Vacsora, vecsernye

Péterfai János írja:

Vacsora szavunk csodálatosan bizonyítja magyar nyelvűségét. Ezt azért kell megjegyezni, mert a magyar hivatásos nyelvészet szláv szónak állítja be ezt a szavunkat is. Azt mondják, hogy a Vacsora valamely szláv nyelvből került a magyar nyelvbe. Vesd össze például az óegyházi szláv Vecserja szót, a megfelelők a szerb, horvát, szlovén, cseh, szlovák, orosz, belorusz nyelvekből kimutathatóak. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a felsorolt nyelvekbe a magyarból ment át a szó. A magyar 36.000 éve írással rendelkezik, a szláv nyelvek 1.500 éve kezdenek létrejönni.
A szó három elemre bontandó, a Vacs, az Ó és a Ra elemekre. A Vacs jelentése Fehér és Öt, az Ó+Ra természetesen az Óra. A Vacs Óra tehát egyrészt Fehér Óra, másrészt Öt Óra. Az asztalra fehér asztalkendőt terítettek, Isten és az étel tisztelete jeléül, majd feltálalták a vacsorát. Mivel a Vacs szóban az Öt is előfordul, a Vacs Óra rendszerint Öt Órakor kezdődött. Halvány nyoma nyugaton az "öt órai tea". Az úri vacsora társadalmi esemény volt, az úr asztalánál sokan étkeztek. Az úr lehet király is, természetesen. A királyi asztalnál zajló étkezéseknek külön ceremóniája volt.

Vecsernye szavunk a Lemenő Nap szava. A Vecs jelenti a Napot, gondoljunk a Becs, Bécs, Pecs, Pécs kerek formájára. Az Ernye az Ernyed rövidülése. Az is igaz, hogy létezik Ernye személynév, az Er pedig az Úr változata. A Vecs Ernyed, a Nap ernyedten sétál nyugvóhelye, Nyugat felé. Estefelé már nem tüzel olyan erősen, ezért mondható rá, hogy ernyed.

Csen címnél az olasz cenno = harangszó kapcsán gondoltam arra, hogy az olasz cena = vacsora jelentése is innen kerül ki, mármint hogy egyházi/templomi jelzés (csengő, harangszó) jelzi idejét. Ami tehát a Vacs-Ora szóban az órát jelenti, ott az órát ütött jelzés nyomán neveztethetett el az olaszban.
Egyébként a tízórai és ötórai (tea) elnevezésében is megtalálható az időpont (a reggeli önmagáért beszél, míg az ebéd nyilván délre utal).
Lásd még VACS.