Tiermesz

Lapp viharisten, kiről Csudaszarvas, arctic címnél és külön alcímnél íj és a nyíl címnél is volt szó. A pogány lappok viharistenének, Tiermesz-nek a mi Nagy Medvénk (Ursa Maior) volt a megfeszített íja. Szegre akasztott íját, tegzét a Kis Medvével (Ursa Minor) azonosította a lappok képzelete.

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...

...című könyvében írja:

Baiwe a nap volt a szülő asszony képe, Tiermes a férfinemű nap volt.

• Lett volna...

Mone igy ir a lappokról, a családfő Tiermest tiszteli a szent helyen közel házához, Thiermesnek magas kősziklákon is voltak szent helyei, a 16. században még 30 ily szent hely név ismeretes is volt, például achiakik vári szent hely, az az öreg Tiermes hegye (avkiak = a magyar ük, vári = hegy s vár) Tiermesnek, mely képe fából volt készítve, feje nyirfagyökér kerek tekejéből kifaragva arczvonalok nélkül, a dereka is nyirfadarab volt, melyen kalapács volt keresztül dugva, fején egy darab tüz kova. – E leírás szerint a skandinavi Thor istenre ismerhetni, ki a mennydörgés, villám s később hadisten is volt. (Lásd 25. old.)

Luhbe lapp megyében Tiermesnek mellékneve auke = nagyatya, (ez a magyar ük) Leem a lappok Diermes istenéről írja, hogy az a scytha Tarami; a Thor név, úgymond, az ő missiója idejében többé nem használtatott lapp földön. (Lásd 26. old.)

Jankovics Marcell írja:

A Jávorszarvas csillagzat, az Orion és az Ikrek egyaránt a Tejút csillagképei. Bizonyos értelemben a Kis Medve (Ursa Minor) is beleillik a képbe. Egy följegyzés szerint ui., amikor Favtna (Tiermesz) nem vadászik, íját szögre, a Sarkcsillagra (Polaris) akasztja; ez a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. (A két Medve csillagzat ilyetén együvé kapcsolása általános; lásd a Kis Medve – Nagy Medve, Kis Göncöl – Nagy Göncöl neveket.) Alapos okunk van arra is, hogy a Bika csillagképet (Taurus) – ennek vállán kotlik a Fiastyúk – szintén a menekülő szarvasok csapatába soroljuk, ám ennek bizonyítása már szétfeszítené írásunk kereteit.

Még mindig északon járunk, egészen pontosan a lappoknál, ahol két M-SZ, M-D vázú szóra kell figyelnünk. Az egyik a "szláv^[1]-magyar" medve, a másik Tiermesz (kinek nevében tier lehet állat, szarvas (lásd deer) és fa (lásd tree) is akár).
Csudaszarvas címnél Jankovics hosszabban szól róla:

A vadásztársaságnak tagja még Favtna, más néven Tiermesz, a medve alakban járó lapp viharisten. A finn szerzők az Ökörhajcsár csillagképpel azonosítják^[2]. A csillagisten megfeszített és nyilakat lövöldöző íja a jávorszarvas csillagzatra "mutató" Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép.
Bár ideillő lapp nevét a szerzők nem közlik, az égi mondában [a Joseph Fontenrose Orionjában is taglalt görög mítoszokhoz hasonlóan] a Tejút mentén folyik a vadászat, s ez, látni fogjuk, lényeges a monda jelentése szempontjából is. Erről most csak annyit, hogy a Jávorszarvas csillagzat, az Orion és az Ikrek egyaránt a Tejút csillagképei.
Bizonyos értelemben a Kis Medve (Ursa Minor) is beleillik a képbe. Egy följegyzés szerint ui., amikor Favtna (Tiermesz) nem vadászik, íját szögre, a Sarkcsillagra (Polaris) akasztja; ez a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. (A két Medve csillagzat ilyetén együvé kapcsolása általános; lásd a Kis Medve – Nagy Medve, Kis Göncöl – Nagy Göncöl neveket.) Alapos okunk van arra is, hogy a Bika csillagképet (Taurus) – ennek vállán kotlik a Fiastyúk – szintén a menekülő szarvasok csapatába soroljuk, ám ennek bizonyítása már szétfeszítené írásunk kereteit.
A lapp csillagnevek mögött fölsejlő rege kozmogóniai – a világegyetem kialakulásával kapcsolatos – értelmet hordoz. A lappok hiedelme szerint a világ addig áll fenn, amíg Tiermesz le nem teríti Miantas-Pirrét, az égi szarvast. Miantas-Pirre hordja agancsán az égboltozat zárókövét, a Sarkcsillagot (agancslapátja, a Cassiopeia a Sarkcsillag szomszédságában van), s ha Tiermesz nyilától találva összerogy, elvesztvén támasztékát, az égbolt is a földre omlik. A mítosz borúlátása ellenére, úgy tűnik, a lappok nem féltek a világ végétől. Miantas-Pirre éppúgy utolérhetetlennek tűnik, miként a legtöbb monda szarvasa, hiszen aligha éri meg az emberiség, hogy Tiermesz nyílvesszeje Miantas-Pirrébe fúródjék, azaz a Nagy Medve Muscida nevű csillaga az Auriga csillagképbe vándoroljon. Elemi szinten ez a csillagmonda lényege: a napi, évi körforgással örökkön-örökké ismétlődő égi vadászat, a csillagképek közt (remélhetőleg) soha nem csökkenő távolság a világ fönnmaradásának szemmel látható bizonyítéka volt a lappok szemében.
Ha fentiek nyomán felébred a kíváncsiságunk, és csillagnézőbe indulunk, tapasztalni fogjuk, hogy Miantas-Pirre vadászata nem mindig követhető az égen. A felsorolt csillagképek ugyanis együtt ősztől tavaszig láthatók csupán. Az év másik felében az ég nappali térfelén tartózkodnak, fényüket a Nap homályosítja éppen el. Ez nem volt mindig így.

• Itt a precesszió jelenségéről ír.

A precesszió következtében az égitestek koordinátái is állandóan változnak. 13000 évvel ezelőtt tehát a nyári égboltunkon ragyogtak azok a csillagképek, amelyek ma a téli égbolton láthatók, némiképp az egykoritól különböző alakban. Ugyanis ha lassan is, de a csillagokat is elmozdulni látjuk egymáshoz képest. "Mai" – legalább 4-5000 éve tartó – téli csillagkép voltuk magyarázza, miért vált a szarvas a téli ünnepkör állatává, s természetesen azt is, miért folyik a lapp, s tegyük hozzá, a legtöbb finnugor mondában a vadászat sítalpon, hótalpon.

A név tehát lehet Orion+Tejút [MISZ] összetételű, majd talán a finnségiek északra való visszatérése után északi csillagképre cserélhették.
Még utólag: az előtag a pártus-perzsa tír szóban nyílvessző jelentésű volt.
Előrésze ugyanakkor a másutt sumérnek megadott Darama, Daramah = szarvas jelentéssel megadott nevekhez hasonlítható. A szarvas a régi isten.
Az utótag pedig lehetne a vadász (= férfi; vö. finn mies = hím, férfi, férj és finn metsän, mesä = erdő [vadászterület]) értelem.

Lábjegyzetek