Väinämöinen
Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia...
...című könyvében írja (látjuk, miért, miképp lett tengeristennőnek beállítva Ilmatar: már nem értették a valódi mibenlétét):
Vajnamöjnen anyja Ilmatar a nyílt tengeren úszkál. Egyszer csak megjelenik egy kacsa s hét tojást rak Ilmatar térdére. Ilmatar a szokatlan érzésre megrándítja térdét, a tojások a vízbe esnek és töredékeiből alakulnak a föld, az ég, a nap és hold, és fellegek. "Tört tojásnak alsó fele, Válik alsó földfenékké. Tört tojásnak felső fele, a felettük való éggé, sárgájának felső fele, fényes nappá fenn az égen, Fehérjének felső fele, a halovány holddá lészen, Tojásból mint tarka rész volt, égen csillag lesz belőle, tojásból mi fekete volt, lesz belőle ég felhője." Ennél világosabb kommentár nem szükséges.
- Pedig lehetne. Ilma-Tar aligha lehet Lég-Leány/Tündér értelmű történet alapján, csak Ilona Ég-Anya értelemben.
Magyar Adorján írásában...
...mint Napisten kerül elő:
A finn Kalevalában Ilma istennő a tenger színén ringatózva úszik, hánykolódik. Szüzességét megunva Ukkót, a főistent hívja, aki kacsa képében megjelenik és az istennő térdére teszi le tojását, amelyből azután a napisten, vagyis Väjnämöjnen, azaz a finnek nemzeti istene kel ki.
Másutt (épp az iménti sorokkal ellentétesen – bár az öreg és a fiatal sokban azonos, főleg, hogy halál és feltámadás köti őket össze) öreg Napistennek mondja és hogy fiatal megszemélyesítései egyike Lemminkäjnen szerelemisten.
Másutt:
A finnek öreg Väjnämöjnene tehát azonos a mi népmeséink gyönyörűen énekelő öreg Vörös koldusával is (a vörösen lemenő Nap) de azonos Orpheusszal is, aki szintén gyönyörűen énekel, embert, állatot is elbűvöl és aki lemegy az Alvilágba vagyis a Halál országába.
Némely őstörzsünknél ugyanis szokták volt a távozó Napistent fiatalnak is mondani. Orpheusz az Alvilágba Euridikeért, kedveséért megy le de őt visszahoznia nem sikerül. Ugyanez indíték megvan Väjnämöjnennél is, amely szerint ő meg "Északhonba", azaz szintén a Halál országába, megy el, ifjú feleséget szerezni, ami azonban neki sem sikerül mert a lány nem akar öregemberhez menni.
Jankovics Marcellnél...
...álló adatok szerint viszont Väinämöinen alakja olyanféle, mint a magyar/indo-iráni Mithráé – Orion és Nap egyben:
Väinämöinen évszázadokat tölt anyja hasában, és nagy szakállú férfiként jön a világra. E képek alapja az lehet, hogy a földanya[?] égi gyermekei: a planéták és a csillagképek – Väinämöinen az Oriont személyesítette meg – a látóhatár alatt (az anyaméhben) ugyanúgy néznek ki, mint felette.
Másutt:
Mint ismeretes, a finnek Orionban Väinämöinent látták, ugyanakkor a Kalevalában található egyik szarvasmondának is majdnem ő az áldozata. Vetélytársa, Joukahainen az életére tör, de nyilával nem őt, hanem hátasát, kék szarvasát találja el, melyen a hős lovagol (ide kívánkozik, hogy a kutatók a Väinämöinen Kaszája név elődjeként egy finn Nyíl csillagnevet sejtenek, ami a Prajapati szarvas oldalából kiálló nyílvesszővel lehet azonos). Egy görög elbeszélés szerint, amelynek ismert egyiptomi csillagos ábrázolása, Artemisz hátulról nyilazta halálra a hérósz Óriónt.
Még másutt:
A Kalevalában Oriont a szarvason (Bikán) lovagló Väinämöinen személyesíti meg.
Másutt is az Orionnal való azonosítás jön elő, minthogy az Orion öve Väinämöinen pálcájának hívatott.
Lenormant, Francois a sumer Enki-hez hasonlítja.
Ami a nevet illeti, VAJ a VAK és JÁK címnél is taglalt vadász ideák alapján, vagy a VAJ = BAJ = BAK = Nap (az Orionban) alapján érthető meg, míg a németesen hangzó utótag is MAG kiindulású kell legyen.
A Hamlet Malmának VIII. fejezetéből:
A kovács a kozmosz isteni "archi-tektonjának" törvényes örököse. E típus számos képviselője, akiket Deus Fabernek nevezünk, megtartja mindkét funkcióját, azaz építész és kovács egyszerre, mint például a görög Héphaisztosz, aki az istenek csillagházait építi és mestermunkákat kovácsol, vagy a rósz-samrai Kosorr-va-haszusz, aki Baál palotáját építi és szintén alkot műremekeket.
A jakutok állítják: "Kovács és Sámán ugyanabból a fészekből származnak", és hozzáteszik: "a Kovács a Sámánnak a bátyja", ami igaz lehet Väinämöinenre is, hiszen párja Ilmarinen, aki állítólag "összekovácsolta az ég tetejét". Ő az ősidők kovácsa, aki – mint tudjuk – a Szampót készítette, de Észtországban ő kovácsolta az eget és az égitesteket is. Nem puszta fantázia, hogy az égi kovács képviselőjét, a Királyt magát is "Kovácsnak" címezik.
- A Hamlet Malmában még rengeteg info áll róla.
Magyar Adorján...
...írja még (érdekes a másik Nap feljő sor):
Väinämöinen megjósolja hogy ha az emberek majd nagyon sokat szenvedtek, őt visszahívják és akkor ő vissza is jön és a régi boldogságot is visszahozandja:
"Várjatok csak, lesz még idő,
Egy nap elmegy, másik feljő,
Szükség lesz majd reám újra,
Várnak vissza, hívnak vissza,
Új szampónak[1] mesteréül."