Szentháromság

Többféle szentháromság létezik. Az ősmagyarnak mondott Atya-Anya-Fiú háromság és a test-lélek-szellem hármassága mellett a lentebb külön alcímnél taglalt judeo-keresztény vallás Atya-Fiú-Szentlélekén kívül említhető az egyiptomi Ízisszel azonosított Szíriusz (Sothis), Vénusz és a Szűz Csillagkép Spica csillaga (Dobos Csanád ajánlására).
Említhető a judeo-keresztény egyházat (jóval) megelőző, csillagvallás-kori világkép, amelyben a magyar Én, Te, Ő személyes névmások mind Isten jelentésűek. Az angol ill. indo-európai árja egy-kettő-három számokban szintén jelen van a magyar világkép: az Egy fogalma az Ég irányába mutat, mert az Ég az Egy és Egyetlen (Án), a kettő a Nap (Tu, Utu), a harmadik a Csillag (Tri, Ter).
Gyerek címnél (többek közt) arról is volt szó, hogy az indo-európai nyelvek 1, 2, 3 jelentésű szavaiban következetlen, hogy a kettő TU lényegében a hárommal jelölt fogalommal (Tri = Csillag) azonos, hiszen a TU = Nap éppen az AN, ÁN = Ég (eredetileg Anya) gyereke.
Rev. Padre Pesti József S. J.: A magyar vallás – A turáni népek és a kereszténység kapcsolatai című az Ősi Gyökér 1974/2-6. sz. megjelent cikkében a hivatalos nézeteket – turáni-turanista szemüvegen keresztül – közli:

[A zsidók felé hajló] Albright is azt mondja, hogy [a tan] szintén keletről jön. Az EMBER FIA ugyanígy szintén keleti kifejezés. Az a gondolat is keleti, amikor az ISTEN HANGJÁRÓL van szó, az Ő mennydörgő, hatalmas, teremtő és pusztító hangjáról. Tehát, mint egy villámcsapás, mely teremt és rombol a hangjával. Az Isten Hangját keleten is és az esszének is azonosítják az ISTEN FIÁVAL és az EMBER FIÁVAL (ezt a kifejezést használják az esszének is már, de keletről hozzák) és ezt azonosítjuk a második Istenszeméllyel. Ez az egész gondolat összefügg Adapa-val a sumirok istenségével és visszanyúlik a Kr. előtti 3-4. évezredekbe. Beletartozik Enlil létezése is, a bölcsesség és a tűz fogalma.
Megállapíthatjuk, hogy a Szentháromság gondolata az egészen új valami a zsidóságnál és az esszénusoknál is, mert a zsidóság istenének tartalma egy egyedülálló, egészen magános, végtelenül zárkózott és a valóságtól – a természettől – teljesen különválasztott valami. Ami új a Szentháromság tanában az maga az ŐSI TARTALOM. Az, hogy ez az EGY ISTEN nincsen ebben a szörnyű egyedülvalóságban, hanem az Isten bölcsességének, az alábocsátott tűznek, az Isten fiának létezésében – mint a Szentháromság új keleti tana – feltámad az ősi sumir tradíciók Adapa nevű, szerető teremtő Istene.
Természetes, hogy ez nem a zsidóság tradicionális sajátja, hanem a mi keleti őseink szellemi tulajdona, amire felépült és a mai napig is él – az ezeket a tradíciókat már régen elfelejtett – kereszténységünk is.

Badiny Jós Ferenc Az Ősi Gyökér 1998/4. számában megjelent cikkében utal Jézus király – a pártus herceg című könyvére és említi a szentháromságot: a középkorig tartotta magát az a nézet, hogy anya-atya-fiú alkotta.

Nagyné dr. Fülöp Krisztina Mária előképei a legősibb kultúrákban...

...című Ősi Gyökér 2005/2. sz. megjelent cikkében meglepő adatot ad (nyilván korai) muszlim felfogásról:

Sokan Máriát a régebbi egyházi írók közül a maguk Isten Asszonyának nevezik, sőt Frater Salazar a Szent Háromság teljességének. Ezen az alapon gondolják a mohamedánok, amint róluk D'Herbelot megjegyzi, Szűz Máriát a Szent Háromság harmadik személyének.

• Persze ez Európában nyilván magyar erőfeszítéseknek köszönhető, hiszen a zsidó-keresztény nyugat, annak ellenére, hogy ott is éltek régi magyaros, breton, portugál, katalán, stb. népek, akik ragaszkodtak az anya tiszteletéhez, mégis csak alaposabb munkát végzett a szent, tiszta gondolkodás pusztításában.
  Legutóbb Napatya és Napfiú cím/alcímnél is kitértünk arra (ha közvetlenül a Szentháromságra, annak modern változatának kialakulására nem is), hogy milyen tényezők alapján orientálta magát a Nyugat.

Az alábbi Atilla Adventje 2. rész című ÁKA előadásban 1:30:45-nél Kubínyi Tamás is kitér arra, hogy az őseredeti anya-atya-fiú hármasság mégis logikusabb, teljesebb a mai zsidó-keresztény atya-fiú-szentlélek hármassághoz képest. Ez is azért van, mert a zsidóknál (és az iszlámban és a cigányoknál is) a nő másodlagos, megvetett személy. Igen korlátolt gondolkodásra vall.
KT itt még a szentlélek eredeti anyai[?] formája kapcsán az örök anyag kifejezést is használja. Viszont egy-két perccel arrébb hasonlítja a nyugati kereszténység örök/öreg istenéhez (lásd Öregisten), és ez sem egészen helytálló.
Az ősi szentháromság jelképéről is szót ejt: a több helyen említett (symbol címnél például) csúcsával felfelé és lefelé álló háromszög, közepén a ponttal. A hím és női erő, közepén a gyermekkel. És hogy miként lesz a jelkép Izrael zászlaja, eltörpül ez ahhoz képest, hogy miképp lesz a Szent Földből Izrael állam? A keresztény Szent Föld az amit megszáll az iszlám és a zsidó állam is.
Ezen a ponton kell arról is beszélni, hogy a szakrális geometria címnél is a két idom adta meg a teremtett világról alkotott képet, csak ott nem síkidomokról, hanem gúlákról (négyzet alapú és háromszög oldallapú geometriai testek és tudjuk, hogy a három és négy is lehet a Nap száma).

A Kagylókürt 2010. 54. számából letöltésre elérhető Szendrei László: Az ősmagyar vallásosságról – A Szent István előtti magyarság vallási élete című jól megírt, több helyen idézett cikkében írja (szkítizmus címhez is betéve) (érdekes/furcsa a Szentlélek-Isten kifejezés, ugyanakkor isa címnél taglaltak alapján akár érthetem is):

"Három a magyar igazság" – tartja a régi közmondásunk, ami részben az Isten-képünkre is helytálló megállapítás, mivel legalább a szkíta-kor óta a magyarság Isten-képének három meghatározó eleme, aspektusa van: Atyaisten, Anyaisten/Isten-Anya (Boldogasszony), Szentlélek Isten. Fiúisten azért nincs, mert az ún. szkíta-kereszténység Istenképe sok-sok évszázaddal (talán évezreddel) Jézus eljövetele és földi ténykedése előtt már létezett. Ám megjegyezendő, hogy a középkortól Úristenen a magyarok már Jézust is értik.

A Szentlélek-Isten kapcsán írja (Turul mint Szentlélek cím/alcímnél is szerepelt):

Isten harmadik fő aspektusa a magyarság számára a Szentlélek Isten. E nehezen elképzelhető isteni megnyilvánulást őseinknek a Turul szimbolizálta. E mitikus, tulajdonképpen sosem látott madárról (aminek "világi" aspektusa a kerecsensólyom) fontos megjegyezni, hogy nem totemállat, hanem a hatalom, az isteni küldetés jelképe már az ókori kultúrákban. A kereszténység terjedésével az isteni akarat, a Szentlélek jelölője is, ami egyszerre biztosít szellemi és anyagi megtermékenyülést.

Bíró Lajos A magyar régmúlt titkai című könyvének (a PDF) 24. oldalán idézi Munkácsi Bernáton keresztül Fritz Hommelt, aki könyvében a hettitákról (akik szkíta hattik, keták, hunok) szólva kiemeli, hogy mitológiájuk úgy, mint a többi előázsiai népé, három főistenséget ismer, ú.m. az Égistent, a nagy Istenanyát s az ifjú Napistent. A PDF 25. oldalán írja, hogy Baál vagyis Bél isten párja (a lábjegyzetben is említett héber-föníciai) Anat^[1], azaz Eneth volt.

Hogy a Napfiú milyen néven futott ott, talán Molok/Meleg néven.

Ezen oldal adata szerint a zoroasztriánus szentháromság három tagja Ahura Mazda (örményben Aramazd), Anahita (örményben Anahid/Anahit) és fiuk, Mithra (örményben Mger/Mher/Mihr).

Záhonyi András A somogyi rovástábla és az Arvisura című az Ősi Gyökér 2010/4. sz. megjelent cikkében írja, hogy előbbi...

Feliratai között megtaláljuk az ősvallás hármasságát. A vallás alapszavai közül felbukkan az ISTEN, az ATYA. Az anyai minőséget az ANAH(I)TA istennő neve képviseli. A "Fiú" is megjelenik DUMUSZ(i)-T(ü)müz napistenség személyében.

• A rovástábláról magam semmit sem tudok, így kénytelen vagyok a vele foglalkozóknak hinni.

Perzsa Szentháromságról Ardvisura Anahita címnél is volt szó:
Perzsiában az Achaemenida Artaxerxes II^[2] uralkodó által építtetett szobrok, templom-építmények feliratain Anahita szerepének fontossága olymód tűnik ki, hogy közvetlenül Ahura Mazda mellett említik:

Artaxerxes' inscription at Susa reads: "By the will of Ahura Mazda, Anahita, and Mithra I built this palace. May Ahura Mazda, Anahita, and Mithra protect me from all evil" (A²Hc 15-10). This is a remarkable break with tradition; no Achaemenid king before him had invoked any but Ahura Mazda alone.
—
Artaxerxész szúszai felirata így szól: "Ahura Mazda, Anahita és Mithra akaratából építettem ezt a palotát. Ahura Mazda, Anahita és Mithra óvjon meg engem minden gonosztól" (A²Hc 15-10). Ez figyelemre méltó szakítás a hagyományokkal; előtte egyetlen akajmenida király sem hivatkozott másra, csak egyedül Ahura Mazdára.

• Ez a szentháromság megvan sok kultúrában, de erről az Encyclopedia Iranica írói nem tesznek említést.

Tibold Makk Szabina Aranykalickából kiröppenő gondolatok...

...című az Ősi Gyökér 2009/1. sz. megjelent cikkében írja (három istennő címnél is szerepelt):

James Mellaart szerint Catal Hüyük (jelenleg Konya Törökországban) neolitikus kori népének kultúrája Kr.e. 6500-tól számítva minimum 1000 évig virágzott. Ezt írja Mellaart a feltárt emlékek és sírok megvizsgálása után: "Elsőrendű istenségük az Istennő volt, akit három aspektusában jelenítettek meg, mint fiatal Szüzet, a Szülő Anyát és a Bölcs Vénasszonyt". Ő volt az eredeti 'Szentháromság'.

Tibold Szabina Asszonyi Erő, Világmegváltó Feladat...

...című az Ősi Gyökér 2015/1-2. sz. megjelent cikkében egy hasonló hármasságot mutat be:

A NŐ: Istenanya, Papnő, Szűzi-lény – Első Szenthármasság. A tökéletes női minőség háromarcú megformálása Istenanya, "Mert minden nő Istennő, s az Istennő minden nő" Papnő, mert a bölcsesség istennői örökség, melynek szikrái bármely pillanatban fel tudnak lángolni időtlen mélységekből Szűz, mert érintetlen tisztasága nem fizikai állapot, hanem léleknemesség. Egy NŐ érintetlenné tud válni bármely pillanatban, hiszen magában hordozza szeplőtlensége szakralitását, Életet és a Halált, s az Újjászületést.
A fent említett szentháromságot magában rejti az egyetlen, s első őserő, az ANYA.

Falvay Károly Nagyboldogasszony...

...című könyvének 135. oldalán iráni, egyiptomi, krétai és magyar párhuzamokra építve írja:

A legrégibb szentháromság-rendszer az anya-leánya-fiúgyermek hármasság; e hármas összefüggéséről beszél az iráni, az egyiptomi, a krétai és a mi kultúránk is^[3]. Ez a képzet változott át a bronzkor kései szakaszában^[4] atya-anya-fiú hármasságra, majd a [judeo-]kereszténységben teljes férfiúi hármasságra (atya, szentlélek, fiú). A három rendszer változása pontosan követhető emlékeinkben.

Nyilván a Nagyboldogasszony és Kisasszony lenne az kettős anyaság cím/alcímnél is taglalt két nőiség. A fiú neve nála ki lenne? Nyilván nem Magor vagy Jézus. Esetleg az Éganyára, Holdanyára és a Napra gondolt? És mi a helyzet a Földanyával? Ha a hármasságot meg akarjuk tartani, melyik esne ki?

Arról is lehet beszélni, hogy az ősi, csillagászati-kozmikus alapú világkép leginkább az anya-fiú kettősségen alapult (a Napvallások korában az anya jelentősége elhalványult). A kettősségből pedig úgy lesz háromság, hogy a lány az anya fiatalkori énje, míg a fiú felnőve apa lesz (Magorból Hunor-Orion). Ez a fajta szemlélet nyilván kevésbé ismert magyar őskutatási berkekben.

Egyébként a magyaroktól árjákhoz került szavakat elnézve Magyar (Ilona) > mother, Tündér (Ilona) > daughter és Sün/Szony > Sun/son meg is felelne, de az árják nem olyan régiek. Falvaynak igaza is lehet tehát, de szívesen megnézném azokat az egyiptomi, iráni és krétai istenháromságokat. A mellékelt képek mennyire biztosan azt ábrázolják, amit szeretnénk látni? Magyar részről, Metterciáról lásd itt^[5]. (Egy másik csatolt képen is lásd.)

Még egy pillanatra visszatérve: a lány/szűz a későbbi (szülő)anya fiatal önmaga. A lány a magyar nyelvben kettős jelentésű. A germán nyelvekben alakult ki a külön lány (fiatal nő) és a lánya valakinek jelentésű két szó. Igaz, a daughter is éppen az anya fiatalkori tündér/szűz önmagára utal, de ezt már a mai nyelvet használók nem tudják. Ezért is gondolnám, hogy külön a magyar lány-aspektussal nem kellene annyira törődni (dacára a mellékelt mykénéi ábrázolás jelentőségére). kettős anyaság cím/alcímnél írottak alapján is a két ábrázolt nő lehet Nagyboldogasszony – Boldogasszony párosa, illetve Boldogasszony – Kisasszony párosa ugye.
(Lásd még lány/fiatal nő és szűz jelentésű szavak kapcsolatát és félreérthetőségét parthenogenesis.)
A másutt előjövő Falvay Károly által adatolt passzusból kiderül, hogy a mítoszalkotó görögök félreértették^[6] az eredeti képet (ezért sem szabad feltétlenül más kultúrákból kiindulnunk), hiszen a Tejútanya fiatal/szűz aspektusa nem lánya, hanem önmaga fiatalabb énje:

Démétér Zeusszal történő nászában inkább a Nagy Rhea Anyának (anyjuknak) a hasonmása volt, aki saját fiával nemzette Perszephonét (más néven a szűz Korét [= lányt]), és leányában önmagát szülte újjá. [Hogy] erről a misztériumról nyíltan igen keveset meséltek [érthető is].

• Jankovics Marcell írása ugyanerről (három istennő címnél is szerepelt:

Rhea, Démétér és a Koré időbeli triásza a mezőgazdasági évszakok egymásutánját szimbolizálja. Az "öreg" Rhea a meddő téli földet, az érett Démétér a termőre fordult nyári-őszi földet, az ifjú Koré a magot befogadni kész tavaszi földet.

Falvay Károly könyve 216-217. oldalán a bolgár Marazov I.: Thrákia és a thrákok című könyvéből idézve írja:

A Nagy Istenanyán nyugodott az egész világ. Ő volt az Ég [Falvay Károlynál menny] és Föld, az élet forrása és az emberiség ősanyja. A tudósok szerint ez a mítosz keleti eredetű. [...] A háromrészes edénynek is megvan a megfelelője az Iránban, Kis Ázsiában és az Égei-tenger mellékén talált, bronzkorszak végéről származó vázákban, melyek három részből állanak. Ez a hármasság eszme talán megfelel az e körzetekre jellemző mitológiai hármasságnak: anya, leánya, fia-férje. Mindenesetre ezzel az edénnyel mutatták be az ősidők óta ismert tej-, méz-, és boráldozatot. A szófiai körzetből származó urna a korai vaskorszakból való (Kr. e. 1700). Egymásba helyezett agyag, bronz és arany edényekből áll. Nem utal-e ez szintén három személyre – teszi föl a kérdést a bolgár régész: Nagy Istennőre, lányára, és fiára?

FK folyt.:

Az Anya-Leánya és a Fiú hármasság a bronzkorszak végén mutat változást az apa, anya, fiú hármasság irányába, ami a férfiközpontú közösségek kialakulását és a fokozott tudatosság következményeinek átalakulását indította el.

Nagy Év és Vénusz címnél is szerepelt Falvay könyvének 156. oldalán írott passzusa nem is akármilyen anya-lány kontextusban:

A nyolcas szám a korai kereszténységben is fontos szerepet kapott. Ez a szám a Hold és Vénusz (anya és leánya) ciklikus, nyolcévenkénti találkozásának kapcsolata, különösen nagy fontossága volt az azték kultuszokban. Amíg a Vénusz nyolcszor fordul meg a Nap körül, addig a Föld csak öt alkalommal. Az együttállás különösen nagy fontosságú. A 260 napos Vénuszforduló megmutatja a Vénusz hajnali vagy esti jelenlétét, ami a napon belüli és kívüli pályaeltérésből adódik. A korai keresztény kultusz, mely még örökölte a nagy istenanya és leánya emlékét, ezt az emléket fogalmazta meg a nyolcszöglet keresztel kápolnákban, természetesen már Krisztus-központtal a kápolna mennyezetén. Ugyanez a gondolat jelenik meg a bemutatott, a keresztelés alkalmával már Krisztus központú Gyöngyhimnuszban is.

A lényeg tehát, hogy a Hold a Tejútanya aspektusa, míg a Vénusz a leány/szűz énjéé^[7] (ezen a ponton érdekes, hogy Jankovics Marcellnél előjön egy maya Sus Ek név: "Sus Eket 5 ágú csillagnak ábrázolják a mayák"; sajnos e nevet sehol sem találom a neten). Ezek találkozása is lehet a száz és ötven jelentősége mögött.

FK folyt.:

A mi számunkra feltűnő és figyelemre méltó: ebben a hármasságban a magyar istenanya képzetek a legősibb anya-leánya-fiúgyermek mitológiai emlékeket őrzik. Ezekről beszélnek archaikus gyermekjáték-, és az apokrif imákat tartalmazó szövegeink. Ezért kezdjük az évet a Boldogasszony-hava elnevezésű holdhónapunkkal, s ezért általános az európai gyakorlatban a "hétnapos" hét és a 12 "holdnapos" hónapelnevezés.

Lásd kazettás mennyezetről képet hét címnél hét és tizenkettő alcímnél.

Péterfai János...

...így szól az égi családról:

A Hold szót összevetik a Hódít, Hódol igékkel. A Hód állat szőrméje hasonlatos a Hold színéhez, innen a rokonság. A Hold a Halad (chalad) igével is rokon, ami a hattiból ered. Ebben az értelemben a Szülő a Nap, a Hold a Haladás, a Gyerek, mint Család, child, az Unoka a Csillag. Ez a hármas rendszer sokkal régebbi, mint az indoeurópaiak képződése a magyar nemzetségekből.

Másutt bővebben kifejti Péterfai János a család fogalmát:

A Hold másik nagy eszmerendszere a Nap-Hold-Csillag fogalomból ered. A Nap a Szülő, a Hold a Gyerek, a Csillag az Unoka, aki egyben Ünőke. Ebben a rendszerben a Hold a Halad, hettita Chalad, maga a Haladás. A Család tehát a Hold, amely Halad. Ha a Családnak van Gyereke, akkor Halad, mert a Gyerek a Család. Az angol nyelvű Child eszerint Család, vagyis Gyerek. Magyarul a Család ma is elsődlegesen Gyerek értelmű.
Ebben az eszmerendszerben a Halad a Hold, elsősorban Gyerek jelentéssel, amihez igazodik a Család, amely szó a szláv nyelvekben is elterjedt.

(Ugyanakkor a három istennő címnél szó volt az istennők hármasságáról is, így szinte akármilyen leosztás elképzelhető.)

Falvay Károly könyvének 391. oldalán újra előveszi az anya, lánya és annak fia hármasságot az ortodox egyház és a magyar nézetrendszer hasonlításakor majd visszautal a fentiekre:

A magyar Istenanya képzet az ortodox egyházhoz hasonló hármasságban gondolkodik. Szent Anna, Szűz Mária és Istenfiú gyermek, Nagyboldogasszony-Kisasszony és fiúgyermek. Ez a hármasság széleskörűen ismert volt a Mediterraneum régi kultúrájában, a közel-kelet antikvitásában már legalább Kr. e. kétezer évvel.
Azt hiszem, Anna és Kisasszony címnél alaposan körbejártuk a dolgot közben. De jegyezzük azért itt is meg, hogy a női kettős tehát Nagyboldogasszony és a Boldogasszonyként értelmezett Kisasszony (melynek Kisboldogasszony másneve mutat rá a Boldogasszony és Kisasszony egységére, vagy ha úgy tetszik, "kettősség-azonosságára").

Tarnóczi Zoltán Anyajogú nyelv című rövid írásából való a mellékelt kép (Nagyboldogasszony, Kis(boldog)asszony és a Gyermek (MarosszentANNA)).

Akkor tehát jegyezzük meg, hogy régen kétféle Szentháromság létezett, ahogy azt az alábbi Quora válaszomban is kifejtettem:

In the old days, the Holy Trinity consisted of Mother, Daughter and Son (in matriarchal societies) or Mother, Father and Son (in (pre-)patriarchal societies) (compare the Judeo-Christian Father, Son, Holy Spirit trinity, which doesn't even care for Mothers anymore, let alone the opinion of Magyars). In the astro-mythological sense however, the Mother can bear only a Son, the Sun himself (the celestial Mother is the Sky/Milky Way Goddess, Magna Mater).
—
Régen a Szentháromság Anyából, Lányból és Fiúból (matriarchális társadalmakban) vagy Anyából, Apából és Fiúból ((pre)patriarchális társadalmakban) állt (vö. a zsidó-keresztény Atya, Fiú, Szentlélek szentháromsággal, amely már az Anyákkal sem törődik, nemhogy a magyarok véleményével). Asztro-mitológiai értelemben viszont az Anya csak egy Fiút, magát a Napot szülheti (az égi Anya az Ég/Tejútistennő, Magna Mater).

• Persze itt is kifejthettem volna azt az alant is említett tételt, hogy két háromságot vontak egybe.

Takács György Babba Mária – adalékok a magyarság őszintének istenanya-alakjához című Ősi Gyökér 2004/3. sz. megjelent cikkében fontos adatokat oszt meg:

Ismeretes, hogy a Szentlélek helyén egykor a Szentháromságban az Anya szerepelt. A Nag-Hammadiban feltárt János apokrif-ben Jánosnak látomásában megjelenik az Atya az Anya és a Fiú. Hasonlóan mindig női minőség szerepel az Atya és a Fiú mellett a manicheizmus fényfelszabadítási programjának üdvtörténeti szakaszhatárain: a Fény Atyja és az Első Ember mellett az Élet Anyja. A hettitáknál is hasonló a hármasság: Égisten, Nagy Istenanya, Fiatal Napisten. A magyar Szent Koronán is eredetileg e hármasság szerepelt: Pantokrátor Krisztus – mint Atya, Jézus Krisztus, és a Boldogságosszűz alakja, amit később eltávolítottak.

Somplákné Karaffa Katalin Közeleg a haza-tér-és-idő?...

...című Ősi Gyökér 2005/3. sz. megjelent cikkében írja az erdélyi unitáriusokról:

Ez a népi irányzatú vallás ragaszkodott az ősi szittya szentháromsághoz, a szent család hármasságához. Azonkívül nem fogadta el, hogy az Atya és Jézus egy! Hirdették, Jézus nem egylényegű az Atyaistennel, csak hasonló hozzá! Mert csak egy az Isten!

Enlil és Enki dualizmusa – sumir teológia Badiny Jós Ferenc olvasatában cím/alcímnél a Szentháromság eredetét sumirnak írja le szintén:

A Lélekbeni Isten [Enlil] Ereje teremteni akart. Átválozik, átlényegül. Létrehozza az ANYAGOT melybe szintén Isteni Erőt helyez és bármikor felvehető "anyagi formájában" az Isten Fiát már ÉN-KI-nek [Enki] írja ősi hagyományunk. Megszületett tehát ősvallásunk szemléletében az Isten Fiának dualizmusa, aki a Lélek és az anyag Ura – az Aya-Isten erejével uralkodva. Ennek szimbóluma az egyenlő szárú háromszög, mely a mi ősi Hitünk Szentháromság-Tanának jelképe.

Egyébként lenne ráció BJF gondolatmenetében, ugyanis Jézus Isa nevében is megvan egyszer az Ős = Ász = Atya, másrészt a lélek, szellem jelentésű szó, valamint Íz mint izzás a Napra magára is utalhat.
Arról, hogy ez a mi ősi hitünk lenne, nos, jász-szkíta leszármazottainké. Farkasinszky másutt Bál istent mondta magyar istennek, holott az a palóc eredetű Nap (az Orionban).

Nos, mivel Anu is hímségi lett náluk, nem lennék meglepve, ha valóban már náluk és akár szemita hatás nélkül kimaradt volna az Anya. De lehetséges-e mindez?
F. A. Raffa Quantamplation című könyvében amit ír a témáról:

Over one third's world population believe in the Christian Trinity in conjunction with one God in Judaism and Islam. The idea of a Holy Trinity was not new or unique when Christian doctrines were formed in the Council of Nicaea in 325 AD. As many other ancient religions also had Trinities. The ancient and pagan trinities were reflections of the Father Mother & Son Trinity or Three God Trinity. The Egyptians did honor both with Amon, Ra and Ptah (Three in one God) and then Osiris, Isis and Horus as the Father, Mother and Son. The idea of both could well have been an adaption of Babylon's Nimrod, Ishtar and Tammuz (Father, Mother and Son) and Sumerian's Anu, Enki and Enlil (Father and two son god), the mystery is they all form part of God and are equal. The Roman Catholic Holy Trinity "Father, Son and Holy Ghost" is unique in that the Trinity is all 3 are one and equal. It is a unique mystical concept but undoubtedly stems from Ancient Sumeria, Babylon, India, Egypt and Pagan Rome. It also excluded the Feminine essence of the Mother which also empowered the trinity concept. Islam picked up on this in the Koran sacred text when it states "And remember when Allah will say (on the Day of Resurrection): 'O 'Iesa (Jesus), son of Maryam (Mary)! Did you say unto men: Worship me and my mother as two gods besides Allah?' He will say: 'Glory be to you! It was not for me to say that which I had no right (to say)." Islam denounces the Holy Trinity however honors the Mother and reflects on the unofficial Triad of Christianity God (Holy Father), Mary (Mother), Jesus (Son).
—
A világ népességének több mint egyharmada hisz a keresztény Szentháromságban, a judaizmusban és az iszlámban pedig az egy Istenben. A Szentháromság eszméje nem volt új vagy egyedülálló, amikor a keresztény tanokat a Kr. u. 325-ben tartott nikeai zsinaton kialakították. Ahogyan sok más ősi vallásnak is volt Szentháromsága. Az ősi és pogány hármasságok az Atya- Anya és Fiú Szentháromság vagy a Három Isten Szentháromság tükörképei voltak. Az egyiptomiak mindkettőt tisztelték Amonnal, Ré-vel és Ptah-val (Három egy Istenben), majd Ozirisz, Ízisz és Hórusz mint Atya, Anya és Fiú. A kettő eszméje akár a babiloni Nimród, Istár és Tammuz (Atya, Anya és Fiú) és a sumér Anu, Enki és Enlil (Atya és két fiú isten) adaptációja is lehetett, a titokzatosság az, hogy mindannyian Isten részét képezik és egyenlőek. A római katolikus Szentháromság "Atya, Fiú és Szentlélek" egyedülálló abban, hogy a Szentháromság mind a 3 egy és egyenlő. Ez egy egyedülálló misztikus fogalom, de kétségtelenül az ókori Sumériából, Babilonból, Indiából, Egyiptomból és a pogány Rómából származik. Kizárta az Anya nőies lényegét is, amely szintén a Szentháromság koncepciót erősítette. Az iszlám felvette ezt a Korán szent szövegében, amikor azt mondja: "És emlékezzetek, amikor Allah azt fogja mondani (a Feltámadás Napján): "Ó 'Iesa (Jézus), Máriám (Mária) fia! Mondtad-e az embereknek: Imádjatok engem és anyámat, mint két istent Allah mellett?" Ő azt fogja mondani: "Dicsőség neked! Nem volt jogom olyat mondani, amit nem volt jogom (mondani).". Az iszlám elítéli a Szentháromságot, azonban tiszteli az Anyát, és a kereszténység nem hivatalos triászára reflektál: Isten (Szentatya), Mária (Anya), Jézus (Fiú).

A teljesebb passzussal Jézus születése cím/alcímnél jelentkező...

Gesztesi Albert csillagász A világ négy sarka...

...című cikkében írja (úgy tűnik nem saját kútfőből):

Adrian G. Gilbert ókori egyiptomi párhuzamot vél felfedezni. Máté egy keresztény gnosztikus volt. Valószínű, hogy antiokhiai vagy alexandriai lakos volt és ismerte az egyiptomi vallás és pogány kultusz elemeit.
Evangéliumának célja, hogy az új hit, a kereszténység számára áttérőket, követőket nyerjen, ezért arra törekedett, hogy evangéliumát ennek megfelelően alakítsa ki. Megértette az ősi misztériumok és a kereszténység közötti kapcsolatokat és ezeket hangsúlyozni kívánta a beavatottak számára. "akiknek van fülük a hallásra". Így Máténál az új keresztényi rendben Ozirisz, Ízisz és Hórusz eredeti egyiptomi hármasságát József, Mária és Jézus váltja föl.
Ezt tudva elemezhetjük Krisztus születését ábrázoló jelenetet és beleláthatunk annak mélyebb jelentésébe, amit a "beavatott" keresztény ikonográfusok is érthettek.
E szerint Máriának és Józsefnek van az égbolton csillag-megfelelője. Makrokozmikus értelemben ők a Szíriusz, illetve az Orion csillagkép.

• Utóbbi passzus József és Mária címnél is szerepelt.

A bizánci Szuda lexikon idézetet közöl egy hermetikus szövegből, melyben az egyházi felfogás szerint Hermész Triszmegisztosz a Szentháromság tanát hirdeti meg: "Létezett a Szellemi Fény, a szellemi fény előtt és mindig létezett az értelem fényességes Értelme, és nem volt semmi más, mint ennek az egysége. És a Lélek vette körül az egészet."

De talán a legfontosabb a Földet élhető hellyé tevő Nap teremtő és pusztító aspektusainak váltakozásából és a hozzá mért Föld pozíciójából születő fény-sötétség váltakozás hármassága: a napi szinten mérhető nappal és éjszaka váltakozásai, éves szinten mérhető Nap-hosszúság a négy kardinális pont alapján (két napéjegyenlőség és két napforduló, mely utóbbiakhoz kötődik két ma is legfontosabb ünnepünk, a Húsvét és a Karácsony), végül pedig a Nagy Évben eloszló spirituális fény és – mai Vaskorban tapasztalható – hiánya. (Ez utóbbi hármas tagolás lehet valójában négyes is, ha feltételezzük, hogy a precessziós 25920 év csak egy köztes skála egy nagyobb főidőkör-korongon: ennek a számnak néggyel, vagy akár cirkuláris 9-cel (akár 72-vel, 108-cal, 360-nal, stb.) való szorzata újabb, nagyobb kontextusba helyezett ciklust eredményez, nagyobb Földre ható változásokat magával hozva, amelybe már beépíthetővé válhat a Napunk bináris rendszerben elmélet is.)

A magyarok csodálatos képi gondolkodásában ennek a hiányosságnak okát önmagunkban kell keresni: ha a Teremtő Boldogasszony úgy intézkedett, hogy a kozmikus térben bejárt utunk során lesznek boldog felső- és szomorú holtpontok, akkor nekünk kell tennünk arról, hogy spirituális értelemben ébren maradjunk: fenntartsuk hagyományainkat és Isten akaratának alávetve magunkat várjuk a jobb időket. Folytatást, ill. magát a kerettörténetet lásd kutya.

A test, szellem, lélek szentháromságról és arról, honnan jön, jó kis összefoglalást, Paracelsus tollából lásd szellem. Lentebb, külön alcímnél is lesz szó ezen hármasságról.
Lásd még négy, három isten és három istennő.

Oláh Imre A magyar lélekhit keleti elemei...

...című Ősi Gyökér 2004/3. számában megjelent cikkében (mely Oláh Imre Ősi jelképiség c. az Ősi Gyökér 2011/4. sz. megjelent cikkének első fejezete) írja (első fele több helyen szerepelt):

S hogy nyelvünk nem egy akármilyen szedett-vedett mozaiknyelv, arról maga a híres angol költő Sir John Bowring tanúskodik legszebben: "...Aki megfejti, az az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét: Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az istennél és az Isten vala az Ige." (The Poetry of the Magyars.)
Ennek az "Ige" szónak, (nem nyelvtani fogalmak, hanem belső tartalom szerint) többféle értelme van. Egyfelől a Genezis szerint, például a hangra (a kínai Nagy Hang a Kung megszólalására hang, kong magyar szavainkkal azonos]) indult meg a teremtés a Nagy mélység vizében.
Egy másik jóval ősibb keletű – hindusztáni bölcsészeti rendszer értelmezése alapján: az Ige a Szentháromság egyike. De vizsgálatunk kiindulópontjaként szolgáljon itt prof. Badiny Ferenc mérvadó észrevétele: A nagy szarv között látható gömb/csillag, (*) jelentése Áz, amely azonos a hindu bölcselet Barahmá gondolatával. Mármost, ha az istenség eszméjét, a Teremtő-elv: Brahmá lényegének legkezdettebb értelméhez kapcsolódó ősfogalmat elemezzük, akkor a Szentháromság hittitok alapgondolatához jutunk. Ugyanis a Szatapatha Bráhmana ezt írja: "Brahmá, egy szarvas képében (hímnemű princípium), Vakhal a szarvasünővel (női princípium), egybekelvén teremté meg a Kozmoszt." A kommentár szerint: A Nőnemű-logosz, az "Ige", a "verbum"; maga az isteni hang. Tehát az isteni hang, amely rokon értelmű az Igével vagy szóval, a hindu bölcseletben az első indíték ereje, úgy is mondhatni: Brahmán női fele. Eszerint a hindu Vach az "ős női" eszme, az Ige fogalma, és a "szférák zenéje" voltaképpen egy és ugyanaz.
Patandzsali: Az Ő (Brahma) megnyilvánulása az ős-ige (az ős hang: Aum.) A mai emberiség számára a kung-gong helyébe ez az AUM lépett "a Nagy malom örök zúgásával". Tehát, ha azt vesszük, a világ alapja az éterrezgés, melynek eredője, ezoterikus értelemben véve: a kongó-bongó HANG.
Baktay Ervin: Az AUM elmélyedő ismétlése a mindenség létesítő áramát remegteti végig bennünk. Az AUM az isteni eredetű létáramba kapcsolja be a szellemet, s ez meggyorsítja a kibontakozást, az egyesítettség elérését. Hasonló gondolatot fejez ki a Védák "éneklő tehene/szarvasa", és Boetius Musica mundanja, aki szimbólumként értelmezte a zenei kozmológiát. Ugyanúgy a zenei kozmológiához csatlakozott Kepler is, mikor a bolygópályákra vonatkozóan keresett zenei analógiát. (Harmonices mundi. Libri v.) Liszt Ferenc szerint: A zene a mennyország előcsarnoka." Érdekes, ma már a kutatás is a fentiek mellett szól. Ugyanis a BBC híradása most közölte, hogy a csillagászok lehallgatták a Kozmosz moraját, a kozmikus szimfóniát.

• Harmonics theory címhez is betéve.

A Csodaszarvas ezért többféle értelmezésű; Bakos Attilánál Nap.

Egy másik bölcseleti magyarázat alapján az Atya-Anya jelképesen azonos a legelőlegesebb elemmel, azzal az ős éterrel, Asztrális Fénnyel, amely a teremtés pillanatában életre villanyozta a mindenséget betöltő ősanyagot. Ez az Őséther, vagy Asztrális fény az, amelynek eredője a négy főelem: a levegő, föld, tűz és a víz, s amelynek hangjában – Pythagorasz szerint – az Isten beszél. Voltaképpen ezt a mélytudatban ívódott mágikus felfogást érzékelteti, varázsolja jelképekben elénk, egyfelől a perzsa Sáhnámeh hőseposz, másfelől a Tarihi Üngürüsz csodaszarvasa, midőn zoomorfikus voltánál fogva, s a főelemek közegén keresztül, a Kozmosz képzetének látomásszerű vetületét kelti.
Az alapgondolatot prof. Badiny így summázza: "...az Iz-Ten... név valóban egy olyan együttest mutat, amely semmi esetre sem egy "magányos férfiistenként" képzelhető el, hanem magába hordja az Atya-Anya-Fiú öröklétháromságát.... a tökéletességet." A szimbóluma tehát [csúcsával felfelé álló háromszög]. Úgymond: három a magyar igazság. Ez az a Három Tűz: a láthatatlan Egyből kibontakozó, szintén rejtett háromság. Másképpen az a Szentháromság, melyen keresztül nyílvánul meg a látható, és egyebekben is érzékelhető világ: a Fiú, a Nap világa. Így fest tehát a "Szentháromság" eszméjének archaikus képe. A későbbi keletű szentlélek gondolat, csak idővel, a Tertulliánusz egyházatya által kreált fogalmi rendszer révén, s a női-princípium rovására, ékelődött bele.
Kulcsár József Tanulmányokjában írja: A Napot mindig fiúnak mondták. Persze a szón "szülöttet" értenek, és csakugyan így helyes. A Fiút a szentháromságban a második helyen szokták emlegetni, de ez csak úgy helyes, ha előtte van az Atya-Anya (az Anya mint Szentlélek), és csak utána jön a gyermekük. Az így felfogott atyai-anyai egység azért válik az Atya-Anya kettősségévé, hogy a belőlük levő harmadik: a Fiúnak nevezett isteni bölcsesség és szeretet/ tudás, valami kifelé táruló formában megnyilatkozhasson.

Pintye Mihály A kölcsönadott magyar mitológia című Ősi Gyökér 2004/3. sz. megjelent cikkében azt írja, hogy a magyar kettős lélekhit szerint mindenkinek van lehelet lelke, ami a halállal megszűnik. Van vándorlelke, ami örök. Az atya vándorlelke által születik újjá saját fiában. Az atya, a fiú és a lélek ezért egylényegű (szentháromság).

Egylényegűségről írja Jankovics Marcell másutt:

Az atya és a fiú egylényegűsége a fáraók "istenségében" is kifejeződik. A fáraó, amíg élt, Hóruszt testesítette meg; amikor elhunyt, Ozirisszá vált. Ez a felfogás – mint Hellaszban – kiterjedt az istenek összes generációjára.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 477. oldalán az "eredeti" Szentháromságról mint a szanszkrit Szat-csit-ánanda-ról szól, mely három szó jelentése öröklét, teljes tudás és boldogság (teljes beteljesülés); ezek a felszabadulás vágybeteljesítő adományai, ez létezésünk célja, az eredeti Szentháromság.

Bakos Attila Duna Evangéliumának...

...numerológia címnél is szereplő adatai:

Ég és föld kozmikus násza, egyesülése (1+2=3) mely létrehozza az embert, a lelki és az anyagi világ gyermekét. Ez az aktus teszi teljessé az anyagi teremtést, mely három energiából tevődik össze. Az Istenség saját belső (szanszkrit antaranga) energiájából, a külső anyagi vagy anyai természetből (passzív befogadó bahiranga energia), amit manipulálnak az emberi lények akik határenergiát képeznek (szanszkrit tatasthá azaz föveny [lásd finnugor párhuzamát fű], már nem tenger, de még nem szárazföld vagyis származásilag transzcendentális lélek, de anyagi testben azaz emberi lény) szellem és anyag együtteseként. A 3 az Atya (múlt), az Anya (jelen) és a Fiú (jövő) téridő dimenzió kifejezője.

A 2008. augusztus 17.-i magyarság és kelet őstörténeti konferencia szöveges anyaga Fordulat – Hitvilág, mítoszok, legendák címmel elérhető letöltésre; 53. oldalán Dr. Gyárfás Ágnes Lugal Geme nagy Úrasszony, ki Mada című cikkében egy másik szentháromságról ír:

A magyar Szentháromság, mint hitbéli fogalom benne élt az őskultúrákban Egyiptomban, Mezopotámia korai időszakának életében, amelyet mi Aranykornak, a mesék korának, Isten idejének nevezünk.
A magyar Szentháromság vagy a Turáni népek Szentháromsága égi eredetű. Az Orion, a Szíriusz és az Ikrek csillagkép jelzi a Szentháromságot.

• Folytatást lásd Szíriusz – Gyárfás Ágnes Szíriuszról. Azért az igen furcsa lenne, ha a mítoszalkotó ősmagyar ezekből kihagyta volna a központi csillagot, a Napot, bár mondhatnánk, hogy az Ikrek "viszi."

De GYÁ-nak egy másik hármassága is előjön isa, por és hamu cím/alcímnél: szerinte (hasára ütő jelleggel) mindhárom lélekminőség. Ezekről lentebb lesz még szó.

Amikor ezen Ne Legyen Áldozatos Felgyorsuló események és gyorsuló idő 2. rész című műsorban 6:13-nál Pap Gábor Madách Imre Az ember tragédiájának Első Színében alkalmazott megoldásáról szól, mármint hogy az Urat köszöntő Gábriel, Mihály és Ráfael arkangyal szájába adott fogalmakat (az Úr által teremtett feltételeket ill. a Teremtő teremtéseit), úgy mint tér/anyag, idő és ember ill. emberi jóság/boldogság így együtt szerepeljen, egymástól el nem választhatóan, akkor gondoltam arra, hogy a Tér, Idő és az Ember is lehetne egy Szentháromság, sőt, ezt látjuk a körbe írt keresztben is (téridő címnél is szerepelt): a Kör = Idő (két kiterjedése is van: kis és Nagy Év), a Kereszt = Tér, és az Isten/ember (Istenember; Isten emberben) van középen (a kis és Nagy Éves időkör ugyanúgy időkeresztben ábrázolható).

A legutóbb szarv címnél írottak után és Ninhursag címnél szerepeltett kép betétele, vizsgálata után azt kell mondani, hogy a szarvas fogalma is érthető egy szentháromság, csillagkép szinten. Ugyanis a Skorpió, Nyilas és Bak csillagképek mind kapcsolatba hozattak a Szarvassal. Tehát a korábbi gondolatom, miszerint a precesszió okozta volna a szarvas fogalmak társítását egy egyes állatövi jegyekhez (hisz a jegyek és csillagképek csúszásban vannak egymáshoz képest), mégis átértékelendő lehetne.

Thomas Inman Ancient Pagan and Modern Christian Symbolism című könyvében folyamatosan a hímségi háromság/triád (két golyó és a phallosz?) és a nőiségi egy(ség) jön elő^[8]. Hogy ez mennyire archaikus, azon lehet vitatkozni, mindenesetre lásd RG hosszú passzusát anyakultusz – apakultusz címnél majdnem erről. Ott szó volt arról is, hogy a Brit-szigeteken igen sokáig sikerült az égistennő kultuszt fenntartani és hogy az íreknél máig sikerült. Ehhez kapcsolva tehető még ide szintén tőle:

The Biblical conception of the necessary supremacy of man over woman is alien to the British mind: among all Britons of sensibility the rule is 'ladies first' on all social occasions. The chivalrous man dies far more readily in the service of a queen than of a king: self-destruction is indeed the recognized proof of grand passion:
And for bonnie Annie Laurie I wad lay me doon and dee.
There is an unconscious hankering in Britain after goddesses, if not for a goddess so dominant as the aboriginal Triple Goddess, at least for a female softening of the all-maleness of the Christian Trinity. The male Trinity corresponds increasingly less with the British social system, in which woman, now that she has become a property owner and a voter, has nearly regained the position of respect which she enjoyed before the Puritan revolution. True, the male Trinity antedated the Puritan revolution but it was a theological not an emotional concept: as has been shown, the Queen of Heaven with her retinue of female saints had a far greater hold in the popular imagination between the Crusades and the Civil War than either the Father or the Son.
—
A britek számára idegen az a bibliai felfogás, amely szerint a férfi szükségszerűen elsőbbséget élvez a nő felett: az érzékeny britek körében minden társadalmi eseményen a "hölgyeké az elsőbbség" szabály érvényesül. A lovagias férfi sokkal szívesebben hal meg egy királynő, mint egy király szolgálatában: az önpusztítás valóban a nagy szenvedély elismert bizonyítéka:
And for bonnie Annie Laurie I wad lay me doon and dee.
Britanniában öntudatlan vágyakozás van az istennők után, ha nem is egy olyan domináns istennő után, mint az őslakosok hármas istennője, de legalább a keresztény Szentháromság minden férfiasságának női lágyítása után. A férfi Szentháromság egyre kevésbé felel meg a brit társadalmi rendszernek, amelyben a nő, most, hogy tulajdonossá és szavazóvá vált, majdnem visszanyerte azt a tiszteleti pozíciót, amelyet a puritán forradalom előtt élvezett. Igaz, hogy a férfi Szentháromság megelőzte a puritán forradalmat, de ez egy teológiai, nem pedig érzelmi fogalom volt: ahogyan az már kiderült, a keresztes hadjáratok és a polgárháború között az égi királynő és női szentek kísérete sokkal nagyobb befolyással bírt a nép képzeletében, mint akár az Atya, akár a Fiú.

Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 117. oldalán viszont a női elv hármasságáról és a hím elv egységéről szól. Majd később, a magyar mony jelentéseinek (tojást/herét és hímvesszőt, sőt, ondót is adatol, továbbá harang nyelvét is) megadása után írja:

Az egy és a kettő, külön-külön önmagában minőségileg azonos szám. Ez a gondolat megjelenik a Fibonacci-számsor első négy számában (1, 1, 2, 3). A magyar gondolkodás szerint a két szám ezért fél-fél Egységet (kezem, lábam, fülem) képez. Az emberi élet folyamatosságát nem a kettősség hanem a hármasság biztosítja.

Az is lehet, hogy a Thomas Inman Ancient Pagan and Modern Christian Symbolism című könyvében mindenütt előjövő hímelvű hármasság a három mony-ra: a középen levő hímtagra és az örökítő anyagot tároló két tojásra utal.

Grandpierre Atilla A királyi mágusok...

...című dolgozatában (is) szól a tudományos szentháromság fogalmáról (ő az egy címnél taglalt egyháromságnak nevezi):

A mágusok az emberré váláskor szerzett kozmikus őstudás őrzői. Tudományos világképpel rendelkeztek, amely alapvetően teljes volt, vagyis messze meghaladta a mai tudományos világképet. Nemcsak a természettörvények ma ismertnél teljesebb rendszerét ismerték, hanem a [Az ökológiai civilizáció tudományos megalapozása című dolgozatában is taglalt] első elveket is: a fizika, a biológia és a pszichológia első elvét is (GA, 2002, 2004, 2005, 2006; GKE-GA, 2006, 136-146). Ezen a természettudományos, kozmikus világképen alapult a magyar hármas Egyháromság rendszere. A mindennapi nyelvre fordítva a kozmikus Egyháromság tanítása az emberi test, lélek és a szellem, az atom, az érzés és a gondolat, kozmikus összefüggésben az anyag, az élet és az öntudat, a fizika, a biológia és a pszichológia összhangját jelenti.

Említett másik cikkében tömörebben írja:

A Természet három első elve az anyag, az élet és az értelem elve. Az anyag, az élet és az értelem lételméleti Egyháromsága a tudományban a fizika, a biológia és a pszichológia, az egyén szintjén a test-lélek-szellem, a végső alkotóelemek szintjén az atom-érzés-gondolat háromságának felel meg.
Az atom, az érzés, a gondolat nem csupán megvalósult, kifejezett, anyagi, mert hozzátartoznak hajtóerőik, a természettörvények, és ezek hajtóerői, az átfogó, a Mindenséget egyetlen eleven egésszé ölelő első elvek.
A hármas háromság egyetlen egészet alkot: a Világegyetemet. A fizika, a biológia és a pszichológia a valóságban nem válik három külön részre, hanem egyetlen egységes egészet alkot, a Világegyetemet. Ez a tudományos Egyháromság lényege.

Grandpierre Atilla^[9] írja:

Amíg a fizika lényegét az elmúlt évszázadokban egyetemes természettörvényei jelentették, addig az átfogó tudományban a legkisebb hatás elve [lásd róla physics] jelenti a fizika lényegét, mert belőle levezethető a fizika összes természettörvénye, így sűrítetten és átfogóan magában foglalja azokat.

Másutt:

A Világegyetem három alapvető létező egységes egésze: ezek az anyag, az élet és az értelem. Mindegyiknek saját törvényei vannak, és alapvető törvényeik egyetlen még mélyebb törvényben, ún. első elvben futnak össze. Ezek a Természet axiómái, a Világegyetem három kozmikus alapelve, az anyag, az élet és az értelem alapelve.
A lételméletileg teljes körű világnézet egészségesnek nevezhető először is azért, mert a világ létét a maga teljességében, teljes lényegében, a maga egészében ragadja meg. Az átfogó világnézet biztosítja az egészséges világnézetet, mert nem egyoldalú, s így nem félrevezető. Biztosítja az ember és a civilizáció összhangját a valósággal, s egyben az emberi életvezetés és a civilizáció alapvető célkitűzését, az élet sokoldalú tökéletesítését. Másodszor, azért is egészségesnek nevezhető, mert életelv felfelé, a legmagasabb jól-lét-re ösztönöz, a teljes egészségre, legjobb képességeink teljes kibontakoztatására, arra, hogy az életet teljes fényében lássuk és váltsuk valóra. Mi az életelv lényege? Az életelv a teljes testi, lelki és szellemi egészségre törekvés természettörvénye. Harmadszor, azért is egészségesnek nevezhető, mert egészséges egyensúlyt biztosít az anyagiak, lelkiek és szellemiek, az egyéni, közösségi és kozmikus szempontok között.
Az átfogó tudomány a biológiát kiemeli a fizika keretein belül értelmezett tudomány összefüggéséből, kimutatva, hogy a biológiának éppúgy saját, egyetemes természettörvényei és ezeket egybefogó első elve van, mint a fizikának, olyan első elve, amely a fizika első elvénél, a legkisebb hatás elvénél általánosabb. A biológia önálló alapelve az élet felemelésének törvénye, amely az átfogó tudományban a Világegyetem legalapvetőbb működési elve. Az élet alapelve egyben a lélek alapelve is, mert a lélek elválaszthatatlan az élettől. A lélek tehát a Világegyetem egészét átható egyetemes természettörvényben, az életelvben gyökerezik. Ebből következik az érzéstörvény, amely szerint minden élőlény arra törekszik, hogy a lehető legjobban érezze magát. Ez az érzéstörvény az emberiség egész történelmének a legmélyebb mozgatórugója, különösen az őstörténelemben. Így az átfogó tudomány kulcsot ad az őstörténelemben uralkodó világnézethez, az ősi világlátáshoz, s vele az ősműveltség saját összefüggésrendszerében történő felfedezéséhez, értelmezéséhez és értékeléséhez. Az átfogó tudomány harmadik eleme az az átfogó pszichológia, amely nem a lélek tudománya, hiszen az az élet tudományához tartozik, hanem az értelem tudománya. Kiderül, hogy az átfogó pszichológiának is van önálló alapelve, amely a Világegyetem egészére kiterjed. A Világegyetem az átfogó tudomány fényében élő és értelmes, egységes egész, amelyet Élő Világegyetemnek nevezünk. A Világegyetemben az anyag, az élet és az értelem összhangban áll egymással, és egységes egészet alkot. Az értelem alapvető feladata az élet felemelésének elősegítése. Ez az anyag-élet-értelem hármasság, amely a Természet végső egységéből, az életegységből ered, az alapja az ősi Egyháromság-eszmének, az Égből alászállt királyság őseszméjének, a Világfa, az Életfa, a kettős kereszt, a hármas halom jelképének, a taoizmusnak, a konfucianizmusnak, a mazdaizmusnak, az ősi természetvallásnak, sámánizmusnak, bölcsességvallásnak, az eurázsiai ősműveltség rendkívüli, sőt kifejezetten felülmúlhatatlan bölcseleti rendszerének.

• Lásd még más témában Bauer-elv.

Ami igazán érdekes, hogy a fizika (physics) és a psziché (psyche) szavak össze is csengenek és meg is feleltethetők egymásnak a makrokozmosz-mikrokozmosz analógiában.
Azt kell látni, hogy a régi ősmagyar fénykeresztény vallásban (a mondvacsinált vallástudósok által propagált ún. animizmus és manaizmus tanainak megfelelően) mindennek, élőnek és élettelennek egyaránt lelket, így élőnek, az élő világegyetem részének tulajdonítottak; a fizikai, azaz természeti törvényszerűségekben benne van a teremtő szellemnek/léleknek, másképp fogalmazva az életerőnek (kínai csí, japán kami, ausztronéz mana, stb.) megnyilvánulása.
Közös mindkettőben a FU etimon. De a biológia (biology) szóban is az életet jelentő etimon BUJ = FÚJ = FU. De szép lenne lefejteni a görög bölcselkedők gondolatait szkíta szavakkal! Rálelni, hol milyen logika szerint épültek fel nyelvük szavai, a szkíta magyar nyelvből!

Práczki István Szittya Biblia...

...című könyvében is tulajdonképpen az egyháromságról szól a székely-magyar rovásírás gy jele kapcsán (ezen ötlete éppen jó):

A kettőskereszt viszont három isten-jelből keletkezett. A magyar rovásírás Gy-betűje, ami kiejtve egy = ╪ /a kettőskereszt/. Imé, ezzel a betűvel oldható fel az a vallásfilozófiai "abszurdum", hogy: az "egyIsten" egyenlő a "Háromszentséggel". A szittya napvallásban tehát az "egy-isten" = napisten, három szubsztanciával rendelkezik. A napanyag, nem más, mint az anya-égi. /Égő anyag./ A naptűz = erő, az űri energia, az Atyát fejezi ki. A naptűzből keletkező napfény pedig a napfi, ami magyarul a napfíny /fény/ tehát a nap-anya és atya "produktuma".
A zsidó-keresztény vallás ugyan beszél a háromszentségről, de valójában nem ismeri el. A háromszentség náluk tulajdonképpen kettő: az Atya és Fia a Krisztus, mert az anyát már nem tekintik istennek. Az viszont igaz, hogy ez az igazság csakis magyarul és lefordíthatatlanul hangzik így: Az egy tulajdonképpen három, de mi azt "betű szerint" éginek azaz mennyeinek olvassuk.

Jankovics Marcell A Nap könyve...

...című könyvének ezen passzusa háromszögletű Nap címnél is szerepelt (és több is):

Háromszögletű napjelkép is van, bármily hihetetlen. Az például az egyiptomi piramis, mely a "Fényhegyek" (Világhegy) kőből rakott mása. A "fényhegy", az ahet hieroglifa azt a helyet jelöli, ahol a Nap lenyugszik és fölkel, vagyis ahol – két hegy között – az egyik világból a másikba átlép. Kákosy László a fényhegy-metafora alapjának azt a valóban gúla vagy háromszög alakú fénypiramist tartja, mely Egyiptomban olykor naplementekor a nyugati égbolton, napkeltekor keleten látszik (lásd még "állatövi fény"). Magát a Napot is ábrázolják gúla alakúnak, amiből arra következtet, hogy a piramist napjelképnek is felfoghatjuk. Háromszögbe kristályosodó forma az egyiptomi obeliszk, mely a napsugár gránitba faragott (egykor aranylemezzel burkolt) metaforája. A napsugarakat pedig kis háromszögekből álló füzérek formájában ábrázolták (például a denderai Hathor templomban).
És hát mi más lenne, mint "napháromszög" a Szentháromság napsugaras háromszöge?
A Szentháromság minden egyes személyéről a néphit tudni véli, hogy a Napban lakozik; Isten mindent látó szemét egy hagyomány szintén a Nappal azonosítja – szó lesz róla alább –, s az egyenlő oldalú háromszög mint a tökéletesség jelképe is utal az isteni tökéletességű Napra.

Szeged népművészetének jellegzetességei a napsugaras oromdíszű házhomlokzatok. (47. rajz.) Mint Bosnyák Sándor írja, a tető mintázatában "a szegedi parasztok a napfelkeltét, a delelést, a napnyugtát, a alul a zárt rekeszekben az éjszakát látják."

Bálint Sándor szerint e napsugaras háromszög szentháromság-jelkép volt, szerintem napszimbólum is.

Oláh Imre is írja:

A Szentháromság képét a napsugaras oromdísz értelmezésében láthatjuk. Bálint Sándor írja: "A szentháromságot jelképező, bajelhárítónak érzett háromszög, középen a mindeneket látó isten szemével átkerült a szegedi házak utcára nyíló oromzatára." (Szegedi napsugaras házak. Művészet, 1973. aug. 1) A csíksomlyóiak például pünkösd napján még ma is a felkelő Napban köszöntik a Szentháromságot.
(A két nézet nemhogy megfér egymás mellett, az ókori Egyiptomban össze is tartozott; a kelő, delelő és a lenyugvó Nap alkotta a nappali triászt, mely kiegészült az éjszakai napisten (lásd meg Nap – halott Nap) személyével.)

Berényi László Géza Holisztikus világszemlélet 7000 éve a Kárpát medencében (a KöR-iS-TeN fraktál)...

...című Ősi Gyökér 2007/1. sz. megjelent cikkében írja:

Azt, hogy a világunk valamely "háromság egysége", ritkán fogalmazzák meg egyértelműen. Talán a "Három a magyar igazság!" (Egy a ráadás!) talányos szólásmondásunk éppen erre vonatkozik! A Mikrokozmosszal azonosítható Test, Szellem és Lélek háromságról talán mindenki hallott már, de ezek egységét nem szokás kihangsúlyozni. Ennek analógiájaként a Makrokozmoszra vonatkoztatható háromságot Anyag, Energia és Információ néven ismertetik magyar kutatók. Más megfogalmazásban ez a felismerés Anyag és/vagy Energia háromságnak hangzik. Az és/vagy kapcsolati elem hordozza az információt, mármint azt, hogy a két "pólus", a részecske jellegű anyag és a hullámtermészetű energia egy és ugyanaz. A vizsgálat módszerétől függően a fényt például anyagnak vagy energiának érzékeljük. Hogy ez a háromság egység is, nem lehet kérdéses, hiszen a világegyetemből egy van és rajta kívül nincs semmi.
[...]
Láthatóan a szentháromság fogalom a világegyetem szerkezeti jellemzője, kicsiben és nagyban egyformán jellemző modellje. A zsidókeresztény felfogásban a Föld és az Ég elválasztásra került, a látható (anyagi) világ és a nem látható (transzcendens) szféra elkülönült. A kettő között a kapcsolat már nem magától értetődő, hanem csak alkalmas közvetítők, (például papok) segítségével tartható fenn. A mesterségesen létrehozott Atya, Fiú, Szentlélek modellnek a Természetben nincs analógiája.

• Folytatást lásd képpel Köristen.

Berényi László Géza Hogyan lett a Köristen tudatból zsidókeresztény hit?...

...című Ősi Gyökér 2012/1. sz. megjelent cikkében is írja (ankh címhez is betéve):

HeRmész TriszMeGiSztosz (A "háromszor magasztos", (MaG-osztós!) Smaragd Tábláján olvasható a kinyilatkoztatás, ami segítségünkre lehet: "Ami fent van Az, mint ami lent van és ami lent van Az mint ami fent van, hogy beteljesítse az egy csodáját!" Más szóval az Ég és a Föld közös tengelyre fűzhető (Világtengely, "Axis Mundi"), összetartozik, egymástól el nem választhatóan EGy!
A Mikrokozmosz (az emberi léptékű világ) ezek szerint azonosnak vehető a Makrokozmoszszal (a kozmikus léptékű Égi Valósággal). Hasonlóképpen a látható világ a nem látható, transzcendens szférával.
A Mikrokozmosz (az emberi léptékű világ) ezek szerint azonosnak vehető a Makrokozmosszal (a kozmikus léptékű Égi Valósággal). Hasonlóképpen a látható világ a nem látható, transzcendens szférával. A Mikrokozmosz (kétdimenziós) jelképe a kopt kereszt (ankh jel, kisze bábú), a Makrokozmoszé a körbe rajzolt kereszt, ami a világgömb (leggyakrabban használatos), tengely irányú nézete (1. és 2. kép).
Ennek megfelelően a mai Test, Szellem és Lélek háromság megfeleltethető az Anyag, Energia és Információ háromságnak, továbbmenve a három gyökszóval kifejezett KöR-iS-TeN háromságnak.
A KöRiSTeN kifejezés mindkét változatra vonatkozott, aminek záloga a fraktalitásban rejlik, vagyis abban, hogy ugyanazzal a "Háromság mint egység" [mások úgy mondják: egyháromság] szerkezettel találkozunk, bármely léptékben is vizsgálódunk. "Egytengelyû dualitásnak" is nevezhetjük, hiszen a PáRosság feltételez egy láthatatlan fonalnak tűnő kapcsolati TeNgelyt, amit a Földből az Ég felé törő MaG jelöl ki. A Föld női minőséget hordoz ("Anyaföld"), az Ég a férfi megfelelője. A MaG mindkét minőséget egyidejűleg tartalmazza.

Az alábbi Ne Legyen Áldozatos műsorban 7:00 körül Pap Gábor is szól arról, hogy a mai tudomány anyag, energia és információ hármassággal képezi le a mindenséget, de PG-ék idejében még csak anyag és energia volt, melyek viszont (lábjegyzetben kimondva) valójában egymásnak megfelelnek, hiszen az anyag nem más, mint bizonyos mértékhatárok alá fékeződött energia. Tehát hiába bontja háromra, ha kettő egymással azonos, míg az információról ugyanúgy semmit sem tud mondani, ahogy a lelket sem tudja definiálni. Pap Gábor ugyebár itt is azt bizonyítja, hogy a három komponensű világ-leképezéshez képest hiányosság van.
9:44-nél az az energiát a szellemiséggel, az anyagot a testiséggel felelteti meg, és akkor nyilván az információ felelne meg a léleknek (a tudomány egyiket sem tudja ugye definiálni: határok közé foglalni).
Lásd még Grandpierre Atilla hasonló tudományos háromságát lentebb.
Bakos Attila A Duna Evangéliuma című könyvének 491. oldalán ír az energiáról és az anyagról.

Szentháromságot alkot a szakrális geometria címnél taglalt felvilág, föld és alvilág. Ezek további, szintén hárommal osztható szférákra (lásd sphere) bonthatók. Az angol cloud nine is nyilván a kilences felosztásra utal.
Anu útja címnél is háromságról volt szó.
Szentháromságnak mondja egy internetes cikk szerzője az Anya, Gyermek és a méhlepény hármasságát.

A már a címében is mutatólagos L. Kecskés András Háromkirályok – Szentháromság című az Ősi Gyökér 2013/1-2. sz. megjelent cikkében Gáspár, Menyhért, Boldizsár, és az általuk ajándékként hozott arany, tömjén és mirha kapcsán szól a témáról.

Bakk István Miért apostoli királyság Magyarország? című az Ősi Gyökér 2013/3. sz. megjelent cikkében van egy rész, amely a pálos rend alapításáról szól. Ami a legérdekesebb benne, hogy benne Özsébet, mint a nagykutya nemzetségből valót említi; ugyanott (lásd témát kutya címnél) Gyárfás Ágnes Szentháromságra utaló kijelentést is tesz: Mária országának mennyei királysága az égi térképen látható, és ennek a földi mása a szentháromság megjelölése: a (Holló, Bak és a Nagykutya) csillagképek által határolt terület. [Lényegében a Tejútanya csillagteste.]

Judeo-keresztény szentháromság

Fentebb szó esett arról, hogy állítólag (lásd Szendrei László adatát) a szkíta-kereszténységhez képest fiúval bővült volna és hogy mezopotámiai (sumer) eredetű lenne. Amíg korábban úgy gondoltam (nyilván sok más emberhez hasonlóan), hogy ez a judeo-keresztény értelmezés csalás, azóta rájöttem, hogy ez is helyes lehet, csak helyre kell tenni ("használati utasítás" kell hozzá, ahogy KT mondaná). Az viszont kevés, hogy azt mondjuk, hogy Mária helyére tették be a Szentlelket.
Az Atya, mint Isten, nem nélküli (mert másutt Istennő), ezek/az ő fia a Nap, a csillagmitológiai felfogás szerint, viszont a földi ember lehet fiú és lány (férfi és nő). Ami a Szentlelket illeti, ez a Szent Szellemnek nevezett Isten(ség) emberbe kerülő, ott belső isteni lényegét jelentő (másutt asztráltestnek nevezett) működtetője, az az isa, mely egyszerre Szentlélek és jézusi minőség. Ahogy másutt is írtuk, az isa lélek azonosnak mondható az isteni/Istenhez kapcsoló szellemmel; a szórész Isten szavunk előrészében meg is van, de Isa-Jézus nevében is; így az Atya-Fiú-Szentlélek Szentháromság egylényegű elemeire mutat rá. Viszont régen több lelket is megkülönböztettek. Lásd lélek.
Mint kiderül, ennek az Is/Isa/Íz > Isten összeállásnak a hun-germán párhuzama is megvan (lásd God, mely a kut és guta/kutya árnyéklélek jelentésű szavakkal egyező). Ergo mondhatjuk, hogy az asztráltest = árnyéklélek.

Még a Szentlélekre térjünk ki annyiban, hogy ezen Ne Legyen Áldozatos videóban 3:00-nál Pap Gábor elmondja, hogy a Rómából latin nyelven térített népek Spiritus-ként kapják azt, amit mi a Szentháromságban Szentlélekként ismerünk. Időnként felmerül, hogy a magyarban a Szentlélek kifejezést helytelen és át kellene nevezni. Pap Gábor azt mondja, hogy így helyes, ahogy van. Ellenben Rómában tehát a Szellem(iség)et tekintik harmadik összetevőnek és ez döntő különbség.

Test-lélek-szellem szentháromság

Fentebb már volt róla szó, hogy kétfajta szentháromságot vontak egybe. Az egyik ez volt.

Az Ősi Gyökér 2008/1. számában Gömöry Katalin írja (második fele tűz címnél is megvolt):

Az ember lénye valóban három egységből adatik:
1. a test ami elkorhad, de génjeiben (szerintem, szavammal fajmagvainkban, fajunk magvaiban) tovább él;
2. a lélek ami ugyanúgy öröklődik, akár a test: őseinkben éltünk és Ők élnek bennünk tovább;
3. a szellem: ebben vagyunk a Mindenség Gyermeke; Isteni Szikra ez, nálam: Szellem-pöhöly; ez hordozza a küldetéstudatot és a Lelkiismeretet.
Őseink – kikelvén magukból a Ház Tűzben élnek, ebből pattan elő annak parazsából, a tűzből pattant legény. Ősanyáink ezért szültek a Tűz, Házi Tűz tövénél. A Házi Tűzből, az ott áttelelő Ősökből kapott lelket az újszülött. Nem gondolod-e [kérdi itt GYÁ-t], hogy a púr = par+ázs?...

Ezen Gömöry féle sorok jó bevezetőnek bizonyulnak ahhoz, amiről isa, por és hamu cím/alcímnél volt szó. Ugyanis úgy tűnik, hogy az elmúlt napokban olvasott szerzők egyes véleményeinek összesítésével, közös nevezőre hozatalával itt megpróbálkozhatunk.
Az ötlet onnan jött, amikor ...

Rőczei György Az ősi magyar kettős lélekhit emléke a Halotti Beszédben...

...című cikkében, miután elmondja, hogy az ysa/isa a halhatatlan lélek (mely a katolikus vallásban megjelenő "örök élet"-re utal), és felteszi a kérdést:

Mi ok volt rá, hogy azt írják: ysa, por és hamu vagyunk? Hitük szerint éppen így megfelelt volna a TEST és LÉLEK kifejezés is!

Ez vetette fel a kérdést: isa, por és hamu közül egyáltalán utal-e valamelyik a testre, és ha igen, melyik? És ha por = pur = tűz (csillagpor), akkor por és pur megkülönböztetendők és attól még por lehet-e testre értett? Mi a porhüvely értelme?
Test lenne a por, mely szóban viszont Czeglédi Katalin Gyárfás Ágnes A Halotti Beszéd mondattana című könyvéről c. az Ősi Gyökér 2010/3. sz. megjelent cikkében megfogalmazott véleménye szerint kettősség van: tartalmazza a szemet, mint forrást, valamint a holttá válás utáni port hamu formájában.
Itt viszont már behozza a hamu fogalmát, mely szónál a parázs fogalmával való azonosítás is szóba került, mely parázs valóban lehet pur = tűz. Ugyanakkor a szintén avar-hun alakú pára is lehet lélek.
(Ugye amit egyik kutató sem említ, hogy a magyarnak itt különböző, hosszú időre és hatalmas térre kiterjedő nyelvjárásainak szavaiból csak úgy összeállítani a magyar fogalmakat nem olyan egyszerű. Hun lélek jelentése cím/alcímnél is volt szó hun = lélek jelentésről, de kut is lehet lélek, stb.)
Valójában itt a gondot az oldaná meg, ha az elemekkel is foglalkoznánk: Föld (ez a testhez tartható elem), víz (ez is, a testünk nagy százalékban vizet is tartalmaz), tűz (ez utóbbi lehet íz/isa-ként tulajdonképpen az, amit asztráltestként és akár isteni énként/szentlélekként és akár a GK megfogalmazásában is adott isteni/szent szellemként is értelmezhetünk, továbbá lehet Pur és Hamu (Fény/Tűz Háza) olvasatban), valamint levegő, melyet szél/szellő/szellet/szellem (a germán seele és soul szavak mutathatnak rá – ami szellem címnél is megfogalmazásra került –, hogy – etimon-szinten az isa és ÉSZ szavak azonosságából is kiindulva – a szellem valóban egyfajta lélek) is értelmezhetünk.
Tehát ha elemek szintjén gondolkodunk, akkor juthatunk dűlőre a fogalmak jelentése terén. Elsőként, az alkimisták szerint a tűz és a víz (hamu értelmezése kapcsán Gyárfás Ágnesnél víz is előjött) elegye a föld, ez esetben a test, mely a porhüvely. A fény háza a test. A halállal az isa-lélek visszakerül Istenhez (a Tejútra), a test idővel eporlad, de még mielőtt ez megtörténne, kihűl. Erre utalhatna hamu, melyet nem halottégetéssel kell ugye magyarázni.
A lélek/szellem különbség/azonosság kérdését nyilván sokan (köztük az alább taglalt egyházi atyák és teológusok) vizsgálták, és amit ezen a ponton mondani merészelhetek az az, hogy az isteni szellem, az íz/isa árnyéklélek/szabadlélek az, ami szél szavunkból a germán nyelvekben megjelent.

Csak egy kis párhuzamot adjunk itt, hogy értsük a problémát:
A "magyar"[?] isa-nak viszont nemcsak a szél, hanem a guta (és közben God) címnél is említett hun-türk kut = lélek; életerő is megfelelhet. A Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia című könyvének 349. oldala alján hozott, "isteni rangra emelkedett" kudai szellemek kapcsán elmondható: az altáji tatárok kudai szava – perzsa jövevényszó vagy sem – úgy tűnik, ha inkább isteni szellemmel vagy emberi lélekkel kapcsolatos, a kún-hun guta = lélek [de milyen lélek? nyilván a szintén altáji/hun-türk kut] szóval lehetne hasonlítható. Annál a címnél még az is áll, hogy a tatár kudai sem csak isten, hanem szellem, lélek jelentésű lehetett, ahogy a KAN címnél említett japáni kami is ilyen többszörös jelentésű és végtére is az isten jelentés onnan eredhet, hogy isteni attribútomokról van szó.
Hogy írtam bizonytalanul tehát immár hónapokkal vagy akár egy-két évvel ezelőtt? Isteni szellemmel vagy emberi lélekkel kapcsolatos az a fogalom. Valójában egy és ugyanaz a kettő! Az isteni, anyagtalan tüzet, az isteni szikrát, a testünk árnyékmásának tekinthető, ma ezoterikus körökben asztráltestnek, de akár csillagpornak is nevezhető, a kereszténységben nyilván eredetileg a szentléleknek nevezett lelket, a testünkben az életet fenntartó erőt/lelket kell érteni alatta. Több különböző fogalommal ír körül mindenki mindent.
Annak vizsgálata is fontos, hogy a lélek székhelyét hová (solar plexusba, koponyába/fejbe) helyezték, viszont az asztráltest egy teljes testnyi, sőt, az auralátók beszámolói szerint a test körvonalain is túlnyűló méretét tekintve. A szellemnek nevezett lélek viszont valóban lehet a fejben, ahogy a népművészeti ábrázolásaink is erről tanúskodnak.

De más idegen nyelv segítségét is hívhatjuk: a latin spirare = lélegzeni szóra visszavezetett spiritus ezek szerint az a szellem, ami a lélegzet/lehelet-léleknek felelne meg (Magyar Adorján is írja):

Az illat a virág leheleteként fogatott föl, de ugyanígy azonosíttatott egymással a lélek és lehelet is, amit tanúsít e két szó azonos alakja, valamint "kilehelte a lelkét" = meghalt, mondásunk, de amelynek meg pontos megfelelője a latin-olasz spirare (szpiráre) = meghalni, holott a spiritus szó egyaránt jelent leheletet, szellőt, szellemet. Aminthogy a magyarban is szellem, szellet, szellő, szél szavaink azonos alakúak. Viszont a latin-olasz respirare = lélegzeni, amely szavunk meg lélek szavunkkal azonos.

Rostás László Mit lehet tudni a hunok és magyarok kapcsolatáról?...

...című az Ősi Gyökér 2008/2. sz. megjelent cikkének és "Lehel-kürt" és a "Szent László legenda" ikonográfiai azonossága a szkíta kereszténység tükrében c. az Ősi Gyökér 2008/3-4. sz. megjelent cikkének adatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az általa fejléleknek hívott lélek = szellem (hiszen valóban a szellemnek megfelelő lélek székhelyét a fejbe helyezték) (hun lélek jelentése cím/alcímnél is szerepelt):

Tekintsük például a HUN fogalmát és most nem, mint népnevet, hanem, mint a kínai nyelvben meglévő fogalmat. A hun a kínai nyelvben két írásjellel van leírva (felhő ill. ördög-gonosz), melynek együttes fogalmi jelentése a testtől külön létező lélek, azaz a szabadlélek, mely az ember szellemét irányítja és a születés pillanatától, a halál pillanatáig kíséri az embert (Tokaji Zsolt: Kínai jelképtár, Szukits Könyvkiadó, 2002 [sajnos nem sikerült megtalálni letöltésre]). Ehhez még azt is pontosan tudjuk – melyet Dienes István is említ –, hogy Árpád idejében a magyarok szabadlélek tisztelete oly erős, hogy bármit odaadnának fogságban kivégzett vezetőjük fejéért, mely a szabadlélek helye.

• Rostás László másik említett cikkében már ezen fogalmakat összevonva szabadlélek mint fejlélekről írja, hogy a szabad fejlelket, a kínai nyelvben mind a mai napig hun-nak nevezik.

Ne feledjük itt még a székely-magyar rovásírás gy és sz betűit sem, GA olvasatát és a sumér Ász jelet:
Grandpierre Atilla A királyi mágusok című dolgozatának adata szerint és ezen előadásának adata szerint az ősi magyar rovásírás "egy" jele egyháromság (mely a lélektől egy, mert ha a lélek elhagyja a testet, akkor szerinte szétesik ez a egység): ahol a három vonal értelme az ember szintjén és kozmikus szinten a következő: a függőleges vonal a lélek, ami az élet elve, az alsó vonal az anyagé/testé és a felső vonal értelemé/szelleme.
Szellem és lélek cím/alcímnél szerepelt a (jó helyről) Delitzsch-től származó (és mások által is visszhangzott) adat: a lélek az összekötő kapocs a test és a szellem között.
Amiről GA sem beszél viszont az az, hogy a székely-magyar rovás egy számnevet kifejező jele (megegyezik: magyar-egyiptomi-etruszk-latin I) is éppen azonos a rovás GY függőleges vonalával és a rovás SZ jelével is, melynek SZA, valamint isz/Ász olvasatokat is adtunk (mástól előjött még szellem, de az ugye nem elég rövid elnevezés). Ha eszerint az elgondolás szerint megyünk, akkor az Isz/isa-nak megfelelő lélek kellene megfeleljen a függőleges vonalnak, viszont mi ezt adtuk meg egyúttal a szentlélek/szent szellemnek is. (Helyesen: azóta isa, por és hamu cím/alcímnél B. Kántor János adatai alapján is megállapítást nyert, hogy isa egyszerre Szentlélek és jézusi minőség.)
GA felső vízszintes vonalának mi felelne meg?
(Az is érdekes még itt, bár nyilván véletlennek vehető egybeesés (vagy olyan fogalmi viszonyt lehet köztük felállítani, mint a lélek kut és guta nevei és a germán isten Gott/God nevei között), hogy Jézus turáni neve is Isza volt, ki pedig négy és az ötödik irány cím/alcímnél a szent/isteni közép volt.)

A Ne Legyen Áldozat YouTube csatornán elérhető Pap Gáborral folytatott beszélgetés (lásd itt közepén volt arról szó, miképpen született egy 14. századi egyházi-zsinati rendelkezés arról, hogy a szentháromságból kivegyék a legfontosabb tagot, a lelket. Pap Gábor a trichotómia > dichotómia elv magyarázatán keresztül mutatja meg, hogy "a mai ember már nem ember, mert kivették a lelkét." Csak program (szoftver) és test (hardver) maradt és ezek szerint igazgatják a globális fasizmust vezérlő vallási-politikai hatalmak a világot. A biorobot kifejezést is használja.
Ugyanakkor erről már korábban rendelkeztek.
Egy másik Ne Legyen Áldozatos videó legvégén egy 869-es konstantinápolyi zsinatról volt szó, ahol már rendelkeztek korábban a kivételről. (De azóta ezen videóban egy teljes adást szántak a témának Tímárék. Lásd zsinat.)
Tehát, ahogy 8:00-nál mondja PG, amíg az első vizsgált esetben – a 451-es khalkedóni zsinat rendelkezésének eredményeképpen az istenkép-torzulását érzékeljük (lásd Jahve címnél, külön alcímnél erről), addig a 869-es zsinaton az emberkép-torzulást/torzítást érhetjük tetten.

Beszél arról, hogy a három komponens (szellem, lélek, test) neve a héberben, görögben és latinban is megvolt, tehát addig élő hagyománya volt ennek. Utána a háromból kettő úgy lett, hogy a szellemet és lelket összevonták (megjegyzem, ennek nyomát a nyelvben is megtaláljuk, ugyanis a szellem, szellet a germán nyelvekben Seele és soul = lélek jelentésű). Furcsamód, ahogy 11:55-nél mondja, még a Reformáció sem vette elő ezt a kérdést, hogy vissza kellene állítani.
Ezen műsorban 3:00 előtt is szólt erről röviden. Teljesen kézenfekvőnek veszik az egyházi személyek a kérdést, mondván, "lélek, szellem, az ugyanaz." A hívő pedig már eleve nem is nagyon meri feltenni a kérdést.
14:55-nél megint elhangzik, hogy aki ragaszkodik a háromrétegűséghez, az kétféle lelket tételez fel és az eretnekség. Utána beszél a csúsztatás^[10] fogalmáról a kapcsán, hogy addig témáznak a dologról, hogy a végén már ne lehessen tudni, hogy eredetileg három rétegű volt az ember vagy csak két külön nevet adtak volna korábban ugyanannak, vagy hogy is volt.
A mellékelt hímzésről való képen jól látszik a három, elkülönített rétege az embernek (nem is lehet nem észrevenni a hármas tagolást).
Ezen oldal anyagából idéz (a második említett videóban) Pap Gábor:

Kulcsár Árpád – Egy kiátkozó zsinat és következményei – Drámai szakítás az ember szellem-lélek-test hármas felosztásával

869-ben viharos előzmények után ült össze Konstantinápolyban az az egyházi tanácskozás, amelyet Róma mindmáig kiemelkedő jelentőségűnek ítél, és VIII. egyetemes zsinatként tart számon, miközben a keleti kereszténység nem fogadja el érvényesnek az itt született határozatokat.
A VIII. egyetemes zsinat Konstantinápolyban (869)
A zsinat több olyan döntést hozott, amelyek hosszú távon is maradandó hatást gyakoroltak. Ezek egyike a 11. kánon, amely éles hangon elítéli az ember hármas felosztására vonatkozó bibliai felfogást, amely szerint a szellem (görögül: pneuma), a lélek (pszükhé) és a test (szóma) hármasságából épül fel minden ember. A zsinati atyák a lelket azonosítva a szellemmel úgy igyekeztek beállítani a hármas felosztás képviselőit, mintha azok az embernek két lelket tulajdonítanának^[11]. Az átokkal megerősített elítélő határozat kimondja:
"Jóllehet mind az Ó-, mind az Újszövetség tanítja, hogy az embernek egyetlen értelmes és megértésre képes lelke [Pap Gábor itt felhívja a figyelmet a csúsztatásra: nem lélekről, hanem szellemről van illetve lehet itt csak szó] van, és minden isteni szavú egyházatya és egyháztanító ugyanezt a véleményt erősíti meg, egyesek rossz dolgok kitalálásán fáradozván akkora istentelenségre vetemedtek, hogy szégyen nélkül azt próbálják tanítani, hogy két lelkük van [PG: soha ilyet senki nem tanított], és valamiféle őrült kísérlettel védik a saját eretnekségüket. Ezért ez a szent és egyetemes zsinat az ilyen istentelenség kitalálóit és terjesztőit, valamint azokat, akik ugyanígy gondolkodnak, hangos szóval kiátkozza, és elhatározza és kijelenti, hogy többé senki se birtokolja vagy őrizze semmiképpen sem ezen istentelenség szerzőinek tanításait. Aki pedig mégis ezen szent és nagy zsinattal ellentétesen merészelne viselkedni, az legyen átkozott..."
A döntés meghozatalában fontos szerepet játszottak a korszak éles küzdelmei Róma és Konstantinápoly, azaz Bizánc között. A pápaság egyrészt egyházkormányzati hatalmát akarta kiterjeszteni Keleten, másrészt a saját teológiai felfogását kívánta érvényesíteni az ortodox (görögkeleti) egyházban. Ezek ellenhatásaként az említett konstantinápolyi zsinat előtt már két évvel, 867-ben létrejött a Phótiosz konstantinápolyi pátriárka nevéhez fűződő egyházszakadás a római katolikus és az ortodox egyház között. Az események egyik kulcsszereplője az a Phótiosz volt, aki maga is az ember három részből álló felépítését vallotta. E hármas tagolódást (szellem, lélek, test) szakkifejezéssel trichotómiának nevezik.
A fordulatos életpályát befutó Phótiosz egy korábbi konstantinápolyi pátriárka unokaöccseként látta meg a napvilágot. Széles körű műveltség elsajátítása után az uralkodó szolgálatába lépett és a kancellária vezetőjévé emelkedett. Amikor 858-ban Ignatiosz konstantinápolyi pátriárka kegyvesztetté lett és lemondásra kényszerült, a császár kedvelt főtisztviselőjét, Phótioszt ültette a pátriárkai székbe. Ő ekkor még laikus volt, de néhány napon belül először pappá, majd püspökké szentelték. A pápa a főpapváltás ügyének kivizsgálására követeket küldött Bizáncba. E legátusok kezdeményezésére 861-ben a fővárosban összeült egy zsinat, amely jóváhagyta a korábbi pátriárka letételét, és megerősítette Phótiosz megválasztásának érvényességét. Ignatiosz azonban nem nyugodott bele ebbe.
Saját embereit küldte Rómába I. Miklós pápához, aki a Lateránban 863-ban tartott zsinaton Phótioszt fosztotta meg a pátriárkai címtől, és elődjét ültette vissza a főpapi székbe. A bizánci császár és főpapja e döntést elfogadhatatlannak tekintette, és kitört a nyílt ellenségeskedés. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy I. Miklós katolikus térítőket küldött a bizánci érdekterületnek számító Bulgáriába, sőt ismertté vált a pápa levele, melyben súlyosan bírálta a bizánci liturgiát, és vele szemben a római szertartásokat minősítette igaznak.
Végül Phótiosz erőteljes ellenlépésre szánta el magát. 867-ben zsinatot hívott össze a fővárosba, amelyen I. Miklós pápát letettnek nyilvánították a pápai székről, és kiközösítették az egyházból. Ezzel megkezdődött a Phótiosz-féle egyházszakadás. Róma alig várta, hogy elégtételt vegyen ortodox ellenfelein. Az alkalom nem váratott sokáig magára. A Phótioszt támogató császárt 867-ben megölette Makedóniai Baszileosz, és ő foglalta el a trónt. Amikor a gyilkosságban részes új császárt Phótiosz nem engedte belépni a konstantinápolyi Hagia Sophiába, a császár száműzte őt. Ezt a helyzetet használta ki Róma. A Phótiosz ellen szintén fellépő császár támogatásával 869-ben Konstantinápolyban összeült az úgynevezett VIII. egyetemes zsinat. Itt a pápai követeknek sikerült keresztülvinniük, hogy a Phótiosz ellen Rómában kimondott döntéseket belefoglalják a zsinati határozatokba.
Az ember hármas tagolódását elítélő döntéssel egyrészt teológiailag igyekeztek megbélyegezni Phótioszt és követőit, másrészt a trichotómiával szemben álló római felfogást igyekeztek érvényre juttatni az ortodox egyházban.
E terv nem járt sikerrel Keleten, hiszen ott már a zsinat előtt is az ember hármas felosztását valló nézetek voltak meghatározóak, és az elítélő határozat után is a bizánci teológusok nagy többsége a trichotómia álláspontját tartotta magától értetődőnek.

A Huszita Biblia a Müncheni kódexben
Nyugaton azonban a zsinati döntés megerősítette az addigi dichotomikus felfogást, amely a szellem és a lélek egybemosásával az embert csak két részből, lélekből és testből állónak tekinti. A 870-ben kelt zsinati határozat mindmáig hivatkozási alapul szolgál a római katolikus egyházban.
Ez a nyugati felfogás tovább élt a reformációt követően a protestáns egyházakban is. Magyarországon még a bibliafordításokra is rányomta a bélyegét.
A magyar nyelvben a nyelvújítás koráig, a 19. század elejéig nem volt külön közhasználatú szó a pneumára, hanem erre is a "lélek" kifejezést használták. Megjegyzendő, hogy az 1439 körül készült Huszita Biblia fordítói, akik a latin nyelvű Vulgatából készítették fordításukat, a pneuma latin megfelelőjére, a spiritusra külön magyar kifejezést alkottak.
A Huszita Biblia fő ismertetőjegye éppen az volt, hogy a spiritust, amely görög eredetijéhez hasonlóan 'szelet', 'fúvást' jelent, a szellet kifejezéssel adták vissza. Az üldözött husziták szóalkotása azonban nem tudott elterjedni.
Bár a 19. század folyamán a magyar köznyelvben általánosan elterjedt a "szellem" szó használata, a történelmi felekezetek bibliafordításában továbbra is csak a "lélek" szót használták mind a pneuma (szellem), mind a pszükhé (lélek) fordítására. Ez a dichotomikus szemlélet érvényesült a 20. század végén elkészült új fordításokban, az 1973-ban kiadott új katolikus bibliafordításban éppúgy, mint az 1975-ben megjelent új protestáns fordításban.
A 21. század elején a Szent Pál Akadémia bibliafordítása hozott alapvető fordulatot ezen a téren. A fordítóbizottság a Biblia eredeti nyelveinek megfelelően következetesen megkülönbözteti a "lélek" és "szellem" kifejezések használatát, ami a Szentírás kijelentéseinek sokkal árnyaltabb és pontosabb megértését teszi lehetővé.

A lélek és szellem kérdésében fontos megjegyezni amiről lélekszékhely cím/alcímnél is volt szó, jelesen, hogy magas kultúrákban is már a fejbe-agyba helyezték a lelket. Azaz a zsinatokon taglalt folyamatnak/félreértéseknek/rácsúsztatásnak is megvoltak az előzményei. A magas tudásúnak gondolt kultúrákban is különféle felfogással találkozunk. Mit is mondtak (Várkonyi Nándor tolmácsolásában) (harmadik szem címnél is megvolt) a lélek és szellem fogalmainak összetévesztésére utaló információkat tekintve:

A szimpatikus idegrendszert a görögök a lélek székhelyének tették meg, Schleich a kozmikus kapcsolatok felfogó szervének, Jung a faji emlékezés tárházának; vele azonosíthatók a hindu jóga csakrái, vagyis az életerő áramának központjai.
A görögök viszont, egyiptomi és babiloni mestereik nyomán azt tanították, hogy a lélek lakóhelye a rekeszizom alatt levő idegköteg, a nap-fonadék (plexus solaris).

• A védikus bölcselet a lelket az agyalapi mirigybe helyezte, olvassuk tovább Várkonyi Nándortól.

Ezen Ne Legyen Áldozatos Főbb nemzetgyilkossági kísérletek 1. rész című műsor YouTube kommentfelületén hozzászóló LostBoyz is tulajdonképpen azt járja körül, hogy a lélek és szellem között nehezen tettek különbséget:

Kedves Pap Gábor! Minden tiszteletem az Öné, viszont sokszor felmerül a trichotómia vagy dichotómia kérdése. Én úgy tudom, hogy akik a trichotómiát vallják, ők azt mondják, hogy a fizikai test az, ami összeköt minket a körülöttünk levő fizikai világgal; a lélek a lényünk lényege, míg a szellem az, ami összeköt minket Istennel. Azok, akik szerint az ember dichotóm, ugyanazt vallják a testről, de nézetükben a szellem a lélek azon része, amely kapcsolódik Istenhez. Tehát a kettő együtt kapcsolódik Istenhez. Szóval a dichotómia és trichotómia kérdése lényegében abból áll, hogy a lélek és a szellem az ember anyagtalan részének különálló egységei, vagy a szellem pusztán a lélek része, és a lélek teszi ki az ember teljes anyagtalan részét. Melyik nézet a helyes? Úgy tűnik, helytelen volna dogmatikus kijelentéseket tenni. Mindkét elmélet biblikusan alátámasztható. Egyik értelmezés sem eretnekség.

Igen, ahogy másutt is írtuk, az isa lélek azonosnak mondható az isteni/Istenhez kapcsoló szellemmel (mely szórész Isten szavunk előrészében meg is van, de Isa-Jézus nevében is; így az Atya-Fiú-Szentlélek Szentháromság egylényegű elemeire mutat rá), viszont régen több lelket is megkülönböztettek. Lásd lélek.

Ezen Ne Legyen Áldozatos Főbb nemzetgyilkossági kísérletek 1. rész című műsorban 16:20-nál ismét elmondja PG, hogy mit kell itt tudni: a teremtő ige meg sem tudna szólalni, hogy ha nem a lélekből (szívtájékra mutat) kapná az indítást; a szellemiség (a szájára mutat) csak modulálja. Ma a szellemiség a szoftver, amit végrehajt a test.

Visszatérve még az egyházi ikonográfiai ábrázolásokra, a Szimbólumtár adata szerint a nyugati egyházművészetben a piros az Istenatya, a kék Krisztus, a zöld a Szentlélek jelképe; a három szín együttese pedig a Szentháromságot szimbolizálja. E három szín szerepel a genti oltár felső tábláinak főalakjain is: a piros az Isten, a kék Szűz Mária, a zöld Keresztelő Szt. János öltözeteként (1426-1432, Szt. Bavo). Szűz Máriához a kék, a fehér és a piros szín kapcsolódik elsősorban. A katolikus liturgia hét szentségének színszimbolikája a szivárvány színeihez kapcsolódik.

Az alábbi Atilla akták 2. rész című ÁKA előadásban Kubínyi Tamás 58:23-nál is elmondja, hogy az ariánusok hite tovább él az unitárius egyházban. Az unitárius egyház olyan reformált egyház, mely még a Szentháromságot sem tartja fontosnak, hanem egy az isten: az isteni akaratot akarják mindenek fölött valóként felmutatni. Óvakodik attól, amivel az iszlám hívők is támadnak minket: "Ti nem is vagytok egyistenhívők, mert az atya-fiú-szentlélek az mindjárt három. Ti még nem jutottatok el oda, hogy Allah-nak a mindenhatóságát ismerjétek."
Nyelvtani nemek címnél is szerepelt...

Péterfai János írása:

Az udmurt mondákban szerepel egy olyan lábbeli, amelyet bocskornak neveznek, de a hétmérföldes csizmának felel meg, ami a magyar mondákban is szerepel. Gyakori továbbá a hármas szám jelenléte, mint a három testvér, három feladat, három kérdés, és egyebek. A hármasság fogalma nagyon régi, sok népnél felismerhető, valahonnan az őskorból ered. Az Apa-Anya-Gyerek rendszer tudatossága bizonyára annyira régi, hogy megbecsülni nem tudjuk idejét. Ellenben a főnevek nemekre osztása, először csak kettő, azután a három nem létrejötte erősen az osztálytagozódásra mutat. A férfiak és nők nyelvi elkülönülése után a semleges nem a rabszolgák megjelenését igazolja. A rabszolgaságot elszenvedő népek nyelvében azután megjelent a főnevek hármas ragozása. A rabszolgaság az emberiség egyik legaljasabb találmánya.
Ahol nincs főnévi nem, ott nincs alávetettség sem. Ahol van hím nem és nő nem, ott megkezdték a nők alávetését a társadalomban. Ahol van semleges nem is, ott van rabszolgaság. A rabszolgáknak nemük sincs. Az indogermán nyelvű népek egy része rabszolgatartó volt. Az elméleten sokat gondolkodtam, miért alakult ki a hármas főnévragozás, és erre jutottam.

• Hozzá lehet tenni, hogy az Apa-Anya-Gyerek hármasságban a gyerek lehet semleges nemmel is jelölt, ameddig nem tudható (baba korában), hogy fiú vagy lány. Ez egy elég gonosz, felületes dolog az angol nyelvben.

Szentháromság és a Szentlélek a Szent Koronában

Végh Tibor A Szent Korona zománcképein ábrázolt szentek névünnepei naptári sorrendjének egyenes vonalú hálózata...

...című az Ősi Gyökér 2011/2. sz. megjelent cikkében írja:

A magyar Szent Korona zománcképein ábrázolt isteni (égi) és emberi (földi) személyek láttán nyilvánvalónak tűnik a Szent Korona keresztény jellege. A keresztény hit szerint [a [fentebb említett] unitáriusokat vagy például az eretnek pataréneket kivéve] Isten 3-személyű. Így, ha a Szent Korona keresztény szellemiségű, akkor elvárható, hogyha 1-nél több isteni személy van megjelenítve rajta (az Atya és a Fiú, avagy a Teremtő és Krisztus), akkor ne csak kettőt, hanem mind a hármat megtaláljuk rajta vagy benne.
A keresztény hitre vonatkozó meggondoláson felül azt is figyelembe kell venni, hogy a Szent Korona beavató szerepű korona. A beavatáskor pedig a Szentlélek, áldásának közvetítését várjuk tőle, a Szentlélek kiáradását a leendő uralkodó személyére. Ezért nagyon furcsa lenne, ha a Szent Korona a Szentlélekre semmiféle utalást nem tartalmazna.
A Szent Koronán legfelül, a pántok kereszteződésénél a Mindenható Atyaisten képe van, elől középen, az abroncs fölé magasodóan Krisztusé. De hol van a 3. isteni személy, a Szentháromság 3. tagjának, a Szentléleknek a megjelenése a Szent Koronán? Ugyanis olyan óriási rendezettséget, olyan szoros összefüggéseket, olyan feltűnő szabályszerűségeket birtokló alkotásnál, mint amilyen a Szent Korona, méltán tehető fel ez a kérdés. Az első 2 isteni személy, az Atya és a Fiú, emberi alakban is ábrázolható, a Szentlelket azonban nem lehet így ábrázolni. Érthető tehát, hogy olyan képet, mint a meglevők, hiába keresnénk.

• VT ezután arról szól, hogy a nyugati keresztény egyházművészetben a galamb szolgált a Szentlélek jelképezésére, nálunk, a régi magyarok és elődeik felfogásában pedig a sólyom. Amihez én teszem hozzá, hogy milyen érdekes, hogy a sólyom és a galamb sz-előhangos szalambó változatának alakjai meg is egyeznek.

Arra lyukad majd ki, hogy a Szentlelket az egész beavató koronát behálózó sólyomalakú vonalrendszer fejez ki.

Aztán az Ősi Gyökér 2018/3-4. számában egy egész cikknek ezt a címet adja: A Szent Korona és a Szentlélek. Tulajdonképpen a fentiek ismétlése és kibővített változata.

Lábjegyzetek