú névnek felel meg. A sumér urbarra szóra ezen alábbi magyarázat nem a Wiki oldalról való:

The Sumerian word for "wolf" is urbarra, which literally means "dog (ur) of the outdoors (bar)".
—
A sumér "farkas" szó az urbarra, ami szó szerint azt jelenti: "a szabadban (bar) élő kutya (ur)".

Ezen oldalon álló adatokat nézzük:

Azt írják még, hogy a sémita nyelvekben a proto-sémi megállapított *barbar = farkas, sakál jelentésű lehetett (nem ismerik a BAR jelentéseit persze) és hogy arab babr = tigris jelentésű szó hasonló. (A tigris és a fentebb említett oroszlán szintén egyes nyelvekben szintén azonos szóval jelzett; lásd tiger.)

Az hogy a tigris is Napállat, ahogy a többi, kivált a kutya, mely kutyát jelentő idegen szavakban mindig a fény és a tűz jelentésű etimonok jönnek elő, ezért lehet, hogy a...

Robert Brown Jr. Primitive Constellations of the Greeks, Phoenicians and Babylonians...

...című könyvének (második kötetének) 70. oldalán szereplő, több helyre is bekerült passzusban előjövő sémi barbaru = leopárd (jaguar és más címnél írottak alapján is) is ilyen szó (de a pártusok is párducok). RB és más könyvekben arról szól, hogy a görög csillagkép és istennevek akkád befolyása a görögre nézve lenne igaz. Az tény, hogy ez a barbár szó nem görög, hanem eredetileg sumér, ahogy fentebb kiderült, viszont a görögbe nem a sumér, hanem a szemita mentalitás és szókincs került át. RB passzusa tehát (írja, hogy a kutya több állat nevének formálásánál kiinduló (mire lehet ez bizonyíték?)):

Hogy az eltelt 120 évben pontosították volna az akkád barbaru jelentését, vagy pedig csak úgy gondolták, "hasonlósága" miatt megfelel a sumér urbarra szónak, nem tudni, mindenesetre a Mulapin csillagkatalógusban mit keresne második helyen az ezen oldalon a Háromszög alfájának megfeleltetett farkas, aminek farkas címnél írottak szerint a Kutya csillagképpel szemközt kellene lennie, mint ma is. Ugyanakkor a Mulapin-ban nem az akkád barbaru név szerepel, hanem a sumér urbarra,...

• mulUR.BAR.RA gišNINDA₂ ša₂ mulAPIN = the Wolf, seed-funnel of the Plough (a Farkas, a Szántó magtölcsérje)

...így mégis hinni kell, hogy nem a szemita korban tértek el, hanem a sumér már így gondolta (már amennyiben a mai csillagképnek megfeleltetés helyes persze).
Ettől én még hajlanék arra, hogy a barbaru eredeti(bb) jelentése párduc, hiszen a perzsában (ld. taglalva ott) is pársz és a kalmükben is barsz, azaz hasonló alakú a párduc jelentésű szó.
Az már egy másik kérdés illetve vizsgálati vonal, hogy Atillához (és a barbár hunokhoz) melyik állat kapcsolható inkább: a párduc (mely eleve a pártus nevet is kiadná), a farkas vagy a kutya, de aztán ott van még az oroszlán és a sárkány (a Turul későbbi). Itt nyilván az sem mindegy, hogy fehér vagy fekete hunokról van szó.

Ezen Quora válaszban a török Timur Altay Sari is hozza a sumér Ur.Bar.Ra nevet és az akkád nevet is. A kommentelő görög Dimitris a Robert Beekes féle etimológiai szótár adatát adja meg, mely szerint nem sumér vagy babiloni eredetű lenne a szó:

An onomatopoeic reduplicated formation, which originally referred to the language of the foreigner. One may compare Skt. (post-Vedic) barbara 'stammer', a designation of non-Aryan peoples. In spite of Sumer. barbar ‘foreigner’ not of Babylonian or Sumerian origin. From ßápßapos was borrowed Lat. barbarus. Comparable formations in other IE languages are mentioned in Pok. 91f. and Mayrhofer EW Aia 2: 217 s.v. balbalā-.
—
Onomatopoetikus reduplikált képződmény, amely eredetileg az idegen nyelvére utalt. Összehasonlíthatjuk a szanszkrit (poszt-védikus) barbara 'dadogás', a nem árja népek megnevezésére. A sumér. barbar 'idegen' [megléte] ellenére nem babiloni vagy sumér eredetű. A ßápßapos-ból kölcsönözték a lat. barbarus-t. Hasonló képződmények más IE nyelvekben a Pok. 91f. és Mayrhofer EW Aia 2: 217 s.v. balbalā-.

A barbaru jelentését illetően még annyit, hogy Nimród, a hatalmas vadász, a leopárdok ura volt, illetve Nimrud címnél akkád szavak párduc és leopárd jelentéssel visszaadottak (ami pedig ott leopárd, az az amerikai földrészen jaguar). Azaz ezek a nagymacskák mind a Napra és egyúttal apjára, Nimrud-Orionra is vonatkoznak. Na most Orion és Szíriusz összetartoznak. Így talán nem meglepő, hogy a Barbara, kutia, negyven, szít és tél címnél is említett vagy szereplő alábbi passzusban egy teljesen hasonló beduin-arab kifejezés jön elő (bár korábban nem volt számomra egyértelmű, hogy a barbár vagy berber szóval rokon lehet ez a Szíriuszra használt beduin kifejezés, most már leesett, hogy a fenti akkád szó párja és mindig is erre, égi állatra vonatkozott a név és avar-hun eredetével kapcsolatban sem lehet kifogásunk):

The Bedouins of the Sinai and the Negev, however, called Sirius Al-Burbarah, probably deriving the name from the barking noise of a dog (Bailey 1974). They used its appearance on the easterly horizon at nightfall, in mid-January, as a season marker for the start of their 40-day winter season ash-shita that lasts till late-February.
—
A Sínai-félsziget és a Negev beduinjai azonban a Szíriuszt Al-Burbarah-nak nevezték, valószínűleg egy kutya ugatásából eredeztetve a nevet (Bailey 1974). Ők január közepén, sötétedéskor a keleti horizonton való megjelenését évszakjelzőként használták a február végéig tartó 40 napos téli időszakuk, az ash-shita kezdetére.

Ahogy Barbara címnél írtuk, egészen nyilvánvalóan azon névnek itt kell eredetét is keresni.

Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus című könyvében előjön egy régi, Romakasiddhanta című, indiai szanszkrit nyelvű munkában Barbarasthana, Hungarasthana, (Dzsungarastana?) és Mugalasthana mellett, kiknek lakói az acvamukha = lófejűek és az cvamukha = kutyafejűek.

Az alábbi Matek Kamill előadásban 46:19-nél említ egy görög Agathias nevű szerzőt aki az alábbiakat mondja:

Mindazon barbarus népek, melyek az Imauson belül laknak, szkítáknak vagy hunnusoknak neveztetnek.

A neten is megtaláltam:

A szkíta-hun nép azonosságát igazolta Agathias (szül i.e. 301.) könyve 154. oldalán: "Mindazon barbarus népek, melyek az Imauson belül laknak scytháknak vagy hunnusoknak neveztetnek."
Ptolemaus Claudius (i.e. 138-180) III. könyve, 5. fejezet, 19 oldal, írja: "A scytha alánok fölött laknak a roxolánok, pannonok és hunok, mind testvérek."
Hippocrates (i.e. 456-366.) "Európában él a szittya nép, melyet szarmatáknak, szakáknak, szabiroknak, gepidáknak, pártusoknak, pannonoknak, médeknek, jazigoknak [jászoknak], hunnusoknak és avaroknak is neveznek..."

Márai Sándor írja:

A barbárságról és a bizánciakról
A barbárok uralmát mindig követi Bizánc uralma. Egyfajta emberi, történelmi, az emberi természet sajátos rendjéből következő törvényszerűség írja elő, hogy a nyers betörést és hódítást, a zűrzavar átmenetét követi egy túlfinomodott, romlott és mesterkélt rendtartás, tele szolgai ceremóniákkal, méreggel, gyilokkal és sima beszéddel, kétrét görnyedt, fülledt udvariassággal és hajbókoló kegyetlenséggel. Ilyen az ember: hol barbár, hol bizánci. S néha, nagyon ritka időszakokban, egy rendkívüli egyéniség nevelő szándékú uralma alatt, aki tökéletes törvények szigorát tudja egyeztetni a méltányosság íratlan törvényeivel, emberivé szelídül; de ezek ritka és múló időszakok.

Várkonyi Nándor írja:

Még Homérosz költeményein is átcsillan az epigoni magatartás, a "kultúrfölény" érzetének hiánya az ősökkel és a "primitív" népekkel szemben. "A bűntelen etiópok, akiknek áldozata a legkedvesebb az istenek előtt", - mondja Homérosz Afrika színesbőrűiről. Az ellenkező magatartás a zsidóknál jelenik meg először a "választott nép" és a "gojim" ideológiájában, majd a rómaiak "barbarus" fogalmában, melynek ők adták az alacsonyabb rendű, a durva, a műveletlen jelentést, míg a görögök eredetileg egyszerűen idegen nyelvű, érthetetlen beszédű embert értettek rajta (bar-bar = dadogó). Nem csoda, hogy aztán a neandervölgyi ős unokájából a kulturális képességgel együtt kihalt a szerénység is.

Pogány címnél Pap Gábor szól arról, hogy a másságról nyilatkozó szerint a más a más nyelvet beszélő és más erkölcsöket képviselő idegen/külföldi. A degradálóról viszont az bizonyosodik be, hogy valójában alacsonyabb műveltségű. Ugyanazt ezt teszi a talmudista zsidó (és a YouTube videókon rögzített izraeli járókelő is), amikor Jézust senkinek és semminek (a kereszténységet pedig kiirtandónak) tekinti: meg van róla győződve, hogy az ő által képviselt értékrend magasabb, holott könnyen kimutatható, hogy épp fordítva van. Erről gentile címnél és magyar népművészet bevezetőjében is volt szó.

Pogány címnél említettük Pap Gábor Gondolatok a szkíta nép-nemzeti szertartásrendről című cikkét, melyben a barbár szó görög és latin bővítményes jelentéseiről is szó esik:
Például: görögül barbaridzó = barbárként viseli magát... idegen nyelven beszél (az idegen nyelv itt nem-görög nyelvet jelent! – P.G.); barbariszmosz = idegen nyelven beszélés, hibás beszéd (Soltész-Szinyei); latinul barbaricus = idegen nyelvű, paraszt, kietlen; barbarizo = parasztúl szólok; barbarus = szólásban parasztos, nem nyelvünkön szóló (Páriz Pápai Ferenc).

Több helyen szóltam arról, hogy tulajdonképpen a hunoknak és vallásos nézetüknek és ennek elterjedésenek és ennek ellenességének (valamint az általuk képviselt patriachalizmusnak) tulajdonítható a legtöbb Földet érő baj. Még azt sem tartom kizártnak, hogy a héber gój nemcsak marha, hanem kutya (lásd kínai gou = kutya, ír cù = kutya, stb.) asszociációkkal illethető és az általuk képviselt felfogás annak szól, hogy ha "Szíriusz távollétében a Szíriuszt tisztelők nem élvezik annak pártfogását, így a világuralom a miénk." [Azóta szépen kiderült, hogy a kutyahit az ősi hit.]

Zsidó címnél (bővebben) szerepelt, hogy a nevük tulajdonképpen lehetne sárkány, vagy lehetne nevük fene, kut/kutya, de mindenképpen szaturnuszi, mint az istenük, Jahve is. A héber Szaturnusz, Kijjún is a görög kyon = kutya átformálásának tűnik. [...] Tulajdonképpen kimondható, hogy a dualisztikus világkép magyarok majd zoroasztriánusok általi megismertetése adta az ötletet, hogy ebben is lehet gondolkodni (zsidó) emberként (mely ugye már nem emberi szint). Sőt, a kut címnél álló életkör-diagram negatív oldalán álló szavak Goetia és a germán God nevekkel való hasonlítása nyomán kimondható, hogy a vaskori kutyaélet és lélek nélküli élet folyik ma a Földön.

Azóta Hunor és Magor címnél, külön alcímnél felfedtük, hogy a névadás turáni eredetű és évköri jelentőségű.

Az alábbi Echo TV-s beszélgetés végén Pap Gábor egyszerűen...

• A hivatalos tudományos nézetet Nógrády Mihály Elmélkedés a szláv név eredetéről című cikkében írja meg:

A borotválkozás abban a korban már elterjedt szokás volt, főleg az uralkodó osztály között. Ha megfigyeljük, a férfiak nagy része korabeli szobrokon és festményeken nem visel szakállt. Ha igen, akkor a szakáll különleges finomsággal van ábrázolva.
Hullámosan, alja lekerekítve, kecskeszakáll, egyenesen fésülve, stb. Azonban a barbárok mint gondozatlan hosszú-szakállas férfiak vannak ábrázolva.
Embereket is elneveztek a szakállukról, például I. Friedrich (Rőtszakállú Frigyes 1122-1190) német-római császár mint Barbarossa volt ismeretes, ami olaszul Vörösszakállt jelent. Németül Kaiser Rotbart. Rabszolgák között a borotválkozás nem volt elterjedve, ők vagy gubancos vagy rendetlen szakállt viselhettek, nem lehetett módjukban gondját viselni hajuknak és szakálluknak. Esetleg befonhatták vagy felcsavarták. A jellegzetesen rendetlen szakáll viseletük után való elnevezésük nagyon valószínű. Ilyen esetek máshol is előfordultak, például a Karib szigetek egyikének neve Barbados, eredetileg Los Barbados, amit a portugál hajósok adtak neki, jelentése 'a szakállasok'. A szóbeli hagyomány szerint ez a helynév a szakállas fügefára (ficus citrifolia) vonatkozott, amiből még ma is több létezik. Azonban a los barbados kifejezés hímnemű volta őslakos szakállas férfiakat sugalmaz. A Barbados név először a sziget őslakosaira vonatkozott majd később a sziget neve lett. Barbuda, egy másik sziget neve szintén e név torzított alakja.

• Aztán nagyon nagy hiszékenységről ad tanúbizonyságot:

Nekünk magyaroknak nem volt[?] szavunk a haj és szakáll ápolásra. Borbély szavunk a kései latin barbarius-ból ered bajor-osztrák közvetítéssel.

...szakállassal fordítja a barbárt, majd még elmondja, hogy a fentebb említett barbarus olyan féle leminősítés, amely azt jelenti, hogy nem beszéli az én nyelven, tehát alacsonyabb rendű.
Szakáll címnél volt arról szó, hogy a hosszú szőrszálak napsugár-jelképek, azaz a Nap BAR neve nyomán alakult ki a szakáll másodlagos jelentés.
Ahogy barber címnél is szerepelt, Obrusánszky Borbála a barbárt szintén szakállas jelentéssel adja meg (miután megosztja a kínai hu = szakállas jelentésű szót; sajnos OB révén sok magyar a hun nevet is szakállasnak értelmezi). Mindkettő hozzákapcsolt jelentés (így light címhez is volt okom betenni; hun címnél, külön friss alcímnél pedig a szakállas témával is foglalkozom; ott arról is volt szó, hogy ennyi erővel a kínai hú = ív, körív (vesd össze ainu ku = íj) jelentésű szóból is kiindulhatott volna Obrusánszky Borika vagy forrása).

Barbar Bahrein szigetén lévő város is (volt), mezopotámiai (korú) templommal.
Barbara nevünk a barbár szó női változata (illetve eredetük közös). Ernie Barbarash amerikai rendező (Bedrótozva című filmé például).
Elgondolkodtató, hogy megannyi angolszász (vagy a zsidó Barbra Streisand) hölgy nevét miért adná szemita/IE szempontból negatív szókapcsolat, ha valóban negatív lenne? Persze a Borbála^[2] nevet is ide vagy a borbolya névhez kell sorolni.

Arról, hogy a hunok távolról sem voltak barbárok, lásd sok olyan, nevükhöz köthető szót, mint know (óangol cunnan = konyít), honour = becsület, valamint például a couth – uncouth szópárt. Legutóbb bravo címnél is szóba kerültek a hunok és barbaritásuk.

Barbár íjfeszítő mellékértelme

A break címnél szereplő táblázatos adatok között szereplő latin verbero = üt, dob, hajít; korbácsol jelentésűnek megadott ige érdekessége, hogy az íjfeszítő barbárok nevének felhangos változatának tűnik.

A fenti gondolatmenetet folytatva, ahogy az EB az ív/íj szavakkal és a kutya az íjfeszítőkre vonatkoztatott szkíta névvel egyeztethető, úgy a kutyaneműek fenti nevei ezek szerint olyan latin igével egyeztethetők, mely ige jelentése nyíl lövésére is vonatkozhatott volna.

Kínai barbár jelentésűnek mondható szó

Mint jón címnél, hun vonatkozásban láttuk, a kínai nyelv az idegen, barbár fogalmát is a hunokhoz kötni látszik. Idegen, vándor és több más címnél láttuk, hogy a másik oldal volt az idegen, eredetileg is, később is (de a Kali Yuga felé közeledve az ellentétesség véressé vált).

Barbár barbároz

Az óvodások bölcsessége ("aki mondja másra, az mondja magára") érvényes itt is.
Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 216. oldalán szól arról, hogy a nyugat volt barbár a kelethez képest. Itt most a specifikus eseteket amiket felhozott, nem említve adom:

A nyugatiak érezték, hogy barbároknak tartották őket (valóban azok is voltak nem csak a kelet-rómaiak szemében), s a szellemileg alacsonyabb fokon állók gyűlölete az okosabbak ellen, ez az örök emberi jellegzetesség, az első pillanattól kezdve megmérgezte a kapcsolatokat a két, egymástól olyannyira különböző embercsoport között.

Szűzgulyahajtás kapcsán és lot címnél szóltam ezen témákról.

Saját írással rendelkező nép nem lehet barbár

Schmidt Irén A magyarok és elődeik istenképe, találkozásuk a kereszténységgel a római térítés előtt 1-2....

...című az Ősi Gyökér 2011/2. és 3. sz. megjelent dolgozatában lábjegyzetben is kimondja:

Önálló írással rendelkező nép semmiképpen nem nevezhető barbárnak! Egyébként a Thuróczy-Krónika első könyvéhez írt előszavában (és máshol is) konkrétan utal az Erdélyben használatos, fába rótt betűkre, írásra. (Thuróczy 1978: 14, 74-75) Rovásírásunk egészen a 18. századig fennmaradt, ma pedig ismét reneszánszát éli. Szégyen, hogy az 1999. évi Frankfurti Könyvvásáron – ahol Magyarország díszvendég volt – a németek rúna-ügyben vélelmezett állítólagos "politikai érzékenységére" való hivatkozással a szervezők nem engedték, hogy hazánk neve rovásírással is föl legyen írva kiállítási pavilonunkra. Úgy látszik, még ma sem kívánatos, hogy Európa kultúrahordozó népként ismerhessen meg bennünket! Friedrich: Ház a hídon. Elektronikus változat: http://www.magtudin.org/Friedrich-Szakács2/htm

Lábjegyzetek