Tarka
Tar-Ka Csillagocskás vagy Háza a Csillag(os Ég)nek értelmű. Az angol dark = sötét is az éji ég sötét vásznának fogalmából indul ki.
Deer címnél szóba jött a kecsua és aymara[1] taruca, taruka = őz szó, mely felvetette, hogy egyes nyelvek őzet jelentő szavai a tarka fogalmából indulnak ki (azaz asztrális elnevezés ez is a csillagos égre értve; lásd még erről Csudaszarvas és sika).
- Szinte biztos, hogy a távoli kontinens szavai tarka szavunkat rejtik; megdöbbentő!
Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia c. könyvének adata szerint a csagatáj török targu = tarka, sokszínű, és a sumér tar, dar = tarka jelentéssel megadott.
Lényegében azt kell látni, hogy az egész csillagos ég (tarka) megszemélyesítése is lehet csuda – Csudaszarvas, lehet a Tejúté (mert az a mi galaxisunk), míg a Csudaszarvas homlokán levő csillag nem más, mint Szíriusz (és vélhetően nem a Vénusz).
Péterfai János írja:
A Tiri-Tarka hármas tarka, és az állatvilágban jól megfigyelhető a hármas szín, amit őseink külön szóval is jelöltek. Mivel a Tir, Tér, Tár Csillag is, ezért a Tiri az égbolt színes csillagaira is vonatkozik.
A Hamlet Malma című könyv 152. oldalán áll:
A Szampó nem más, mint maga az ég. A kirjokansi, "sokszínű, tarka", mint állandó jelző, valóban használatos volt a mennyboltozat tetejére a finn népköltészetben, mint Comparetti és mások régen kimutatták.
Jankovics Marcell Ahol a madár se jár...
...című könyvében találjuk ennek bizonyítékát:
A VILÁGTOJÁS
A világszerte elterjedt teremtésmondákban szereplő, istenanya szülte világtojást a Kalevala így írja le:
...a tojás legalsó) része / alsó földdé átváltozik,
a tojásnak felső része / felső éggé átváltozik;
sárgájának felső része / világító fényes nappá,
fehérjének felső része / átváltozik halvány holddá;
ami a tojásban tarka, /az az égen csillagokká... "
Az idézet a finnugor népek teremtésmondáival egybehangzóan tanúsítja, hogy a finnek az ősidőkben a világegyetemet tojás alakúnak képzelték. E tojás tarka héja a csillagos ég forgó palástja volt a szemükben, melynek egyik fele, a "felső rész" az északi égbolt ránk boruló kupolájának felel meg, másik fele, az "alsó rész" értelemszerűen az alattunk lévő déli égbolt jelképe. (Az "alsó föld" név ilyenformán félreérthető. Alább látni fogjuk, hogy a "föld" szó a természetben ritka gömbformák híján igen találó.)
Magyar hungarikumnak számít a szürkemarhán kívül a magyar tarka szarvasmarha, és tekintve, hogy a marha tehénje a Tejútanya egyik fontos állatalakja, gondolhatnánk, hogy innen vehette nevét a a germán tier/deer is akár, de tarka csak egy melléknév, amely megelőzi akár a magyar tarka marha tenyésztését.
Tarka szavunk megfelelője Budenz J. szerént az osztyák-szurguti tájszólásban tárach = szürke.
Bonta is tarkát jelent CzF adata szerint. Égjelkép.
A bengáli tarka = csillag jelentésével megint betalált.