Tükör

Péterfai János írja:

Humbaba kezében tükör van, jelezve isteni minőségét. A Tükör a magyarok egyik fontos jelképe. A Tükrösök jelképe a Tükör, ami a Napot jelképezi. A név megmutatja, miről van szó. Tu a Nap, és a Kör a Nap formája. Ebből alakult ki a TuKör szavunk, ami ma Tükör formában él a nyelvben. Az ősi Tukris – Tükrös országnevek is erről beszélnek. Vajon a Tükrösök nevének van-e köze a Türk népnévhez? Azt tudni, hogy a kazár király előtt tükröt emeltek a magasba, amikor vonult seregével. A kazárok a magyarok egyik törzse volt.
Érdekes, hogy bárhogyan is bontjuk fel a szót, hasonlóan helyes értelmezéshez jutunk. Tü-Kör felbontásban Tü a Nap, mely Kör alakja miatt a Nap fényének színéből, Aranyból készült Kör alakú tükröket készítettek. Tük-Ör felbontásban (a Vöd-Ör = Víz-Őr analógiájára) Tük (Tök, Tik, Tek, stb.) is a Nap neve. Őr lehet Or, Úr is. Mindennek ősvallásbeli hátteréről írt Magyar Adorján A lelkiismeret aranytükre című könyvében.

Antal István Tündéres, derengő...

...című Ősi Gyökér 2006/1. sz. megjelent cikkében a maga érdekes stílusában írja:

"Tükröm, tükröm, mondd meg nékem..." Lehet az a tükör víztükör is. A kút tükre, a tó tükre, de akár egy tál víz tükröző felülete is. Jósok tudják, a jövőbelátáshoz nem szükséges kristálygömb: egy tál víz is elég.

Jankovics Marcell A Nap könyve...

...című könyvének 193. oldalától kezdve ír a Napjelképről; amit ott érdekesség, és ide is tehető:

Fényvisszaverő, fénytovábbító képességét a tájolásban és mérésben is használhatták (lásd még hasonlókról beacon), továbbá föld alatti napszentélyek és barlangtemplomok megvilágításában is szerepet kaphatott (egyszerű módja a természetes fény mesterséges helyetti használatának).
Az e célra használt kezdetleges tükrök lehettek vízzel teli kéreg- vagy agyagedények, még inkább elárasztott vagy természettől vizes padlatok, vagyis víztükrök, melyek a – vélhetően állati zsiradékkal táplált – mécsesek fényét megsokszorozták vagy/és a nyíláson beszüremkedő fényt a barlang mélyére továbbították. (Ez persze puszta feltevés.)

Jankovics Marcell Ahol a madár se jár...

...című könyvének idevonatkozó anyagát Napba nézés címnél kezdtük el; itt folytatjuk:

A "látni vágyó", hogy meg ne vakuljon, és hogy bele is lásson a Napba, kormozott üveget, "füstölgő tükröt^[1]" vagy más fényszűrőt használt. Róheim Géza írja ezzel kapcsolatban a Napról: "... az, hogy vízzel teli fehér tálban Magdolna napján meglátják benne, 'amint Mária rengeti a Bölcsőt', a húsvéti napbanézés egy eltolt változata, amelyet a megfelelő német és szláv anyaggal együtt régebben tárgyaltam." (Róheim 1925: 128) A tükör részint mint a napkultusz tárgya, részint mint a Napot helyettesítő varázseszköz sűrűn felbukkan a mesékben.
"Ismeretes, hogy a Hófehérke típusú mesékben szerepel egy (majdnem mindig varázs- vagy csodás) tükör, mely a szépségére hiú s ebben versenytársat nem tűrő mostohának, anyának vagy testvérnek arra a kérdésére: ki a legszebb a világon? a szépséges leány születése előtt azzal felel, hogy ő a legszebb, azontúl pedig az irigyelt és üldözött leányt tartja legszebbnek.
Ennek a mesének hazai és külföldi változatai szerint azonban a szépség dolgában döntő versenybíró szerepét nem mindig a tükör foglalja el, hanem a vele teljesen egyenértékű nap. Így nálunk Lázár István alsófehér-megyei, magyarlapádi meséjében a szép asszony 'mikâ a nap bútt fel (...), felkőtt az ágyából, fűsülkedett, sepregetett s szépen felőtezett. Mikâ fel vót őtezve, a szemetet a nap fele hánta s asz kérdeszte tőlle: Nap, nap, finyes nap, van-é még szebb asszan mint én vagyok?' A kérdésre a nap megfelel." (Berze Nagy 1982: 133.) Egy változatban világ szép asszonya nem hányja a szemetet a Nap felé (a magyarlapádi mesemondó a szép "asszant" ezzel a bűnével jellemzi), csak kiül a Napra fésülködni, mintha csak tükör elé ülne, s kérdi tőle: Nap koma, Nap koma! Van-e ez világon szebb nálamnál?" Az ismert választ megadja a Nap (A világ szép asszonya).
Más mesei Nap-Isten-tükör analógiák: csikóvá varázsolt hős a vele élő leánynak tükröt ad, az ebből mindent lát, ami történik a világon (A csikó). Szegény ember 4 fia közül az egyik egy tükörért szolgál, amiből a világ összes dolgát ügyelheti (A níty testvér). Kuvik nevű boszorkány (Athéné mint mesealak) napos, csillagos ikreket, egy fiút és egy lányt rávesz, hogy szerezzék meg a tündértükröt, amiben az egész világot láthatják (A szárdiniai király fia). Aranyhajú, holdas homlokú, csillagvállú leánynak "banyakirályné" azt tanácsolja, hogy hasonszőrű bátyjaival hozassa le egy erdei jegenyefáról a világ kis tükrét, abban meglátnák kő közé rakott anyjukat. Ugyane fáról szerzik a minden ételt elkészítő cimbalmot – csodamalmot – és a kővé váltakat feltámasztó aranyvesszőt (A kővel bërakott királyné). A jegenyén csillogó tükör a világfán ragyogó Nap mása (l. még a tükrökkel díszített szibériai sámánfákat, a karácsonyfa csillogó gömbdíszeit).

Korábban Tyche címnél szerepelt:
Bíró Lajos Táltosok könyvében a táltosok varázseszközei között említi a mindentlátás tükrét és közöl egy Tabiti szkíta istennőt (és élet vizét ivó harcost) ábrázoló képet is. Lásd csatolva.

Házioltár címnél is szerepelt:
A mestergerenda alatt a déli oldalon elhelyezett tükör is a ház gerincoszlopának szakrális jellegét mutatja, a tükörkép, a fordított világ (őseink hite szerint a másvilág a fordított világ) változtatja a tükröt dimenzió kapuvá, átjáróvá a valós, és a szellemvilág között.

Magyar Adorján...

...másutt írja (etimonok híján nem is olyan rossz próbálkozás részéről, sőt, új értelmezési síkot nyit meg):

E motollát is azonban népünk nevezi tekerük néven is, amely szó viszont a kún tekerni igéből származik, amelynek csak újabban lett inkább csak csavarni értelme, de hogy régen jelentett kerekséget, forgást is, tanúsítja a tekerük e nevén kívül teke = golyó szavunk és az ebből származott tök szó is. Mivel pedig a régi fémtükrök mindig kerekek voltak (aminthogy népünk kis kézi tükre ma is kerek), ebből következik, hogy tükör szavunk voltaképpeni értelme: kerek; vagyis hogy a tükör = kerek. Amit igazol egyrészt az hogy: a kerék is voltaképpen = a kerek; aminthogy némely helyen a kereket ma is kereknek és nem keréknek nevezik (például Erdélyben). A törökben, mongolban is tükerek, tögörök = kerék.

• Vö. komi t'urk = gördül.

Magyar Adorján Magyar építőízlés...

...című kötetében írja:

Ami viszont a kapuszárnyakon lévő sugárzó "fölkelő Napot"- ahogyan ezt a nép is nevezi – illeti, röviden csak ennyit: Ilyenek különösen Csíkmegyében vannak igen szépek de vannak másutt is, éspedig a nagykapukon főképp lécekből gondosan alakítva, a kiskapukon pedig leggyakrabban deszkákból. Ezen nap ábrázolatok azonban régen fényesített réz- vagy bronzlemezből és aranyozottan készültek, vagyis tükrözőek is voltak, a gyalog érkező tehát magát a kiskapu tükrében látta meg, a lóháton érkező pedig, amíg azt előtte megnyitották, a nagykapuéban. Ez pedig a legszorosabb összefüggésben volt őseink lelkiismeretkultuszával, azaz ősvallásunk egyik legfőbb erkölcsi alapjával, mivel hiszen az Aranytükör a lelkiismeret jelképe volt de jelképe volt egyúttal a Napnak is. Erről bővebben a "Lelkiismeret aranytükre" című művemben írtam, úgy annak régebbi, nyomtatásban is megjelent alakjában mint a későbbi, kéziratban lévő, sokkal teljesebben; azért erről itt még csak ennyit: Ugyanezen lelkiismeretkultuszunkkal vannak összefüggésben a kapuinkon ezernyi változatban ma is található föliratok, amelyek többnyire a belépő lelkiismeretéhez szólnak. Például: "Igaz ember, e kapun bejöhetsz de álnoksággal le is út, föl is út: elmehetsz." Tudjuk a történelemből, hogy a görögöknél Apolló napisten delphii híres temploma ajtajára is e fölirat volt téve: "Ismerd meg önmagad." Világos tehát, hogy e fölirat is a lelkiismerethez akart szólani s igen valószínű, hogy valamikor e templom kapuján is tükör volt. Delphi ugyanis már a görögelőtti ősidőkben is Apolló kultuszhelye volt, amint ezt ottani ásatások bebizonyították. És a görögök, saját bevallásuk szerint is Apolló és Artemisz kultuszát a hyperboreusoktól vették át, amely ősnép a görögök előtti időkben az egész félszigeten, az Égei-tenger szigetein és Kréta szigetén is lakott. Lehet azonban, hogy a görögök azt már feledék hogy a Napisten temploma ajtaján Aranytükör kell legyen és hogy a hagyomány náluk már csak annyit tartott meg, hogy ott egy ilyen, a lelkiismerethez szóló fölirat kell álljon.
Kínában viszont napjainkig is szokás volt az ajtókra tükröt alkalmazni.

Magyar Adorján A lelkiismeret aranytükre...

...című művében írja:

Az archeológusok és etnográfusok jól ismerik a szkita népek, valamint a ma élő magyar nép és rokonnépei kerek tükrét. Erről érdekes, hosszú tanulmányt ír dr. Mészáros Gyula A magyar kerek tükör cím alatt a Néprajzi Értesítő folyóiratunk 1914. évfolyamában, megállapítván azt is, hogy e tükör rendesen a Nap (néha a Hold) jelképének tekintetett. Régen a tükrök többnyire fémből készültek és a sárga vagy vöröses arany-, réz- vagy bronztükör a Nap jelképe is lett, míg az ezüst- avagy más fehér fémből való, a Holdé. Miután azonban az arany azon fém, amelyet lágysága és szépsége miatt az ember legelőször kezdett megmunkálni (Aranykor), így természetes, hogy az aranytükörnek volt régibb és nagyobb szerepe. Magyar őseink szerint tehát ha a kerek aranytükörbe tekintünk, ez ugyanannyi, mint hogyha édesatyánk, a Napisten arcába, szemébe tekintenénk.
[...]
Horger Antal gyűjteménye egy másik meséjében ("Tündér Ilona és az aranyhajú fiú"): "Van Tündér Ilonának olyan tükre, amely magától szól és mindent megmond a világon. Úgy hívják, hogy Mindentudó Tükör." Tündér Ilona s az Áldott Nap tükre között azonban a különbség nem csak az volt, hogy az egyik ezüstből, a másik aranyból való volt, hanem az is, hogy a Napé kissé domború felületű volt, azaz hogy a sugarakat szórta, Ilonáé ellenben kissé homorú felületű s ez a sugarakat gyűjtötte, azaz szedte.
Bár ezen domborúság, illetve homorúság csak igen csekély volt tehát, mert különben a tükör torzított volna. Őseink szimbolikája szerint ugyanis a szórás, valamint a magvetés, hímnemű cselekedetek voltak, míg a szedés, gyűjtés, fogadás: nőneműek. Ugyanígy minden domborúság positívum, minden plusz is szerintük hímnemű valami, minden homorú dolog, minden negatívum és minusz pedig nőneműség. És valóban, a domború tükör kicsinyít, a homorú viszont nagyít. Márpedig szórni = fogyasztani, kisebbíteni, míg gyűjteni = gyarapítani, szaporítani, növelni.

Tomory Zsuzsa Tisztaság...

...című az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkében írja:

Őseink és hozzájuk hű gyermekeik, pásztortársadalmunk megőrizte a testi-lelki tisztaság fenntartásának fontosságát: naponta tükörbe nézve láthatták testük szépségét, de ezen túl, a tükörben megjelenő szemeikben a lélek pillanatnyi állapotát is. Amint a földi kis tükör csak addig mutatott hű képet róluk, amíg az gondozott, fényes, karcolás mentes volt, a lélek tükre is csak akkor mutathat hű képet rólunk, ha naponta gondozzuk. Népünk otthon végzett karácsonyi szertartásának szerves része volt valaha a tükörbe nézés, amikor még az apró gyermekeket is felemelték a lelkiismeret aranytükrébe való nézéshez. Azt se feledjük: a tükör mindig önarcunk pillanatnyi állapotát tükrözi. A gondozott, szép ember nyilván ilyen képet lát a tükörben. Hazánktól távoli népek lelkiismeretünk aranytükrét nem ismerték, s meséik tükröt faggató személye mindig csúnya boszorkány, s a tükör ilyen képet emel látterébe. Ebből a romboló körből kell kiszabadulniuk, s segítséget csak népünk lelke adhat nekik.

Gyárfás Ágnes A magyar múlt és jövő képe 13 erős, időtálló és megbonthatatlan kristályon...

...című az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkében írja (az első sorok király címnél is szerepeltek):

A régiek a történelmet példatárnak tekintették, s nagyjaink és népünk mentalitásának példájával neveltek. Királytükröt adtak az ifjúság kezébe, hogy ez legyen lelkiismeretük aranytükre. A király a legjobbat mutathatta, mert "A legelső magyar ember a király", de ez az elsőség primus inter pares alapú volt, vagyis első az egyenlők közt, mert a jellemszilárdság a tükör hátlapja, a foncsor, amelytől az üveg tükörként működik. A jellemszilárdság tehát a nemzeti lelkiismeret tükrének alkotóeleme, s egyetemes érvényű királyra és a nagy közösségre. A király, a Kör áll, az álló kör a Világmindenség képe, s mi a példát innen kapjuk. A tükör birtokosa a Nap, aki királyi jellem őre. A Nap házában van a tükör, a mosdóvíz és a törölköző, a jellemtisztaság védelmének szimbolikus tárgyai. Az a királyfi, akinek arcvonása a tükör lapján maradt, Jézus Urunk, az igazság tüköre. Rajta hagyták lelki tükörképüket szent királyaink, hogy mi, egyszerű magyarok, ha belenézünk, nemzeti lelkiismeretünk aranytükrében egy fejedelmi pantheon világában találjuk meg saját lelki arculatunkat, Isten ábráját, az eszményi énünket, a fölöttes Én földi leképezését.

A Tükör fogalmának vizsgálatában viszont nem elégséges azt mondani, hogy a Föld Nap körüli keringését kell csak figyelembe venni (mely ugye meghatározza a fény és sötétség viszonyait). A kis éves értelmezés (a két félév egymás tükörképe) fontosabb.
A helyzet az, hogy a tükör forgalmában valóban megvan a teker fogalma. Így működik a magyar nyelv. Fehér és fekete címnél is írtuk, a fekete a másik, fordított világ (melyek a jin-jang jel értelmezéséhez hasonlóak).
Bal és jobb oldal/szárny, Nap és Hold és fehér és fekete cím/alcímnél és tükörképes világkép címnél volt szó a tükörképes világról.
Mind a teker és tükör megfelel a sacchar- címnél sorolt szavaknak is. Igenis elképzelhető, hogy a tükörképes világképnek megfelelő tükör szóban tetten érhető és a lemniszkáta címnél látott, nyári napforduló rácsúsztatva a téli napfordulóra állapot is azt mutathatja, hogy a domború félévnek megfelelő, télitől a nyári napfordulóig tartó félév tükörképe a nyáritól a téli napfordulóig tartó homorú félévnek.

Az első azték napistenről, Teszkatlipokáról (kinek neve azt jelenti "Füstölgő Tükör") lásd még fekete napistenek.
Lásd még mirror. Lásd még trick.

Lábjegyzetek