Tűzlopás

Tűz-lehozás címmel is állhatna. Épp a hozni értelmű angol bring szónál szerepelt Fáy Elek A magyarok őshona című könyvének 208-210. oldala által ihletett írás arról, hogy miként lehet az, hogy felsorolásra kerülnek B-L, P-L, B-R, V-R, stb. vázú (növény- és állat)nevek: olyanok, melyekben közös, hogy tüzük, lelkük, életmelegük van, azaz egyszóval élet van bennük. Ugyan a friction címnél is taglalt tűzfúrás logikáját és a keresztrefeszített Nap ideáját is beleláthatnánk a szavakba, mégsem kell forgást keresni bennük, de tény, hogy maga a forgatás is a tűzcsináláshoz kötött, ahogy hoz, hordoz, lop, stb. is a tűz égről való lelopásához/lehozásához. Az is kétségtelen, hogy az életkör fontos rendszer és abban minden forog. Lásd még Magyar Adorján sorai alatt erről.

Fáy anyagát...

Magyar Adorján Kérdések...

...című könyvében dolgozta fel/tovább:

Véletlen-e, hogy a magyar lop ige az olasz leppare = lopni-val egyezik, míg viszont a magyar rabolni ige pedig az olasz rubare, német rauben igével egyezik? Nem érdekes-e pedig, hogy lop igénk a rabol-nak r-hangos kiejtése? A magyar rabol [vö. még angol rob] igének hangzásilag teljesen megfelel a német Rabe = holló szó. A magyar rabol, a latin rapire = rabolni ige töve pedig megfordítva adja a finn vurasta = lop, latin furare, orosz vorovat = lopni igéket, de ezeknek még a magyar varjú, finn varikse = varjú szavak felelnek meg. Hogy a varjú, és a holló-féle madarak természetes szokása a fényes dolgok lopkodása, tudjuk mindnyájan.

• A szarka is ide sorolható.

Tudják pedig a mythologusok, hogy a tűznek az égből való lehozása, illetve a Prometheus-féle tűzlelopási hitregék a holló és varjúféle madarakkal is a legkülönbözőbb népeknél, még az amerikai indiánoknál is összefüggésben vannak, amennyiben az égbe repülő és onnan tüzet lehozó istenség ilyen madárral is jelképeztetett. Nem érdekes-e tehát ezekután az, hogy a magyar holló szóval viszont a német hohlen = hozni ige egyezik? Megemlítjük még, hogy a már föntebb is szóba hozott afrikai oromo nyelvben labobu = lopni, barau = tolvaj. Nem nyit-e tehát szemeink előtt szédítő távlatot az, ha eszünkbe jut, hogy a szumir nyelvben bar = tűz, hogy a magyar parázs, pörköl, pernye, forró, olasz bragia = parázs, a német Brand = égés stb, szavak is mind tüzet, hőt jelentenek, hogy a görögöknél Prometheusz és Foroneusz egyaránt tűzistenek? Hát az olasz volare, francia voler = lopni nem csupán a magyar lop igető megfordított alakja-e? Azon körülmény pedig, hogy ezen olasz és francia szavaknak egyúttal röpülni értelmük is van, nem juttatja-e ismét a repülő madarat eszünkbe? S hát a magyar repül, röpül ige a rabolni, rauben, rubare igékkel nem azonos? Ámde nem csodálatos-e, hogy az említett ősrégi afrikai ragozó oromo nyelvben is barau = rabolni, barsziszu = repülni? Holott az olasz portare, német bringen = hozni igék meg a holló-hohlen összefüggést juttatják eszünkbe. Mind e csodálatos összefüggésekre nyelvészeink eddig vajjon miért nem jöttek rá? Kétségtelenül azért, mert éppen a magyar nyelvet eléggé figyelemben nem részesítették, s azt csak amolyan újabban előállott keverék nyelvnek tekintették. Pedig mindezt már 1910-ben, ha csak igen röviden is, de már említi Fáy Elek, aki azonban szintén a magyarság ősnép volta elméletét vallja.

• A latin fūr = tolvaj tehát tűz tolvaj, azaz a fényt lopja, de valójában a forgó rendszerben a sötét és világos egymást váltják. Ezért a forog gyöke is megfelel.

Itt még annyi megjegyzést kell tenni, hogy az egyes madarak (melyről tudjuk, hogy lélekhordozók) nevei szükségképpen hímségi etimonokból állnak és mivel a tűz is hímségi, ezért is felelnek meg egymásnak a szavak. Ami a repülést illeti, nyilvánvaló, hogy szintén hímségi, hiszen szállni a levegőben, fellegekben (fenn = fény) lehet. Mondhatjuk ezek alapján, hogy Magyar Adorján filológiai értelmezése kissé erőltetett vagy akár azt is, hogy téves, de ez szigorú lenne; ahogy sok helyen szóltunk róla, a hímségi szavak egyes szekunder jelentései okozzák a zavart, mert átfedés van köztük. Az is tény, hogy minden összefügg mindennel és azt a magyar nyelv alaprétegének szavai jól mutatják.
Bird címnél újfent elmondtam, a madár jelentésű szavak megfelelő értelmezése hasonlóan fontos, mint egy Istennév elemzése. Viszont be kell ismerni, hogy egyes szavak pontos magyarból való eredeztetése gyakorlatilag azért lehetetlen, mert sok mitológiai kapcsolata van. A sok ugyanúgy probléma mint a kevés. Annak esélye, hogy minden szót el lehessen helyezni egy-egy ősmagyar mítoszból kiemelve, szinte egyenlő a nullával. Ezért kell az olyan értelmezéseket elfogadni, mint Magyar Adorjáné. És persze tovább kutatni és kutatni, megpróbálni összeszedni azokat a lure címnél álló mondához hasonló mítoszi anyagot, amelyekben tetten érhetjük a magyar kiinduló ideákat.
Természetesen minden más témához kapcsolódó anyagot lásd még Prométheusz.