Ünnep

Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének 604. oldalán ír az ünnepekről. Az ismert és elfogadott üdv-nap > üd-nap > ünnep levezés nála (607. oldal tetején) nemcsak idő, hanem üdül szó értelmének bevonásával történik. Fáy Elek A magyarok őshona c. könyvének 233. oldalán elemzi, elsősorban az idő szót. Érdekes ott álló adata szerint az arab id = ünnep és az arab aud = idő(?).

Internetes cikk írójától:

Mindenekelőtt ebben a világban azért volt rend, mert ritmus hatotta át. Ritmusban következtek a napok, hetek, évek, s a ritmust alapvetően a Nap szabta meg, de a Hold is társult hozzá és valamennyi bolygó. A csillagok pedig az öröklétről, a változatlanságról, állandóságról tanúskodtak. A Nap a fényt adja és ciklikus változásaival befolyásolja a természetet is. Élete van és életútja. Télen, a sötétség mélypontján megszületik, tavasszal legyőzi a sötétséget, nyáron életereje teljében van és ősszel visszahúzódik, megöregszik, majd meghal, hogy újjászülethessen. A Nap életének sarokpontjai jelölik ki a legfontosabb időpontokat az ünnepekhez: ezek a napfordulók és a napéjegyenlőségek. Évezredeken keresztül csak a Nap járását vették figyelembe ezekhez, így volt állandó ünnep a téli napfordulókor az, amit mi Karácsonynak nevezünk, a tavaszi napéjegyenlőségkor a Húsvét, nyári napfordulókor az, ami ma Szentivánéj. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe eltűnt, alig vannak nyomai.

A Nap éves ciklusa jelöli a szent idő idő is üdő > UT, UD] egy nagyobb egységnyi ritmusát, a szent tér pedig ez a háromrétegű világmindenség. A szent tér és a szent idő pedig úgy találkozik, hogy a Napút és a Tejút-Világfa találkozási pontjainál is történik egy-egy csoda. Mégpedig az, hogy ilyenkor megnyílik a Túlvilág felső és alsó kapuja...

A Napút sarokpontjaihoz, a napfordulók és napéjegyenlőségek ünnepeihez – eredetileg a Karácsony, a Húsvét és a Szentivánéj ezek lennének – így csatlakozik még két ünnep: Pünkösd és Halottak napja. Előbbi az Ikrek jegyéhez kapcsolódik, amikor a Nap az Állatövön megtett éves útja során elér a Tejút felső végéhez az Ikrek jegyénél. Itt nyílik meg a világfa tetején a felső világ, a Menny kapuja. Ezért állítottak régen ekkor májusfát és énekelték: "...nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!". Ezzel átellenben, az év második felében a Nap a Skorpió jegyében találkozik a Tejút másik végével, a Világfa tövéhez érkezve, ahol az alsó világ, azaz az Alvilág felé nyílik meg az út. Vagyis a "másvilág", a holtak birodalma felé. Ezért van ekkor a Halottak napja.

Hallowe'en címnél a Pleiadokat hoztuk szóba a halottak napjával kapcsolatosan; Richard H. Allen adatait (tévesen?) követve.

Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének idevágó passzusait lásd asztrálmítoszi keretrendszer.

Lásd még arról, hogy az ünnepek hogyan kapcsolják be az embert a nagy kozmikus egészbe Grandpierre Atilla anyagát. YouTube-on van két előadása is karácsonyról. Közben letöltésre elérhetővé vált Karácsony eredete és jelentősége című dolgozata, mely a könyvének bizonyos fejezeteiből készült kivonat. Taglalását lásd Karácsony.
Egy másik, alábbi előadásában 1:22-nél is elmondja, hogy az ünnepek célja a nagy egésszel való összekapcsolódás, hogy kilássunk a hétköznapok kereteiből, hogy lássuk, miért élünk a földön és lássuk, miért kell végeznünk a hétköznapokon azt a tevékenységet, amit végzünk.

Jankovics Marcell írja:

Énekes, mondókás gyermekjátékaink legtöbbje az év négy sarkalatos pontjához, a téli és nyári napfordulóhoz, a tavaszi és őszi napéjegyenlőséghez kapcsolódó népszokások nyomán keletkeztek. A labirintus játékok (például Tekeredik a kígyó, Kőketánc, de a Bújj, bújj zöld ág is) kifejezik az anyaméhbe bejutó magot, majd a születés útját a kapus játékokkal (Bújj, bújj zöld ág). A játékok alap térformája a kör. A kör mozgásával is ki lehet fejezni a természet változásait: A kifelé-befelé (szűkülő-bővülő) lüktető kör dobbantásokkal (szívdobbanás), a két egymással ellentétesen mozgó kör, a spirális mozgások (a fejlődő csíra, növények mozgása, fejlődésének útja), a hullámmozgás (szél), a forgások mind-mind a természetben meginduló életet fejezik ki. Ilyenek a kapuzós, várkörjáró (határjáró), leánykérő, párválasztó játékaink is (Járom az új váramat, Most viszik Danikáné lányát, Elvesztettem zsebkendőmet stb.), amelyek gazdagon kifejezik a tavaszi megújulást. A balról jobbra haladó kör a Nap útját fejezi ki.

Lásd még Pünkösd, illetve oda köthetően kapus játék.

Legyen szó ünnepről, békekötésről, szerződésről, árucseréről (kereskedelem), mindben közös, hogy Napnevek alkotják e szavakat. A dogonok Sigui ünnepéhez hasonlóan a perzsa sigeh = ideiglenes házasság nevében is a Nap SZIG neve található.
Lásd még Szíriusszal is kapcsolatba hozott mai újév.

Ünnep jelentésű szavak idegen nyelvekben:
A feast, fest, festival és a böjtölést jelentő hasonló fast szavakról bőven esett szó.
Az albán kremte = ünnep szóban a kör szavunk úgy szerepel, mint a church = templom szóban. Merthogy az életkör/állatkör szakrális ünnepeiről van szó.

És ha már szakrális ünnepek, ...

Bakk István Miért apostoli királyság Magyarország 2. rész...

...című az Ősi Gyökér 2013/4. sz. megjelent cikkében I. László törvényei közül adja meg az alábbiakat:

"Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve 38. Fejezet a szent ünnepek megüléséről. Esztendőn által pedig ezeket az ünnepeket kell megülni: Nagykarácson napját, szent István első mártir napját, szent János evangyélista napját, Aprószentek napját, Kiskarácsont, Vizkeresztet bőjtjével együtt, Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, Húsvétkor négy napot, szent György mártir napját, Filepet Jakabot böjtjével együtt, a szent keresztnek megleletét, Áldozó csütörtököt, Pünkösdkor négy napot, Keresztelő szent János napját, Péter és Pál apostolokat egy napon, szent Jakab napját, szent Lőrincz napját, Nagyasszony napját, szent István király napját, szent Bertalan napját, Kisasszony napját, a szent kereszt felmagasztalását, szent Máté apostol és evangyélista napját, szent Gellért püspök napját, szent Mihály árkangyal napját, szent Simont és Júdát, Mindszentek napját, szent Imre herceg napját, szent Márton, szent András, szent Miklós, szent Tamás apostol napját; és mindegyik egyház ülje meg az ő szentjének és temploma felszentelésének ünnepét."

Jól látható, hogy a Karácsony kezdő ünnepe a csillagászati évkezdésre utal.