Arab nyelv

Nyilvánvalóan óegyiptomi-szemita eredetű, azaz magyar eredetű nyelv. Az arab az avar-hun óegyiptomi nyelv szavaiból sokat eltárolt (például arab fajr = hajnal = fire, fair; mellyel azonos az ír fàire = virradat szó; de van a hausa nyelvű feri = fehér eredete arab lenne?).
Igen feltűnő, hogy a gyertya jelentésű szavak a germán és arab nyelvben azonosnak mondhatók: vö. holland kaars, német kerze, izlandi kerti és arab qirât.
Hasonló arab és germán nyelvek közötti egyezést láttunk már a SZAT címnél előjövő arab sa'at = idő, óra és német zeit = idő (melyet azóta tide eredetével tisztáztunk) szavak, és a year szónál bemutatott arab jahr = időtartam és német-angol jahr/year = év szavak kapcsán.
Szappan szavunk is szinte azonos az arabban (is).
Ki tudja, hogy mennyi arab-magyar (germán) egyezést lehetne találni az arab nyelv beható vizsgálatával. (Persze a hivatalos tudomány valószínűleg lesöpörné az egészet azzal, hogy az arab zsidó eredetű, vagy hogy Al Biruni és más indiai utazók hozták be az arab nyelvbe a híres indo-germán szavakat.)
Az arab nyelv szavait nagyon fontos lenne elemezni és erre pl. Rajki András arab etimológia szótára is jó szolgálatot tehet.

Kígyó szavunk például az arabban is hija = kígyó^[1]. De a magyar címnél taglalt arab szavak is mind felsorolhatók lehetnének itt, kezdve a Tejút egyik arab nevével, mely Al Majarrah – de egy másik, Al Nahr (A Folyó) is nahar < magyar eredetre megy vissza. Lásd erről magyar címnél.

A kíván és közben jón címnél is említett arab hawan = szerelem, vágy szó, magyar szavunkkal és heaven szóval is egyeztethető. Mivel a szavak hátterében csillagászati, a Hunor és Magor rendszerre épülő tudás van (ahol az íjfeszítő, ragozó nyelvet beszélő népek mentalitásának megfelelően ív (és íj) van, ott a nőiségi hiányt (és az ennek megfelelő sötét, fekete, stb. értelmeket) találjuk, más nyelvekben nyelvi szinten is és a kiinduló bizonyíthatóan a magyar nyelv.

Éber és aware szavakkal egyezik az arab khabir = éber és khabar = meg)ismer, (meg)tud.
Szoba címnél rámutattam az arab koba = szoba szó hasonlóságára (itt is kentum-szatem változatokat látunk) (de ott az ind sabha is előjött még).
Fate címnél említettük, hogy a szintén turáni eredetűnek tűnő arab fatāh = fiatal lány [ami ugye tündér] szó egyezik a latin fata szóval.
Az arab eredetűnek mondott zsiráf nevével azonos a szláv nyelvekben darumadarat jelentő szavak: például bolgár жера́в, cseh jeřáb, lengyel żuraw. Nyilvánvaló az összefüggés, de a kérdés már csak az, hogy melyik volt előbb? Furcsamód a hivatalos etimológia tudomány nem veszi észre az azonosságot, hiszen arab nyelv nem rokona az árjának ugye. Ezért nem vette egy eredetűnek a germán whore és arab huri szavakat sem. Arra pedig esélye sincs, hogy a germán halb/half szavak és az arab kalb = kutya között közös eredetet sejtsen.
A germán burg szónak megfelel az arab burj, mely jelenthet csillagképet, tornyot, erődöt is.

Egy másik híres azonosság a földet jelentő arab ard (héber eretz) az earth szóval. Itt sem tágít a nyelvészet.

• Héber bolygók címnél Shay Zucker írja, hogy a látszat csal, a szemita szavak nem lennének rokonai a germán szavaknak; az alábbi Quora oldalon is taglalják, miért lehet hasonló az angol és arab név.

A slay címnél említett óangol slahan = ölni szótöve és értelmére nézve azonos a meglepő módon szóelején hangtorlódásos arab slah = kar; fegyver szóval.

A Dagon címnél említett arab hūt = hal megegyezik a cod szóval.

Legutóbb Nap címnél említettem az arab نابيغ (nabigh) = ragyogó, kitűnő jelentésű szó kapcsán, hogy feltűnően a germán -ich, -ig melléknévképzőhöz hasonló végződésű. Csak véletlen, vagy más mellékneveket így képez az arab nyelv?
Ugyanakkor a szláv nyelvben is az -ij vagy -nij végződés szintén melléknévképző.

Haram címnél volt arról szó, hogy nemcsak tiltott dolog és bűn, hanem szent(ély) jelentése is van. Mily érdekes, hogy a szláv nyelvekben magánhangzókihagyásosan ma hrám = templom, szentély, vele azonosan.
Ha már szláv, a wheel és kalács címnél előjövő kol- gyökkel azonos az arab halaqa = gyűrű szó gyökere. Hogy lehet-e itt inkább a Halak csillagkép nevére gondolni, nem tudni.

Magyar zseb szavunkkal azonos a bosnyák dzsep = zseb, melyet az arab jayb [dzséjb] szóra visznek vissza.
Az arab dukān = kis bolt nyilván olyan volt eredetileg, ahol dohányt árultak (hogy a perzsa dochan = füst lenne eredete, nos..., füstöt nem szoktak árulni).
Az iráni-kanadai YouTuber Bahador Alast bosnyák-arab szavakat hasonlító műsorából az arab qafas = ketrec lehet a mi ház szavunk széthúzott változata.
A taawila (asztal) = table = tábla azonosság rendben, de vajon az arabban friss jövevényszó?

Mészáros címnél azt láttuk, hogy tökéletesen egyező szavakat találunk az arab és indo-európai nyelvekben is.
Ha már itt tartunk, kaszabol szavunk gyökéből eredhetne az arab qasāb = hentes szó.

Itt a perzsa-arab vonatkozásokkal kapcsolatosan annyit, hogy a modern perzsa mintegy 30%-ban tartalmaz arab szókincset.
Arról Alborz (és más) szócikknél is volt szó, hogy a szókincsáramlás fordított is lehetett (sőt, a finnugor nyelvek címnél írottak alapján a finnugor és török és sokkal többet adhatott a germán és perzsa nyelvnek, mintsem fordítva).

Lábjegyzetek