Szutek

Heta-egyiptomi (ég/Nap?)isten, kinek neve Fáy Elek A magyarok őshona című könyvében több helyen előjön. Alant hikszoszokról és föníciaiakról is lesz szó.

Fáy Elek könyvének 34. oldalán áll, hogy a turáni szkíta-féle hykszosz (vagy a velük azonos hettita-keta; lásd heta) nép istene is Széth illetve Szutek nevű volt. Hogy ez csak afféle azonosítás, mint deus-nál (azaz egyiptomi istenséggel feleltették meg az idegen nép istenét), vagy valódi név, nem lehetünk biztosak benne, mindenesetre ezen istennek templomokat emeltek. És mivel szét magyarul is értelmes és Egyiptom is magyar alapítású, talán mindegy is. Az tény, hogy ha tényleg 4-5000 évvel ezelőtt járunk, akkor még Széth uralma tarthatott és talán az Ozirisz-kultusz előtt járunk.
Fáy könyvének 57. oldalán is Szutek (= Széth, Nut égistennő fia) egyiptomi istenek között említtetik, egyiptomi fáraó kontextusban. Viszont az 59. oldalon található felsorolásban az is szerepel, hogy a hettiták (keták/heták) istene is Szutek, meg még más városállamoké.
A 60. oldal alján az is szerepel, hogy Szutek égisten.
Práczki István (gondolom ő firkálta össze és szkennelte be Fáy könyvét) szómegfordítást lát a Szutek szóban: Két Ős. Nos, azt le le kell szögezni, hogy ha a Szutek név óegyiptomi rekonstrukció, akkor bármely magánhangzóval fel lehet tölteni, mint Spdt (Sopdet) nevet is. Az is lehet, hogy ezen Szutek név egy hettita-hatti feliratból, szövegből lett megfejtve és a kutatók Széth-tel azonosították, de valójában más alakot vagy fogalmat kell látni alatta, hiszen a SZET is lehet kétféle értelmezésű, süt már csak hímségi, és így tovább.

Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus...

...című könyvében Tesub hurrita ég- ill. viharistennel azonosítva jön elő:

Feltűnő, hogy Hebron alapítása, ahol hethiták laktak, a Nm. 13, 23-ban a tanisi hyksos éra szerint van számítva s hogy a hethita Sutech (=Tesub) istent a hyksos királyok különösen tisztelték (G. A. J. 315.).

Ahogy jászok zsidó vallása – jazidi vallás cím/alcímnél írtam, kételkedem Szutek Széth-tel való azonosításának helyességét illetően. Széth persze azon a jogon tisztelhető lehet, mint a (Hold- és Istenanya-tisztelettel párhuzamosítható) Őskezdet istene. Ahriman és Sátán címnél is írtuk:

Bognár Ferenc Az Életfa csillag-gyökerei...

...című az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkének alábbi sorai talán segítenek megmagyarázni miről lehet szó:

A múlt században a szintén iráni médektől származó kurdoknak, még két kasztjáról lehetett tudni: asszíret (jassziret) és jezide akik állattenyésztők, valamint a guránok akik meg földművelők voltak, és mintha megint csak a jász és agarenus népnevek állnának elénk, sőt az ősi felfogás beszédessége által, foglalkozási ágakról szólnak. Vallási szektájuk: a természet-imádó kizilbas, és az ármány-imádó jezidak, írja a Révay Lexikon. Tudunk az anyavallást megtartó turáni hunokra szintén rámondva volt a sátán-imádó címkéről, ebben is egyeznek a jezidákkal^[1].

Szutek lehetséges, hogy Napisten (Nap az Orionban?) (ezzel Széth-nek valóban meg is felelne), és ha a sötét félévre utal, akkor még inkább. (Zsidó címnél is kitértünk erre.)

Korábban is írtam már itt arról, hogy Práczki István gondolata, hogy Gárdonyi Géza Láthatatlan emberének főszereplője "Zéta, a Szittya" volt, aki a hunok istene volt. Szutek és Széth valóban ismert istenek voltak. Lehetséges, hogy Szutek valójában szutyok értelmű? A süt ellenpárja? Akárhogy is nézzük, a sötét félévre utaló név.

Csodaszarvasában Magyar Adorján is Napistent ír és természetesen süt szavunkat veszi alapul:

Süt szavunk a tűz szavunknak csak megfordított kiejtése lévén (az egytagú szavak megfordítása ősnyelvünkben pontosan meghatározható törvények szerint igazodott, de ami ismertetése nem tartozik ide) és az egyiptomi Szutek Napisten nevével valamint a mai árja nyelvek szüd, szud = dél (világtájra vonatkozólag) szavával így egyezvén, ez velünk azt sejteti, hogy csoda vagy csuda szavunknak eredetileg fényesség, ragyogás értelme kellett hogy legyen.

Széth címnél szerepelt:
Robert Graves The White Goddess című könyvében is írja, hogy Széth – a Clementine syncretic theory szerint – Jézus korábbi inkarnációja volt. Valójában nem a Nap, csak Nap (csillag), teszem én hozzá.

Gwion is hinting that Eve, whom he identifies with Rhea, brought forth thirty children in all – and then the Divine Child Seth. Thirty doubtless because the 'reign of Saturn' lasted thirty days and culminated with the mid-winter feast which afterwards became Yule, or Christmas.
—
Gwion arra utal, hogy Éva, akit Rhea-val azonosít, összesen harminc gyermeket szült – majd az Isteni Gyermeket, Seth-et. A harminc kétségtelenül onnan, mert a "Szaturnusz uralma” harminc napig tartott, és a tél közepi lakomával tetőzött, amely később Yule, vagyis karácsony lett.

Másutt Napistennek mondja ismét:

Set, the Egyptian Sun-god, disguised as a boar, kills Osiris of the ivy, the lover of the Goddess Isis.
—
Szet, az egyiptomi napisten vaddisznónak álcázva megöli a borostyán Oziriszt, Ízisz istennő szeretőjét.

• Ahogy látjuk, egyszer Set, máskor Seth-nek van írva a név, de értjük.

Fentebb is az állt, hogy a keta-egyiptomi napisten Széthtel azonos lehetett (valójában a süt-set/söt ellenpárt inkább láttatja). Jankovics Marcell is írja (hykszosz = keta):

Széth a forró júniusban vette át fivérétől a hatalmat, az ő uralmának kezdetét jelezte a hónap csillagképében, a Rákban lévő két Szamár csillag. Idővel a két isten megítélésének dialektikus egyensúlya felborult, Ozirisz és fia, Hórusz javára, Széth mint testvérgyilkos egyre ördögibb alakot öltött. Ennek történelmi oka is van. Amikor a hykszoszok meghódították Egyiptomot (i.e. XVIII.sz.), Kisázsiából és Palesztinából egy szamáristen kultuszát hozták magukkal, akit Egyiptomban Szethtel azonosítottak. Ettől kezdve Szeth az ország ellenségeinek istene lett. (E palesztinai szamárkultusznak tulajdonítható, hogy jóval később a rómaiak a zsidókat és keresztényeket azzal csúfolták, hogy istenüknek szamárfeje van. Vö. a bibliai Sét nevével.)

• Azt már én teszem itt hozzá, hogy a szamár gyakran a szabadságszerető magyarok (és akár hunok) jelképállata, de leginkább a nyári napforduló csillagképe (Szamár = Rák).

A hikszoszok bizonyos (Széthtel azonosított) Sutekh (Süt-Ég, Sü-Ték) istenének neve a Wikipédia oldalán így jön elő:

Although Set was originally viewed as the son and defender of Ra, and the Egyptian kings, his reputation amongst the people declined along with the rise of the cult of Osiris. Originally a vegetation god, Osiris became one of the pre-eminent gods of the Egyptian pantheon. His worship stressed the role of Set as violence personified; the murderer of his brother, and usurper of his throne, who instead of standing alongside Horus, became his eternal enemy. This view of Set was encouraged during the Second Intermediate Period, when Egypt was invaded by the Hyksos, people from Western Asia, whose god Sutekh became identified with Set.
—
Bár Szetet eredetileg Ré és az egyiptomi királyok fiának és védelmezőjének tekintették, az emberek körében az Ozirisz-kultusz térhódításával párhuzamosan megítélése is romlott. Az eredetileg vegetációs isten, Ozirisz az egyiptomi panteon egyik kiemelkedő istene lett. Az ő imádata a megtestesült erőszak szerepét hangsúlyozta: Szet a testvére gyilkosa és trónbitorlója volt, aki ahelyett, hogy Hórusz mellett állt volna, örök ellensége lett. Ez a Szet-kép a második köztes korszakban erősödött meg, amikor Egyiptomot megszállták a nyugat-ázsiai hükszoszok, akiknek istenét, Sutekh-et azonosították Szettel.

The Greeks equated Set or Sutekh with the monster Typhon, írja még a Wiki, ami visszavezet a hykszosz címnél Péterfai János által írottakhoz.

Szutek másnevei

A föníciai írásokban előjövő Szuduk [Suduk és Sydyk neveken is kereshető] nyilván ezzel azonos név lehet.

James Barr Philo of Byblos and his Phoenician history című írásában a 25. oldalon ill. Linda Jones Hall Roman Berytus című könyvének 133. oldalán a Suduk, Sydyk névváltozatok jöttek elő.

Ezen szabadkőműves kiadvány PDF-ének 247. oldalán is a föníciaiak napistenének említik, mint Seadhac-ot.

• A Seadhac névforma Godfrey Higgins The Celtic Druids című könyvének 180. oldalán is előjön:

The supreme God above the rest was called, Seadhac and Baal. Seadhac is the Sydic of Eusebius of whom the Cabiri were the sons. In the ancient Hebrew books, the book Sohar and Sopher Jetziro, Beresit Rabba, translate the word [the Hebrew] sdk, Zeus. The Irish Seadh^[2] looks very like the Hebrew sdi, Saddai [El Shaddai], the Omnipotent.

Jacob Bryant Analysis Of Ancient Mythology című könyvének (első kötetének) elején az Eusebius által adatolt Sydic forma került elő, melyet Banier (M. l'abbé, Antoine) The Mythology and Fables of the Ancients c. négykötetes művének (a PDF) 116. oldalán is megtalálunk.

Szutek családfa – Káin leszármazottai

Másutt is olvassuk, hogy Szuduk testvérének neve Misor [Misz-Úr, Egyiptomra utalva; lásd MISZ], kinek fia a Taut címnél is taglalt [tehát Thot-tal is azonos] Taautosz, aki nem más, mint a Tejút megszemélyesítése. Ugyebár itt azt látjuk, hogy egymással azonos minőségek apa-fia kapcsolatba kerülnek (láttuk ezt már Nimrud kapcsán is).
A fentebb idézett Antoine Banier apát könyvének 116. oldalán a föníciai író, Sanchuniathon adatait felhasználva írja Káin leszármazottait bemutatva:

In Moses, as we see, Cain's Race ends with the last of the Persons I have now named, because they themselves or their Descendants perished by the Deluge, not so much as one of them being saved. If you ask how it comes then to be continued by Sanchoniathon, in the third Part of his Abstract I am now going to transcribe; the Answer is easy, that he has taken in Noah's Descendants to make up this second Decad: this will appear evident by the Reflections afterwards to be made.
3°: Of those, says Sanchoniathon, meaning Amynus and Magus, were born Misor and Sydic, the Free and the Just, who found out the use of Salt. The former was Father to Thaautus, who first invented Letters; this is the Thoot or Thoor of the Egyptians, the Thogit or Thoyth of the Alexandrians, and the Hermes of the Greeks: the Sons of Sydic were the Dioscuri or Cabiri, afterwards named Corybantes or Samothraces.
—
Mózesnél, mint látjuk, Káin fajának az általam most megnevezett személyek közül az utolsóval van vége, mert ők maguk vagy leszármazottaik elpusztultak az özönvízben, és nem egy közülük megmenekült. Ha azt kérdezed, hogyan folytatódik ezután Sanchoniathon által, az Absztraktja harmadik részében, amelyet most fogok átírni; a válasz könnyű, hogy Noé leszármazottait vette fel, hogy ezt a második dekádot alkossák: ez nyilvánvalóvá fog válni a későbbiekben elvégzendő elmélkedésekből.
3°: Azok közül, mondja Sanchoniathon, vagyis Amynus és Magustól született Misor és Sydic, a Szabad és az Igaz, akik rájöttek a só használatára. Az előbbi volt Thaautus atyja, aki először találta fel a betűket; ez az egyiptomiak Thoot-ja vagy Thoor-ja, az alexandriaiak Thogit-ja vagy Thoyth-ja, a görögök Hermészé: Sydic fiai voltak a Dioscuri vagy Cabiri, akiket később Corybantesnek vagy Samothracesnek neveztek.

Jacob Bryant Analysis Of Ancient Mythology című könyvének (első kötetének) elején, Mizraim résznél értelmezi a neveket:

Sanchoniathon alludes to this person under the name of Misor; and joins him with Sydic: both which he makes the sons of the Shepherds Amunus and Magus. Amunus, I make no doubt, is Amun, or Ham, the real father of Misor, from whom the Mizräim are supposed to be descended. By Magus, probably, is meant Chus, the father of those worshippers of fire, the Magi: the father, also, of the genuine Scythæ, who were styled Magog. The Canaanites, likewise, were his offspring: and, among these, none were more distinguished than those of Said, or Sidon; which, I imagine, is alluded to under the name of Sydic. It must be confessed, that the author derives it from Sydic, justice: and, to say the truth, he has, out of antient terms, mixed so many feigned personages with those that are real, that it is not possible to arrive at the truth.
—
Sanchoniathon Misor néven utal erre a személyre; és Szidik-kel hozza össze: mindkettőt a pásztorok fiainak, Amunusnak és Magusnak nevezi. Amunus, efelől nincs kétségem, Amun vagy Hám, Misor valódi apja, akitől a Mizräim állítólag származik. Magus alatt valószínűleg Chus értendő, a tűzimádók, a mágusok atyja: a valódi szkíták atyja is, akiket Magognak neveztek. A kánaániak szintén az ő utódai voltak: és ezek közül egyikük sem volt kiemelkedőbb, mint a szidoniak vagy szidoniak; gondolom, erre a Szidik név alatt utalnak. Be kell vallani, hogy a szerző a Szidik-ből, az igazságosságból eredezteti: és az igazat megvallva, az antik kifejezésekből annyi hamis személyiséget kevert össze a valódiakkal, hogy nem lehet eljutni az igazsághoz.

"Sydic, the Just" értelmezése betéve judge címhez a szláv szavak mellé. ON és zsidó címhez pedig a Sidon = zsidó témát és úgy az egészet Kánaán címhez is.

Szutek Napisten/Égisten (Orion isten) > Jupiter névadójává válása

Azt másutt is láttuk, például a pater név elemzése kapcsán, hogy az Orionnak megfelelő égisten behelyettesíthető Jupiternek, ill. olykor Szaturnusznak. Nyilván általánosságban véve és jelen helyzetet is vizsgálva az Orion "Magornak, Ozirisznek megfelelő jó oldala" adná a Jupiter nevet és a rossz/sötét oldala, mint amilyen Széth-nek és akár Szutek/Szutyok-nak is megfelel, adhatja Szaturnusz nevét és lám, szat- meg is van a névben. Itt még az is stimmel, és ez újabb bizonyíték a Szkíta Íjfeszítő név nyári napfordulós állására utalva, hogy a szkíta is ilyen alakú név.

Hasonló ugyanis a névhez a Jankovics Marcell A Nap könyve című könyvében talált héber Jupiter Cedek neve, mely Melkicedek nevében is szerepel. Lásd még Héber bolygók.
Mivel Jézus főpap volt Melchizedek rendje szerint (lásd itt), ezért igen komoly arcul csapás volna KT és társai számára, ha kiderülne, hogy Szutek és Széth (és Sátán) sem az, akinek képzelték. Persze az életfa/pozitív töltetű szádok nevet se feledjük el és azt sem, hogy ami a turániaknál pozitív, abból a szemiták saját szájuk íze szerint változtattak.

Szutek értelméről és zsidó névvel való hasonlóságáról

Szut tehát lehet süt és a több változatában is meglévő -K végzés azt mondatja, hogy -ég szavunk áll a végén. Nem csak tipp, hiszen a Nap neve után másutt oly sok esetben láttuk az Ég nevét és változatait (OG leginkább) és még több esetben AN, ÁN-t (és OR/UR-t), szintén ilyen jelentéssel.
Nem kizárt a csuda értelmezés sem, annál is inkább, mert valahogy/valamiért ezt a nevet a latinok és héberek Júda/Júdea-ként adták meg, ha egyáltalán ugyanazon név átvételéről van szó. Ugyebár a sok hasonló magyar név miatt nem lehet tudni, mit vettek át hogyan. Mindenütt ez okozza a zavart.

Szutek – Szádok

A Jézus Krisztust megfeszíttető farizeusok mellett említi KT a szadduceusokat, kikről szádok címnél volt már szó.
A caduceus név a szadduceus névvel azonos és innen kell eredetét vegye. Azaz a bot a szádokfa-életfa, a rajta tekeredő két kígyó pedig lehet egy, ha téridő-folyamatábrának tekintjük, vagy kettő, ha afféle jin és jang értelmezést adunk neki.
A Szádok a Szutek névvel is kapcsolható? Nos, lehetne, hasonló alapon, ahogy KUS is lehet életfa és utalhat a Kutya-Orion téridőbeli helyére azzal, hogy a Tejút közepén szeli ketté az éggömböt és ott van a Kutya és Orion is.
Egyébiránt jazidi vallásban is van jazad-fa.

Lábjegyzetek