Vadász

Bevezetést lásd vad.
Vad, Vadász szavunk megjelenik a hindiben, ahol (lásd bővebben Szíriusz és mriga) Mrigavyadha = Szarvasölő elnevezés. Ez a Vyadha nem más, mint Vadász szavunk, mely Orion neve is. Az egyik norvég nyelvjárásban (nynorsk) is veidar és veidemann = vadász.

A mriga név értelmezése során egy mrg = keres jelentésű igét állapítanak meg, mely éppen a vadász és ebének tevékenysége.

A sri lankai dravida Veddák nevéhez is a vadász értelmet adják meg.
Előjön Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének 220. oldalán egy germán Vade óriás neve is. Mivel az óriás Orion, aki Vadász is, kétségtelennek tartható a germán név eredete. (A germán Wotan/Wodan nevet lásd helyén).

Az óriás neve Tokarevnél Wode.

CzF szótár vadol szónál írja:

A székelyeknél (Udvarhely székben) am. utána jár. Ezt a leányt nem igen vadolják a legények.

Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy "vadásszák." A vadászik jelentés más nyelvekben is az űzni, utána járni (követni) fogalmainak felel meg. Ezért lehet a consecutive, second és sacchar- címnél taglalt latin sequor = következni, (másodikként) utána jönni jelentésű ige egyező a perzsa vadász jelentésű szóval.

Nagy vadász

Nimród nagy vadász volt az Úr előtt, írja a Biblia. Bognár Ferenc A magyarok istene című cikkében bemutatja, hogy különböző nyelveken hogyan nézett ki ez az összefüggés, hogy Nagy Vadász majd egy másik bibiliai helyet is bemutat:

Gen 10.9 (Nimród) nagy vadász (volt az Úr előtt):
Na most, a (kétes) latin eredetre visszavitt francia chasseur, spanyol cazador és olasz cacciatore = vadász szavak (idetartozik az angol chase = űz ige is) olyan hazar/kazár alakú törzsre visszavihetőek^[1], mint a hazard címnél előjövő perzsa házár = garázdálkodás és a CzF ugyancsak házsárt címszavánál taglalt, franczia szótárakban ismeretlen viaskodási jelentések is előjönnek.

Hogy a perzsa házár arab eredetű-e, nem tudni, mindenesetre a török hasar = kár, veszteség; gonoszkodás; előítélet szót arab ḵasār eredetre viszik vissza és könnyen a kazár zsidókra utalhat, de lehet akár ez is Orionra utaló név.

De az alábbi oldalon még az angol chaser = üldöző, hajtó értelem is említésre kerül másodlagosan (maga a chase is egy *hazar alakú főnév utólagos képzése kell legyen). Márpedig a vadász űzi a Csudaszarvast és hajtja (Szíriusszal egyetemben) a csillagképeket (a mítosz szerint a Vadász Szíriuszra is nejeként tekint, de a Pleiadok felé is szegezheti íját).

Na most, ez a hazar mi is lehet? Itt jut eszünkbe ...

Bognár Ferenc A magyarok istene...

...című cikke, ahol a hunter névvel is azonosnak tekinthető hungár név változatának megállapított Hágár névről kimondja, hogy a szó közepén sz és z-s formákban is előjött:

Kánaán 5000 éves hágári hold-tiszteletének emlékeit régészek tárták fel, a róla elnevezett Hacor/Hazor/Khazor/Kazor/Chazor, ősi királyi főváros romjaiból^[2]. Ezt megerősítően, a görög források Kánaánt Io holdanya földjének tartották. Itt is előkerül a nyelvtörténeti átpolarizálódás, mert a hold-főváros Hacor nevéből képzett "hacorita/haszarita" változat, később, a félművelt-félnomád népréteg jelölője lett^[3].

Na most, ez a népréteg valójában az íjfeszítőkre utalhat, hiszen az íjfeszítő és vadász értelmek azonosak.
Viszont hihető lehet-e az, hogy mindezen nevek a Hágár név változatai lennének és nem-e gondolhatjuk, hogy önnállóan, alanyi jogon elemezendők? (Már eleve az is kétséges, hogy Hágár eredetileg a Holdra utaló név lett volna: inkább a holdtisztelő íjfeszítők Szíriuszát kellene benne látni. Így lenne pontosabb a kép.)
Nézzünk hasonló alakú neveket. Kezdjük a hehezet elvételével:
Ott van elsőként az arab al-qasr = erőd, vár, aztén az asera címnél előjövő mordvin azar, azer, azoro = úr és ugyanott és Atar címnél említett óperzsa atar = tűz, melynek azar formájáról is szó esett ott. Pető Imre Dlimild Asar – Gyémánt Világ című munkájában azt írja, hogy a szkíta-hun asar = világ, melyet a sárgolyó/sárteke szavakból kiindulva (a perzsa sarābistān alapján is mondhatta volna) úgy értelmez, hogy a sárvilág.
A persza hezár = ezer a magyar szó mása, de ide aligha tudjuk eltenni. Konkretizálni kell a csillagképet (bár nyilván már megvan az Íj csillagkép személyében, nem igaz).
H-előhangos még a hasonló alakú, a-u átmenettel könnyen megfeleltethető huszár név is.
Ami a k-előhangos neveket illeti, az ide vajon hogyan illő kosár mellett a fentebbi arab szó kapcsán előjövő kazár név lenne a leginkább megfelelő. Ha úgy van, ahogy gondoljuk, akkor ez szkíta íjfeszítő nép neve volt. A kérdés, hogy mások adták-e a nevüket, mint annak a szkíta esetében melyet szintén az Íj csillagképpel hoztunk kapcsolatba (így lehetne Hágárból is kiindulni), vagy önelnevezés. Ez utóbbi esetben a Haz-Ár vagy Ha-Szár a Fény Árja Országából, a Tejútról való elnevezés adná magát (de semmiképp sem a Hold). A Ház Ura olvasat is teljesen megfelel (a ház a Tejút).
A Pető Imre féle vonal is érdekes, de az is, hogy az asera és azure címnél megadott nyomvonalon haladva lényegében olyan Ős-Úr, Ász-Úr végeredményt kell kapnunk, Orionra utalva, mint amilyet Izrael és Ozirisz nevében is felfedezhetünk. Orion neje pedig a hozzá kötődő Szíriusz, mely a Tejút egy csillagba centralizált önmagaként és fontos marker-csillagként szintén isteni tiszteletben részesült.
Ami még a Hágár név változatait illeti, Hacer török női név. Hacser Józsa nevét mondhatnánk még.
A többi nyelven is fussunk végig. A szláv lovec, лове́ц, stb. alakok egyértelműen lövész szavunkat árulják el. A germán szavaknál is a nyíllövő az íjász, aki ugye a vadász is. De ha már lövész, nem-e a love szó is Ámor és Cupid címnél írottak alapján lövés szavunk törzse? Azaz a szanszkrit Lubdhaka dakák lövője lenne? A szláv szavak gyöke erre enged következtetni. A Lubdhaka névvel Szíriusz címnél találkoztunk már; love címnél is említettük közben, hogy a lövés és lövész törzse lehet.
A lengyel myśliwy a MISZ előtag miatt érdekes; emlékeztet a Luna címnél elővett lengyel miesiąc = holdsarló, hold szóra, mely felveti, hogy a közös fogalom bennük az ív/ij(asság) (hasonlóan az arab kamr = Hold, de a héber hamor = íjász).
A görög κυνηγός = vadász a κύων = kutya előtagot viszi, de az utótagot nem magyarázza meg a Wiktionary. Beekes etimológia szótárában elő sem jön a szó, de egy hasonlót megad kutyavezető néven. Én éppen erre az etimológiára gondoltam: csak az égre kell nézni.
A török avci és azeri ovçu = vadász talán ács vagy jász illetve (a Péterfai János szerint akár a magyar heta nevünkhöz köthető) kínai jüecsi átvétele (a hét pedig észak ugye) (a shor nyelvű añçı hasonló még (sőt, ismét N = V?)).
Jüecsi címnél arról szóltunk legutóbb, hogy a jász nevünk kell legyen, és valóban, a jász = íjász = vadász.
Mint kiderül, Hágár fia, Izmael is vadász, de atyja Ábrahám is Orion alak.

Hogy Hunter-Orion az, aki a csillagképeket űzi, hajtja, erről Orion és más címnél is volt szó. Legutóbb hajt és óhajt címnél volt szó hasonlóról, a love címnél is szereplő orosz nyelvi adatokkal.
De az idegen nyelvi adatokkal ne álljunk le. Agár címnél szerepeltek az alábbiak:
Ezek alapján az agent, act és más címnél előjövő görög ἄγειν (ágein) = vinni; vezetni, hajtani és latin agere = hajtani igék és a CzF által megadott görög agra = vadászat szó eredete egy a JÁK címnél taglalt német jäger = vadász szóval is. A német szó tehát j-előtétesen nem (csak) Nimrudra, a Vadászra utal, hanem a kutyáira (valójában az Orion Szíriusszal tartozik össze; a Jäger és Ægir germán nevek Orionra utalnak inkább, mintsem vadászkutyára).
Az is elképzelhető ezután, hogy a tupi indiánoktól ismert jaguar szóban is az agár szó szerepel. Nem véletlen, hogy nagy tisztelet övezte a jaguárt Közép- és Dél-Amerikában.
Azaz, a görög és latin igékre visszautalva lehet agar magyar ige értelme hajtani, akár akarni. Ahol írtuk legutóbb: Szíriusz-Orion hajtja a csillagképeket és valóban az ott említett életkörről van szó, mely félévekre tagolható (félév címnél lásd Gyárfás Ágnes Szíriuszos adatait).
Ezek alapján is kimondható, hogy a hajt és akar (óhajt, vágy, sóvárog, stb.) fogalmai összefüggenek, úgy ahogy az íj és éh fogalmak/szavak és a hunger/hanker a Hungár-Hunor-Khamor-ral. Az elmúlt időszakban főleg ezen szavak gyűjtésével és vizsgálatával foglalkoztam.

Joseph Fontenrose Orionjában mindenféle isten folyton vadászik. Úgy tűnik, a vadászat azt jelenti, hogy űzni a (Csuda)szarvast, azaz kőrözni az égen (nemzés-teremtés az életkörben). Márpedig a KÁR = vadász(?) szóban is K-R/kör váz szerepel.
Valóban vadászni nem más, mint szexuálisan űzni. Ilyen értelemben a kár = cigány káró és perzsa kir = hímtag értelme is tisztázott. Vegyük észre, az Orionnal azonosított Nimrud nevében – Tomory Zsuzsa szerint is – a Nemző Rúd, azaz a hímtag értelem van meg. Ezen témáról magyar istencsalád és Hunor csillagkép címnél is volt szó.

Varsa Mátyás A legrégibb magyar mítosz...

...című tanulmányában írja (bevezetést lásd íj és a nyíl címnél tőle) (azután, hogy kimondja, hogy a főszereplő a szülőanya-istennőtől kapja az íjat):

A mitopoetikus gondolkodásban kapcsolat áll fenn a vadászat és a nász között.
A vadászrítus kozmikus lakodalom formáját ölti, a lakodalmi szertartás pedig vadászat jellegű. Ennek az ősi tudattartalomnak kései felmerülése Vörösmarty Szép Ilonkájának kezdő képe: "A vadász ül hosszú, méla lesben, / vár felajzott nyílra gyors vadat". Az íj vadász (harci) jellege és szexuális vonatkozása tehát egyaránt megjelenik az avatási szertartásban. A férfivá váláshoz mindkét ismeret hozzá tartozik. Ha pedig a történetet koherens egységnek tekintjük, és belőle indulunk ki és semmi másból, akkor csak így válaszolhatunk: azért adja Földszülőanyja az íjat, mert tőle származik a nemiség, hiszen ő faragja ki a gyermekek nemi szerveit.
[...]
A vadászat és a házasság [szexualitás] között mitikus kapcsolat van. Hogy ez így volt a mi ősi kultúránkban is, azt mutatják szeret-szerez, talán bír-birkózik, öl-ölel szavaink, és kettős értelmű ajz [honnan a török aj = hold] szavunk. Továbbá, hogy a por frátria asszonyait a rege a Fiastyúkkal azonosítja, a Fiastyúk pedig szemben áll az égi vadásszal.

• A szemben kifejezés kissé pontatlan: a közben a fajd eredetre visszavitt Pleiadokra szegezi az íjat.
  
  Lásd még hasonlókról fuvar.
  Legutóbb játék és game címnél volt szó arról, hogy a játék valójában véresen komoly és a nemzésről, az életkörön való kőrözésről van szó.
  A hazard-dal kapcsolatba hozható (szerencse)játék témához itt vissza is térünk.

Falvay Károly Nagyboldogasszony...

...című könyvének 296. oldaláról való adata nőrablás címnél (ott bővebben) is megvolt:

Kevesen gondolnak ugyanis arra, hogy a párválasztáskor, a leány elvitelekor, minden férfi kirabolja a leány családját. Sohasem tudja ugyanis megfizetni azt az áldozatot, amit a szülőknek érzelemben és törődésben a leány felnevelése jelentett, aki ezzel örökre kiszakad a családból. A leány megszerzéséért a legény egykor még külsőleg is rabló vadászként jelent meg. A magyar gyermekjáték-szövegben is így láthatjuk, amint megszólal: "Felkötöttem kardomat, add nékem a lányodat!"

• A Vadász fontos szó itt, hiszen az égi misztériumok földre tükrözéseként a Csudaszarvas illetve a nő-lány a vadászott, azaz űzött, becserkészni váró vad.

Úgy tűnik hunter > Hunt > want úton magyarázható utóbbi szó eredete (H = W). Hiszen ahol a kívánás, illetve hiány, ott a nemzés (téridőbeli helye). Gondoljunk még a jin-jang jelre is.

Vadász és a vad

Lásd vadász és a vad cím/alcímnél.

Vadász csillagkép

Mivel Vadász csillagkép címet nem vettem fel, a Vadász kapcsán ide tegyük még az alábbiakat.
Elsőként, hogy az alábbi angol Wiki oldalon Nimrud-Orion-t Archer-ként, magyarra fordítva Íjászként (és Kaszásként) említik. De azt már eddig is tudtuk, Íj csillagkép és Hunor csillagkép (valamint legutóbb szkíta, jász, Tír, Panther, Khamor és Mul.Ban) címnél írottak alapján, hogy az Íjazó/Íjász/Nyilazó és a Vadász illetve Vezér (Osiris-Széth-Nimrud)-Orion mind ugyanarra a csillagképre utalnak, bár kimondottan MulApin és Mul.Ban címnél írottak alapján nem egészen érthető, mennyire azonosak a csillagképek (csak a generális irányuk egyértelmű).
De mi újság azzal a védikus Lubdhaka csillaggal (vagy inkább csillagképpel?), melynek a szanszkritban éppen vadász értelme van (de persze a Dakák Csillagképe jelentésből gyúrták utólag)? Hiszen a Vadász nem egy csillagból kell álljon, hanem ez egy, a pártus-perzsa Tír-rel azonos csillagkép kellett legyen.
Aztán ott van még az, hogy Nefilim címnél is láttunk adatot arra nézve, hogy az arámi Nephila Orion, de más(ok) szerint(?) Szíriuszra utaló lenne. Akkor ez is egy komplett csillagkép, mely magában hordozná Szíriuszt is?

Vadászterület

Két olyan szót sikerült találni eddig (pagony és tryst), melyek ilyen jelentése alapján a téridőbeli helyük belőhető volt: mindkettő égi vadászterület.

Lábjegyzetek