Tango

Tangó. Magyar tánc szavunkkal szinte egyező.

Kolumbán Sándor írja:

A tangó, melynek minden része érzelemről beszél, viszonylag új tánc. Bontva: ta – tapintás, tan – tánc, tang – érintési inger, ango – ringó – az érzelmek, a lélek hangja. Az ng hangpáros a tangál (érint), tangó szavakban meghatározó ősmag(yar)-nyelvi jelenlét. A tangó túlfűtött érzelmi töltetű tánc, a szoros érintkezés tánca, argentin eredetű, a kifejezés viszont ősgyökök hordozója, eredete időben a messzi távolban keresendő, mert mind a ta, tapos, mind a tan, tántorog gyök, mind az ng, ingadozás, a bensőséges zöngés hangpárosa jelenlétével ősmag(yar)-nyelvi jellegű. Ugyanakkor az an, csikland, az érint, inger in gyökének módosulata. Az, aki táncolt már tangót a félhomályban andalító zenére, tudja – miről szól a kifejezés. Az ng páros a legtöbb szóban előforduló a magyar nyelvben. A tangó érzelmiségéhez hasonlít az: enged, hajlong, gyengéd, gyöngéd, inger, kering, leng, rajong, ring stb.

Az argentinok szerint a bantu, kikongo eredetre visszavezethető afrikai rabszolgák által táncolt milonga útján fejlődött ki maga a tánc, de a szóeredetre Oxford is azt írja, talán afrikai eredetű.
A tangóban a tánc és a teng-leng szavaink keverednek, de TEN az alapszó.
Tánc, tántorog, teng-leng, tengely, mind a TEN szócsoportba tartoznak.