Varr

VAR-nál és varázslónál már esett róla szó, de arról nem, hogy minden szövés, hímzés, varrás szakrális céllal készült (a ruhák szintén szakrális viseletek), ahogy az építmények is ilyen céllal építettek.
Varkocs szóban is meglehet, varga szóban egyértelműen megvan.

Lényegében azt lehet mondani, hogy a parázs = varázs > varrás > varr belső fejlődési úton jött létre.

Persze a forraszt (összeragaszt) összefüggése is látható, kivált Götz László Keleten kél a Nap című könyvének 181. oldalán szereplő táblázat-részletében talált hasonló szavak alapján:

A német wirken = sző azt más szavakkal egyetemben arachnophobia címnél is szerepelt.

Ihász Judit Hímzésmintáink értelmezése rovásírásunk segítségével...

...című Ősi Gyökér 2006/3. sz. megjelent cikkében idéz (rovás rov- gyöke a varr ige megfordításaként is kezelhető):

"Egyik nap kérdezgetem édesapámat, mik ezek a varrások a bundán.... Erre megáll, megnéz, és így szól: - Rovosmaradékok, ezekről tudnak a mesterek. A legnagyobb mester Klézsén Demse Adám volt, pontosan tudta, hogy milyen neveik voltak a mintáknak, kétszemű és háromszemű meggyes, ökörhúgy vagy életvíz, szárnyas nap stb.
Ő még azt is elmagyarázta, hogy kellett odafigyelnie és újból csinálnia egyszer a keptárt, mert új mintákat akart építeni belé: - Tudod, varrtam egy keptárt, s gondoltam, ha új minták lesznek benne, akkor szebb lesz. Még a széleken is változtattam, csak hát mikor az öreg eljött, hogy elvigye a leány bundáját, úgy megvert, hogy egy hétig hevertem az ágyban. Így mást csináltam neki, s azután nem mertem változtatni a mintákon... A keptár (KÉP-tár) nem egyéb, mint egy bunda amelynek irhájára rengeteg minta (hím) van varrva. Merre van ez varrva a bundán, az irhára. Mondhatjuk azt is, hogy az irat, "írás" a moldvai magyaroknál: irhás..."