Világügyelő

Más néven Világügyelő férfi az uráli/finnugor mitológiában a Napisten neve ill. címe. Az égatya és (a föld)anya fiúisten gyermekére utal.
A Wikipedia oldalán olvashatjuk:

A Világügyelő Férfi (Mir Susne Hum) a manysi (vogul) mitológia egyik központi alakja. Numi Tórem fiaként feladata a világ rendjének fenntartása (például Nap és Hold mozgásának biztosítása). Más istenekkel szemben gyakran kiáll az emberek érdekeinek védelmében, ezért bálványait nagy tisztelet övezte, a hódítók és misszionárusok elől mindig elrejtették. Egyes feltételezések szerint alakjára a későbbi korokban krisztusi legendák is hatással voltak. Egyéb nevei: Arany Atyácska (a szár címnél is említett Sorni ater), Lúdfejedelem (mivel bálványa az alább is taglalt lúd), Daruláb-sítalp-bőr. Az osztják és szamojéd népeknél is létezik alakjával azonosítható mitikus személy.
A világ teremtése után született Numi-Tórem és a Földanya fiaként. Egyes változatokban az apja azonban az Alvilág-fejedelme. Eredeti neve Daruláb-sítalp-bőr (ennek valódi értelmét nem sikerült felfedni). A világot megteremtő szülei helyett ő állítja helyre a kozmosz stabilitását nőszerző vállalkozásai során, bár mind tőlük, mind Kaltes-asszonytól segítséget kap. Táltos harmadfű lován közlekedik (utalva arra, hogy a tajgán élő obi-ugorok őseinek életében központi szerepet játszott a ló). Az ember megteremtése után legfőbb támaszuk lesz.

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvének (a PDF) 101-102. oldalán a madáralak/lúd téma kapcsán írja:

Magyart, valamint rokonnépeink a Napistent, őseink egyúttal első mondai királyukként, uralkodó hatalmas fejedelmükként is tisztelték, amit a finn és észt Kalev- és Toll-regék máig is igazolnak. (Bán Aladár említett cikke.) Sőt ezek által maga a magyar király, régiesen királ, karál, kerál, szavunk is, amely a szláv nyelvekből nem magyarázható s így szláv eredetűnek oknélkül tartatott, megfejtésére lel. Vogul rokonnépünk regéi szerint a Napisten vadlúd, azaz gúnár [Hun-Úr] képében szokta a vogul földet körül-körül röpülni s így ügyel népére, így őrködik annak hazája fölött, amiértis ő a világügyelő nevet is viseli.

Varsa Mátyás ír A legrégibb magyar mítosz...

...című tanulmányában írja (több helyen megvolt):

A Világügyelő Férfi azonban a nappal ellentétben éjszaka jár Tovling-luván az égen – akárcsak Dia. Ha vizsgálat tárgyává tesszük az őr funkciót – mert a Világügyelő Férfi a világ őre – az árnyéklélek fogalmához juthatunk.

Jankovics Marcell írja:

Világügyelő férfit Arany Úrnak is nevezték, arany a haja, arany a fegyvere, és a lova is arany tányérokra száll le (a mesebeli kertészbojtár a lovát aranytányér szélén táncoltatja; az ekliptika jelképe ez).

A motívum mítoszi párhuzamát az uráli napisten "életrajza" is őrzi. Világügyelő Férfit, az égből letaszított árvát előbb nagybátyja, később "az orosz", majd "a szamojéd" kínozza.

A nagar címnél is említett, (áccsal) rokon jelentésű akkád-asszír makharu = építész, felügyelő szó kapcsán is a Világügyelő fogalma ötlött fel, ismerve ezen szavak (és a skandináv-germán makar, macher, maker szavak) a magyar Magor Napisten-névből való eredésének voltát.