UT

Nap alapjelentése nyomán ered Napút (ekliptika), általunk járható út, üt igénk rengeteg származékával együtt. Fontos ezeken kívül öt jelentése is, mely szintén Nap-szám (gondoljunk tenyerünkre a kinyújtott ujjainkkal). Arról, hogy a Napot jelentő UT és TU matematikailag kétszer öt, mely az isteni tizet (TEN) adja, lásd UTU.

Rögtön még itt az elején vezessük elő azzal, amiről téridő címnél is volt szó:
A teret útnak is nevezhetjük, valamint, hogy mind út és idő szavunk közös eredetre mennek vissza.
Kereszt és (új passzussal) templom címnél volt szó legutóbb téridőről.
A Nap és Föld relációja nyelvi szinten is megmutatkozik. Út szavunk a Nap látszólagos útja a Földről nézve, idő szavunk *üdő formája is a Nap UTU nevéhez köthető és nyilvánvalóan szoláris időre vonatkozik.

Péterfai János írja:

Utas pedig nem más, mint a Napisten neve. Baráth Tibor is ír Utasról, aki utazik az égen, éjjel pedig a Föld másik oldalán vándorol. Másként pedig a Föld forog, az Utas pedig látszólagosan utazik.

Az akkád Utnapistim névben pleonasztikusan jön elő, hisz UT és Nap is Nap.
A Péterfai János által is adatolt akkád Utnapistim név, melynek Utu-Nap-Isten a jelentése (az Istim az Isten szó egyszerű változata, kb. Istenem az eredeti formája), úgy tűnik, a későbbi korban is fenntartotta hímségi jelentését, mert Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia című könyvének (nem a PDF) 137. oldalán előjön egy asszir-babiloni napistu = élet, lélek szó, már az UT = Nap előtag nélkül.

Még az út szóra térjünk vissza. Mivel UT Napot jelent, az ember a Nap útjára elsőként a napi ciklus figyelembe vételével gondol: a Nap úszik/utazik az ég kék egén keletről nyugatra, majd lemente után számunkra láthatatlanul a Föld másik felén teszi ugyanezt. Igen ám, de két másik időkör is létezik. Oda is megfelel az út kifejezés? Igen. A Nap kis éves és Nagy éves útján végighalad az elliptikikán is. Van egy negyedik útja/mozgása is (vélhetően a Szíriusz vagy valamely ottani csillag körül), és egy ötödik is, mely során 220-250 millió év alatt körbeutazza a Tejútközpont körül a Tejutat.
Visszatérve a második-harmadik útjára és a Tejút (Te-Ut) kifejezésre. Azt látjuk, hogy a Tejút elnevezésben is szerepel UT, és ezen a ponton, mivel az ekliptika sem más, mint a zodiákus, amely pedig, mint (Jankovics Marcelltől csatolt passzus alapján is) Arianrhod és zodiac címnél kiderült, megfelel a Tejútnak: Nap a Tejúton jár a Nap pályáján. Ezért is lehet az, hogy a (sok esetben szarvas/agancsos) Tejútanya állatalakjainak és minőségeinek nevei szerepelnek az állatkörön.
Ha pedig az út jelentésű idegen szavakat megfigyeljük, ismét csak azt látjuk, hogy az út a Tejút illetve az azon járó Nap: ilyen a road (melyről lásd még ROT, mely Arianrhod nevében is szerepel), mely a Tejút köre és a Nap által bejárt/rótt kör is lehet. Street is a Tejútra vonatkozik, ahogy Ötevény (egyik értelme ösvény) is. A latin sentis = út, ösvény és a szent útra vonatkozik, míg a way (mely a vájat = árok, meder, barázda, nút, mind a Tejútra, "az égi országútra" vonatkozik) szintén.
A tunnel címnél taglalt magyar alagút is tartalmazza az út vagy Gút/Göd fogalmakat és egyértelműen a lélek Tejútra való visszajutásáról szól.

Út szavunk idegen nyelvekben

Út szavunkból ered a MISZ című taglalt héber oth = (állatövi) jel, ill. a görög hodosz és szláv khod = előrehaladás, lépés; út jelentésű szó.
A görög szót a nyelvészet a héber 'ada = lép, lépked igével rokonítja. (Egyes nyelvekben az út és lép jelentésű szavak egyező alakúak: például az orosz doroga = út metatézises párhuzama lehet az orosz grjadu = lép).

A séminél maradva, az arab huda, hoda, houda = jó útmutatás talán a perzsa Khuda = isten szó nyomán ered vagy megint csak út szavunkból.

Hasonló alakú a Göd címnél lábjegyzetben adatolt perzsa xada = faág szó (a fa is a Tejútra vonatkozik, ahogy a folyó, út, sáv, barázda, varrat, stb.).