Szivárvány

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

A székelyeknél: szovárvány. 1) Csőalakú mű, mely által bizonyos öbölből a nedvet ki lehet húzni, szívni; máskép: sivár, szivornya. Különösen a húzó kutakba alkalmazott ilyetén gépmű, kútszivárvány, szivatyú; 2) Köz ismeretű légtünemény, mely élénk szinű ivalakban látszik elnyúlni az égen, midőn a hátunk mögől jövő napsugarak az előttünk harmatozó felhőről visszaverődnek. Nevét [egyesek szerint] azon népies hiedelemtől vette, mely szerént az esőt és folyók vizeit magához szivja:
"Balga gyermek, hol van a híd;
Hová futsz ily esztelen?
Szivárvány az: vége nyugszik
Messzi, messzi tengeren;
S a megürült fellegekbe
Szí fel onnan új vizet."
(Arany János)

• Ezen oldalon is erről szólnak:

From Vulgar Latin *circus bibit, literally, 'ring that drinks' (from bibere ("to drink")), late variant of arcus bibit 'rainbow' (also cras pluit); compare Franco-Provençal arcboit, arboè, Ladin arcobuàn, Campanian arcovevere.

Bibliai nyelven és némely, nevezetesen erdélyi tájbeszédben kegyelet, mint az isteni kegynek és Noéval kötött szövetségének jele. "Az én szivárványomat helyeztetem a felhőkben, és az szövetségnek jele leszen én közöttem és a föld között, és mikor béburítom felhőkkel az eget, megtetszik az én szivárványom a felhőkben." Mózes. I. K. IX fej. 13-14. v. A palóczoknál bábabukra (bokra), vagyis tündér szalagja.

• Robert Burnham Jr. Burnham's Celestial Handbook III. kötetének 630. oldalán álló adata szerint az ómexikói Tejút-megszemélyesítő elnevezés a "Szivárvány húga" volt.

Lásd még sphere; az ott szereplő Jankovics Marcell adat is igen érdekes.
Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének 341. oldalán szól róla. Lásd még bábabukra nevet bukor címnél (ott sarki fényekről is lesz szó).

Úgy tűnik, hogy a szivárvány más nyelvekben meglévő szavait elnézve, hogy eleinte az égbolt görbületét jelentette.
Morris Silver Talking Ancient Mythology című könyvének adata szerint a sumér Tir-An-Na (lásd róla TIR) mellett a sumér Ban-An-Na szintén jelentett íjat és szivárványt egyszerre:

A német regenbogen/angol rainbow így nem más, mint a RÁN/RÉN = ég BOG-a = íve. A germán elnevezés azért igen találó, mert a rain = eső szó is szerepel benne. Innen jöhet a vízfelszívás népi hiedelme? Nyilván nem. A régiek tudták, hogy az eső páraként felszáll, mert ez az életkör egyik törvénye. A fénytörés szépségének a germánban viszont nincs meg, míg a magyarban a vány végződés látszik erre utalni.

Ellen van Wolde One Bow or Another – A Study of the Bow in Genesis 9:8-17...

...című dolgozatában is erről ír:

All languages construe experiences, ideas, artifacts et cetera differently. The optic meteorological phenomenon that is called in English rainbow, in German Regenbogen, in Swedish regnbåge and in Italian arcobaleno, all build their linguistic expressions on the shape of this phenomenon as an arc and on its relation to rainy weather. French, modern Hebrew and Greek, on the other hand, designate the same phenomenon as arc-en-ciel, םימשב תשק and ουράνιο τόξο, respectively. These languages base their linguistic expressions on the shape of an arc and on its place in the heaven or sky. Another Greek term ίριδα, Spanish arco iris and Portuguese arco-íris construe this phenomenon in relation to its shape as an arc and in relation to its colours. Thus it becomes clear that linguistic expressions in the different languages may be based on distinct elements and have different motivations. Still the conceptual contents of these linguistic expressions is the same: they all designate the concepts of [arc], [colours], and [sky] and include the notions of [sunshine] and [rainy weather] and understand it in the cognitive domain of [meteorology]. In addition, language users will employ these linguistic units (i.e., fixed combinations of linguistic expression and semantic content) in various contexts in distinct ways. For example, the conceptual meaning attributed to a rainbow, Regenbogen, arco iris on many Christian websites represent God's peaceful covenant with the world, whereas in the name-giving customs of primary schools in the Netherlands – of 123 schools – De Regenboog is the most common name. For a primary school in the Netherlands in 2009 the rainbow represents an open climate for all ethnic and cultural groups, for all pupils with different talents and characters. In short, the conceptual content of [rainbow] expressed in French arc-en-ciel, modern Hebrew םימשב תשק and English rainbow is partly determined by language conventions which select some conceptual characteristics in their combination with linguistic expressions, and is partly based on a vast complex of experience and (culture-based) knowledge that resonates in the minds of language users.
—
Minden nyelv másképp értelmezi a tapasztalatokat, eszméket, műtárgyakat stb. Az optikai meteorológiai jelenség, amelyet az angolban rainbow, a németben Regenbogen, a svédben regnbåge és az olaszban arcobaleno néven emlegetnek, nyelvi kifejezéseiket mind e jelenség ív alakjára és az esős időjárással való kapcsolatára építik. A francia, a modern héber és a görög nyelv ezzel szemben ugyanazt a jelenséget arc-en-ciel, םימשב תשק és ουράνιο τόξο néven jelöli. Ezek a nyelvek nyelvi kifejezéseiket az ív alakjára és az égen vagy az égbolton elfoglalt helyére alapozzák. Egy másik görög kifejezés, a ίριδα, a spanyol arco iris és a portugál arco-íris a jelenséget az ív alakjára és színeire vonatkoztatva értelmezi. Így válik világossá, hogy a különböző nyelvekben a nyelvi kifejezések eltérő elemeken alapulhatnak és eltérő motivációval bírhatnak. E nyelvi kifejezések fogalmi tartalma mégis ugyanaz: mindannyian a [ív], [színek] és [ég] fogalmakat jelölik, és magukban foglalják a [napsütés] és [esős idő] fogalmakat, és a [meteorológia] kognitív tartományában értelmezik. Ezenkívül a nyelvhasználók ezeket a nyelvi egységeket (azaz a nyelvi kifejezés és a szemantikai tartalom rögzített kombinációit) különböző kontextusokban különböző módon alkalmazzák. Például az Regenbogen, Regenbogen, arco iris fogalmi jelentése számos keresztény honlapon Isten békés szövetségét jelenti a világgal, míg a hollandiai általános iskolák névadási szokásaiban – a 123 iskola közül – a De Regenboog a leggyakoribb elnevezés. Egy 2009-es hollandiai általános iskola számára a szivárvány a nyitott légkört jelképezi minden etnikai és kulturális csoport, minden különböző tehetségű és karakterű tanuló számára. Röviden, a francia arc-en-ciel, a modern héber םימשב תשק és az angol rainbow fogalmi tartalmát részben a nyelvi konvenciók határozzák meg, amelyek nyelvi kifejezésekkel kombinálva kiválasztanak bizonyos fogalmi jellemzőket, részben pedig a nyelvhasználók fejében visszhangzó tapasztalatok és (kulturális alapú) tudás hatalmas komplexumán alapul.

Ellen van Wolde dolgozata és témája azért is fontos, mert felveti, hogy – éppen a Genezisben – az Íj csillagképnek jelentősége van. A Biblia fordítói, értelmezői viszont helytelenül szivárvánnyal fordították a Nyilas csillagkép, KUS és közben love címnél is előjövő bibliai-héber qĕšĕt = íj, vadászíj szót. Ilyen és efféle félreértelmezésekből ki tudja hány lehet.
Egyébiránt Jahve címnél arról is ejtettünk szót, hogy Jahve lehet Nimród másalakja (duplikációja, ahogy Ábrahám is). Azóta már Qos-ról is kiderült ugyanez és KUS címnél is írtuk:
A Kus-Kos nyilas témát itt még nem fejeztük be, ugyanis ezen alábbi oldalon is taglalásra kerül edomita istenség arab párhuzamaként:

Qōs became identified with Quzah, "the archer" in the north Arabian pantheon, worshiped both as a mountain and a weather god. The similarity of the name would have permitted an assimilation of Qōs to the Arabian god of the rainbow, qaws quzaḥ.
—
Qōs az észak-arábiai panteonban Quzah-val, "az íjásszal" azonosították, akit hegy- és időjárás-istenként is imádtak. A név hasonlósága lehetővé tette volna, hogy Qōs-t a szivárvány arab istenével, qaws quzaḥ-val azonosítsák.

• Ezen Quzah-ról írja a Wiki oldala:

Quzaḥ (Arabic: قزح) is a pre-Islamic Arab god of weather, worshiped by the people of Muzdalifah. The pre-Islamic rite of the Ifada celebrated after the autumnal equinox was performed facing the direction of Quzah's sanctuary. A lasting reference to Quzah is the term qaws Quzaḥ (قوس قزح), "Bow of Quzah", which became the Arabic term for rainbow.
—
Quzaḥ (arabul: قزح) az időjárás iszlám előtti arab istene, akit Muzdalifa népe imádott. Az őszi napéjegyenlőség után ünnepelt, az iszlám előtti Ifada rítust Quzah szentélye irányába fordulva végezték. Quzah-ra való maradandó utalás a qaws Quzaḥ (قوس قزح), "Quzah íja" kifejezés, amely a szivárvány arab kifejezésévé vált.

Dobos Csanád az alábbi cikkben szintén foglalkozik a szivárvánnyal de nem tekint túl rajta (nem gondol félrefordításra).

A Péterfai János által említett Kasszita^[1] nem lehet más, mint a banana, Nyilas csillagkép és KUS címnél is előjövő bibliai-héber qĕšĕt szó, mely a zsidó zodiákus címnél a-hangosan, Kasshat-ként (Nyilas) kerül elő, csakhogy a Khamor címnél taglalt akkád Kumaru és a szkíta címnélt taglalt (Sagittarius-Nyilassal szemben lévő) Íj csillagkép témái alapján elvileg ez a név a másik, szemközti Nyilazó neve is lehet, tekintve, a hogy a Kasszita kapcsán is taglalt Kazár, Kattar nevek, ahogy kazár címnél taglaljuk, Orionra utalnak.

Felvetődik itt még, hogy a frigyláda, angolul Ark of the Covenant, nem lenne más mint Arc of the Covenant? Persze nem az angol fordításokból kell kiindulni és a Genesis-ben nincs is róla szó.

Az ív/íj fogalmán keresztül és a sacchar- címnél írottak alapján Szivár-Vány a helyes bontása és Sugár-Fény, Fény-Sugár értelmezése tűnik a leghelyesebbnek, de a magyar szavakat ismerve tudjuk, hogy más/több értelmezése is lehet.
Közben sivár címnél Szíriuszos téma taglalása után ide visszatérve úgy tűnik, szivárvány nem az, amit ma értünk alatta. Szivár-Vány annyi lenne, mint Sihor-Fény, és a Tejút melletti Szíriuszra utal. Innen válik érthetővé mindaz, ami fentebb elhangzott, a tündérszalaggal és az ómexikói elnevezéssel együtt.
Persze lehet szó Sugár-Fény összetételről is. Akárhogy is, a sacchar- címhez tehető, hiszen azon téridőbeli helyen van Íjazó.

Lábjegyzetek