Tana

Mitikus király, aki valójában a TEN szócsoporthoz tartozó Isten, Őstevő.

Hargita Csaba Ferenc A nevek titka című dolgozatában írja:

A magyar eredetlegendák egyes változatai Hunor és Magor atyját Tana néven említik, amely név az első sumer király Etana, Kis (avagy Kús) város ura nevével azonosítható. A sumer Etana volt az első hatalmasság a földön, aki meg akarta látogatni az egeket, amit meg is tett. Ez egybeesik a héber misztika Nimród hagyományaival, melyet a történetíró Josephus, mint eredeti farizeus is vallott. A magyar beszámolók szerint Ő a hunok, magyarok és a perzsiai alánok őse, ami Berossus, a kitűnő babiloni történetíró feljegyzéseivel mutat hasonlóságot. Nimród Anuta, vagy Bau Gasan néven említett feleségének is az eredetihez hasonló hangzású nevei vannak, Enét, Boldogasszony. Asszír feljegyzések szerint Nimródnak iker fiai voltak, közülük az egyik neve Magor volt.
Jerney [Nyelvkincsei] szerént a Don folyó torkolatánál feküdt Tan (Tanais) várostól [ered tanya szavunk], mely a régi világ egyik leghiresebb halásztelepe és száritó hallal kereskedő helye volt, s melynek környékén egykor őseink a Dentumogerek laktak, hozák és kölcsönzék a 'tanya' nevet.

Fáy Elek A magyarok őshona című könyvének 258. oldalán mint etruszk hímnőistenséget említi.

A polinéz isten Tane nevét lásd maori. A maori, tahitii tāne = férfi, viszont a hawaiiban kāne.

Hunor és Magor atyja Tana azért is lehetne, mert ez folyóistennek (eredetileg nő, de maszkulizálódtak, különösen a Vaskorba érve) beillő név. Azt pedig számos esetben láttuk, hogy mitikus nevek történelmi személyekbe vannak gyúrva. Ez történhetett "az első sumer király" Etanával, vagy Gilgamessel, Nimróddal, Jézussal, Cottius-szal, stb.

Nem árt tisztába tenni a dolgokat.
Egyrészről a folyók ugye mindig Tejútfolyók. Több helyen volt arról szó, hogy a Ton/Don/Tana/Dana folyónevek egyeztethetők Danu (Duna) Tejútistennő nevével egyszer, másszor a dame címnél taglalt tehén szavunk összehúzásával is (a tehén/marha mindig folyókat jelölt, ahogy Magyar Adorján is írta, ugyebár azért, mert a Tejútanya állatalakjai közül az egyik fontos alak).
Isten nevének Ten része és annak szóbokra mindig mást láttat bele a dolgokba (Péterfai Jánosnál is). Véleményem szerint Nimrod = Orion, a Vadász űzi a vadat (Csodaszarvasünőt; az ind mitológiában Prajapati Rohinit), aki nem más, mint a Tejútanya, ki nem más mint a Tejútfa/Világfa, Tündér Ilona, Tejútanya egyes állatalakjai és folyóistennő, majd ezen Éganya a Vaskor felé haladva maszkulinizálódott és lett a kelta mitológiai Danuból Dôn > Donnus, vagy lett a görög mitológiában Poszeidón, holott ezek mind eredetileg a Tejútistennő folyam/tengeristennő aspektusai (utólag hímségivé alakulva). Ez történt Tanával is. Ezt látszik jól bizonyítani, hogy a Hargita Csaba Ferenc által is említett magyar eredetlegendák egyes változatai Hunor és Magor atyját Tana néven csak azért említhetik, mert bár mindkettő a Tejútanya mitológiai fiai, az ikerpár egyúttal Nimród (asztro-)fizikai fiai, ezért a Nimród és Tana neveket is összehozták, sokszor így vagy úgy, akár mint Nimród apjaként Tanát (másutt ugye apja Kus).

Ha már a kusita királysággal kapcsolatba hozott Nimród (a kusita királyság Napata fővárosában születettnek vélték) szóba került, csak jelzem, hogy Etiópiában, a kusok földjén van egy Tana nevű tó is.