Tonzúra

Tonzúrának nevezik a szerzetesek, papok által fejbúbon leborotvált részt. Bishop szónál ejtettünk szót róla. A latin tonsura nyomán, ahol tondere = nyírni, borotválni, melyet Eric Partridge ahhoz a görög tendein = rágni igével rokonít, mely a másutt már előjövő görög temnein = metszeni, vágni igéhez közeli alakú és értelmű.
Temnein már más szavaknál is gondot okozott, mint oda nem illő hivatalos levezetés.

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...

...című könyvében írja:

A hajnyirés is Buddha tiszteletével nincs ellentétben, sőt annak egyik főkelléke épen a fő köröskörül beretválása: ez a buddhisticai tonsura a buddhismus terjedésével a chinai s mongol földön is jókor szokásba jött; a hunnusok már Priscus szerint sunt capite in rotundum rasi. Plancarpin hasonlólag irja le a mongolokat, hogy egyik fültől a másikig, s a homlok felett három ujjnyira leberetválják hajaikat, a többit megnőtetik, s két fonadékban eresztvén hátra füleik mellett, a végin összekötik (Bergeron t. 1. chap. X. p. 25. 26.). (Lásd 150. old.)

A lámák földjén a tatárok hosszú czafokban kötött hajt viselnek, körülnyírve a főt (W. J. B. CXI. p. 42). Hogy a kunok is nyírtfejüek voltak, krónikáink bizonyítják. Salamon királyról irja Thuróczi, hogy Erdélyben a nyírtfejüeket megverte "Capitoa quippe Cunorum noviter rasa tamquam cucurbitas gladiorum ictibus disciderunt (p. II. c. 49). (Lásd 150. old.)

A magyarok közt sem volt szokatlan a dolog, ámbár később Szent László törvényei szerint a hajnyírés büntetés volt. (Lásd 151. old.)

Gary Osborn írja:

The monk's tonsure (popular during medieval times) was really in reference to the crown chakra and the bindu point above the head by which one is connected to the 'godhead', and was an alternative to trepanning (opening) of the skull), as practised by the Merovingians and also in ancient times and by many different cultures.

A szerzetesi (a középkorban népszerű) tonzúra valójában a koronacsakrára és a fej feletti bindu pontra utalt, amelyen keresztül az ember az "istenséggel" van kapcsolatban, és a koponya trepanálásának (felnyitásának) alternatívája volt, ahogyan azt a merovingok, valamint az ókorban számos különböző kultúrában gyakorolták.

Lásd még trepanált koponya.