Varkocs

Péterfai János írja:

Varkocs szavunkban a magyar Kocs törzs neve ismerhető fel. A kocsok egyik települése Kocs, aminek nevéből származik a Kocsi szó is, ami Nyugat-Európában is elterjedt.

Magyar Adorján írja:

Valamikor a magyar diákoknak szigorúan megtiltatott hogy hajukat befonják és fülökre csavarva viseljék, mint a katonák. Mivel pedig azon időben a magyarságból igen kevés gyalogos katona került volt, itt hát "katona" alatt tulajdonképpen huszár értendő. A régi huszárok pedig tudvalevőleg hajukat varkocsokba fonva viselték. Ismert tény, hogy ezen hajviselet a XIV. Lajos francia király magyar huszárai a francia udvarnál is divatossá tették, ahol is ez egészen Napoleon konzulsága idejéig tartotta magát.

Szántai Lajos írja:

A fejtetőnek a magyar nyelvben az egyik neve az, hogy pilis. A keresztény pap ezt a pontot szabadon hagyta, jelezve, hogy itt már csak a Teremtő Istennek van hely. Van ennek egy fordítottja is, amikor az egész hajzat leborotválásra kerül, és a fejtetőn hagynak meg varkocsot. Vata táltos hármas fonatba fonta be a haját, ezáltal az úgynevezett pilis-pontot kezdte el működtetni. A Kárpát-medencéből került ez a jelző viselet Nyugat-Európába, nem ott kezdték el jelezni a tonzúrát.

Jankovics Marcell írja:

A Napistenek hét ágba fonva viselik hajzatukat, mint ahogy a magyar szólás szerint is hét ágra süt a nap, a világ hét sarkára (a négy égtájra, alulra, középre és felülre, mint a "lakhely tájolása" oldalon már kifejtettem).
...
A rómaiak a 7 planétát – köztük a Napot is! – Mithras Sol Invictus sugárkoronájának 7 ágával azonosították (a bibliai Sámsonnak, az uráli napistennek, a világügyelő Férfinak is 7 hajfonatéka van^[1]), Surya kocsiját 7 ló vagy egy 7 fejű paripa húzza (egy falképen így jelenik meg a 7 planétát megszemélyesítő nőalakok társaságában).
A maják napistenének is a 7-es volt a szent száma (a 4 mellett).

Jankovics Marcell A Nap könyve...

...című könyvében írja még:

Brahmanista felfogás szerint Agni, a tűz istene (szoláris jellegéből adódóan) nap-nap után a tengerből születik. Miközben Agni a világ időleges megsemmisítésén és megújításán fáradozik, Visnu az ősvizeken ringatózva, az Ananta ("Végtelenség") kígyó hátán alszik. Ananta legyezőszerűen szétterülő 7 feje mint a dicsfény keríti az alvó isten arcát, s ez a kígyós glória megfelel Sámson, Mithras, Világügyelő Férfi 7 ágú hajfonatának, koronájának.

Szintén Jankovics Marcell adatsora:

Arany hajkorona. A napsugarak jelképeként a napisten arcát arany (szőke, fehér, vörös) hajfürtök keretezik. Apollón nyíratlan, hosszú hajú isten. Archaikus szobrain fonatokban vagy kibontva terül a vállára, a híres Belvederei Apolló kontyot visel a feje búbján, pont olyant, mint a Buddha.
A napisten hajának hosszúsága erőnlétét jelzi. Sámson szintén nyíratlan, azért olyan erős. A hajában van az ereje, mint a Napnak a sugaraiban. Amikor Delila "lenyíratta az ő fejének hét fonatékát (...), eltávozék tőle az ő ereje." (Bír 16,19.) Héraklész, amikor három nap után kivágja magát a tengeri szörny gyomrából, kopasz és vörös, mint egy újszülött.
Az obi-ugorok "aranyhajfürtös"-nek nevezik a Napot, "az ő hajfürtjeinek erejénél fogva nyár, van tél." Az Ob jege megolvad, ha "Aranyfejedelem 'hajfürtjeit szétereszti'. Vízirovarok sütkéreznek a hajában, és hajfürtjén ott áll a nap." A haját ő is vagy kontyban viseli, vagy 7 ágba fonva. "Hét ágra süt a Nap" – mondjuk verőfényes napsütésben. A 7-es szám ugyanilyen jelentéssel bukkan föl az obi-ugor "napimákban": "Nyisd ki hét oldalú házad hét ajtaját, és engedd ki a Nap sugarait". "Hét szögletű szent nyergedreaz előbukkanó Nap arany sugárkévéjét ... sugároztasd föl."(RÓHEIM 1984: 96-97. Vö. azzal, hogy ókínai felfogás szerint a Nap 7 stációt jár végig mindennap, Mithras-Solnak 7 ágú sugárkoronája van, s a manicheusok 7-szer imádkoztak hozzá naponta.)

A nagyszentmiklósi kincs "lánghajú" fejedelme is minden bizonnyal a napistent, mégpedig a nyárban diadalmaskodót ábrázolta. (A korsón látható másik három jelenet a többi évszak szimbóluma. 87. rajz.)

A varkocs szót CzF nem adatolja, és Péterfai János levezetése sem teljes/elégséges.
Legutóbb cue szónál jött elő, hogy a 18. század közepén cue (KU) (még mindig) lófarkat, varkocsot jelentett Nyugaton, éppúgy, ahogy Magyar Adorján is írja.
Mármost tudjuk, hogy a varkocs a kutyafejű hunok hajviselete volt, ahogy a – neve is mutatja – konty is.

• Az kétségtelen, hogy felbontása Var-Kocs, Var-Kucs, azaz előtagja kell utaljon vagy Varr szavunkra, arra, hogy a haj varrva, fonva van, illetve magára a hajra (var > angol hair, német Haar átmenet nem elképzelhetetlen, még akkor is, ha haj azonos hair-ral);
• A Várkunok nevére (avar-hunok a várkunok);
• Varázsló szavunk előtagjára, mely, mint láttuk, sok minden lehet; BAR etimonra, ragyogásra, mint varnish szóban.

Utótagja Kocs, Kucs kell utaljon ezek szerint a farokszerű formájára. A kutyák farkáról coda és queue szavaknál volt szó (utóbbi szóhoz köti a nyelvészet cue szót is). Csóva szavunk is utal a kutya farkára, de ide nem felel meg.
Kocs, Kucs tehát nyilvánvalóan egyértelmű utalás a kutyára. Kutya és farka címnél volt szó a kutyák farka kurtításának ősi gyakorlatáról. Mintha a levágott kutya farka került volna az ember fejére.
Ezen Kucs megvan kucsma szóban is, melyben kuc, kusz, vagy inkább gúzs és kóc (góc) fogalmakat kell keresni. Ezek alapján inkább tűnik úgy, hogy a gúzs(olás) utal a fonatra, de ettől még a kutya ideát nem kell kivenni a képből: a magyar szavak, különösen a fontos, szakrális szavak mindig több ideát kötnek gúzsba (ha már itt tartunk, a gúzs és a köt összefüggő szavak). Egészen pontosan itt a kóc, gúzs, valamint a kocsma címnél említett kutya és huta szavak értelme mentén a hő, fény, láng(nyelv/csóva) értelmeket kell figyelembe venni: az ember feje a Nap, hajfonatai lángnyelvek, napsugarak.
Lásd még göcs szintén bog értelmét.

Tóth Lívia írja:

A varkocs tehát a nemzés-kötés-varázslás ideasíkon értelmezhető. Az alábbiakból az is kiderül, hogy a viselő halálakor ki kell bogozni a hajat:
A megkötözés istenek és más természetfeletti lények kiváltsága. A láncok, kötelek, csomók a halál istenségeit, sorsot jellemzik. Több nyelvben is azonosság áll fenn a "megkötöz" és "varázsol" szavak között. Török tatár nyelvben a bog és bag egyidejűleg "kötés", "varázslás" jelentésűek. Latinul a varázslás "fascinum", a kötés "fascia". Az oldás és kötés egyértelmű varázscselekedetek, egyaránt lehet ártó és védő funkciójuk is.
Érdekes, hogy a "köt"-nek van egy "fogan" jelentése is. Vagyis a foganás, születés olyan titok, valóságos varázslat, aminek köze van a mágikus kötözéshez. A kötözés-bogozás mindenekelıtt a női istenségek, lények tulajdonsága. A magyar boszorkányok csomók, ún. "guruzsmák" segítségével végeznek rontást, ún. "megcsináltatást" → Analógiás mágia. A varázscsomó, minek neve Boldogasszony bog, tulajdonképpen egy női istenség attribútuma. A zsebkendőre emlékezetserkentés képpen kötöttek bogot, még anyám is. Voltaképpen a megjegyzendő dolgot, mágikusan kötötte oda. A halott ruháján viszont nem lehetett bognak, vagy gombnak lenni, mert ez a lélek távozását nehezítette. A halott nők haját nem szabad befonni, kendőjüket bogra kötni. Uno Harva, altáji népekről írt tanulmányában ezt azzal magyarázza, hogy ha halotton megoldunk minden fonatot, szalagot, bogot, akkor lelke könnyebben szabadul földi kötelékeiből. Eliade a jelkép ambivalenciájáról azt írja, hogy a csomók betegséget is okozhatnak, de távol is tarthatják a kórt. A zsinegek, csomók rontani képesek, de meg is védhetnek a rontás ellen. A lényeg tehát, az irány, ami a kötés aktusa számára megszabatott, így lesz belőle jótékony vagy kártékony.

Nem elképzelhetetlen, hogy egy olyan fontos szakrális szóban, mint a táltos, hogy a megannyi hozzá (előtagjához) kapcsolható értelem között (előtagjában) a tail = farok is magyarázható lehet, éppily farok, varkocs értelemben.

Hajfürt jelentéssel találtam meg a lengyel warkocz szót.
Hogy a haj fonva volt, ennek bizonyítékát Magyar Adorján Kérdésekjében megtaláljuk:

A magyar fonál, régi magyar fan – szőr (gyapjú) szavak és mordva rokonaink pona = haj szavának a magyar fon igéveli összefüggése kétségbe nem vonható.

Két hajfonat

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...

...című könyvében írja:

A hajnyirés is Buddha tiszteletével nincs ellentétben, sőt annak egyik főkelléke épen a fő köröskörül beretválása: ez a buddhisticai tonsura a buddhismus terjedésével a chinai s mongol földön is jókor szokásba jött; a hunnusok már Priscus szerint sunt capite in rotundum rasi. Plancarpin hasonlólag irja le a mongolokat, hogy egyik fültől a másikig, s a homlok felett három ujjnyira leberetválják hajaikat, a többit megnőtetik, s két fonadékban eresztvén hátra füleik mellett, a végin összekötik (Bergeron t. 1. chap. X. p. 25. 26.). (Lásd 150. old.)

A lámák földjén a tatárok hosszú czafokban kötött hajt viselnek, körülnyírve a főt (W. J. B. CXI. p. 42). Hogy a kunok is nyírtfejüek voltak, krónikáink bizonyítják. Salamon királyról irja Thuróczi, hogy Erdélyben a nyírtfejüeket megverte "Capitoa quippe Cunorum noviter rasa tamquam cucurbitas gladiorum ictibus disciderunt (p. II. c. 49). (Lásd 150. old.)

Indián filmekben két oldalt hajukat copfba fonott őslakosokat látunk.
A caduceus címnél is taglalt két kígyót juttatja eszembe.

Tóth Gyula Maghreb blogján is taglalja a témát Hosszú hajú Merovingok fejezetében, honfoglaló magyarok kapcsán is.

Lábjegyzetek