Szegény

Szegény többféleképpen értelmezhető szó, de a lényeg itt is, mint másutt is, a fény-árnyék rendszer. AN, ÁN címnél, külön alcímnél írtuk, hogy az An, En, stb. végződésű szavak alapértelmezés szerint mindig évköri értelmezésűek. A szegény tehát első körben fényben szegényt jelent, másodsorban erkölcsiekben és csak harmadsorban anyagiakban szegényt. Talán az egyik legszemléletesebb magyar szó, mely a magyar ember szemléletét és a magyar nyelv működését bemutatja.

Péterfai János írja:

Szegény szavunk helyesen a Szeg Enje. Ebben a szóban a Szeg (Szög) nem Kiszögellés, Magaslat, a Nap magas helyzetéhez kapcsolható fogalom, hanem éppen ellenkezőleg, a magasnak az ellenkezője van benne a szó jelentésében. Egy szó kettős jelentése nyelvi törvényszerűség. A Szeg, Szék, vagyis a Nap, este alászáll az Égboltról az Alvilágba, lehanyatlik az égboltról. A Szeg-Ény ezért Szegett Enség.

• Dialektikus ellentét címhez is bekerült.

Az alábbi Tamana videó előadója, Paposi-Jobb Andor szerint a cigány a szegény szó rossz kiejtése nyomán jött létre. Valóban hasonlóak a szavak, de ez így egy Péterfai János etimonjainak ismerete híján alkotott vélemény. Péterfai ötlete épp fordítva állná meg a helyét. Cigány inkább lehetne a szegény eredeteként szolgáló.

Egyébiránt a cigány-szegény párba állítása adja meg a módot, hogy szegény szónak egy Péterfaitól kissé eltérő meghatározást adjunk. Már több helyen, legutóbb kenyér és illír címnél is volt arról szó, hogy a magánhangzó harmónia szabály (szavakon belüli hasonulási rend) miatt nem Keny-Úr, hanem Kenyér lesz a szavunk végződése (kivétel a kényúr, mely egyébként sem hétköznapi szó). Felvetődik tehát a kérdés, hogy ha az Úr szavunknak lehet Ár/Ér változata a szavak végén, akkor lehet-e az AN, ÁN = Ég jelentésű szónak ÉN, in, stb. formában álló változata? Véleményem szerint lehet és éppen erről is lehet szó szegény esetében is, de Péterfai János megoldása ettől frappáns marad.

Szegény évköri értelmezése

Azzal indítható a téma, hogy már a cigány eredetét képező szikan vélhetően a Nap nyári napfordulós állására utaló név.

Gazdag címnél arról szóltunk legutóbb, hogy évkörben is értelmezhetők lehetnek a szavak:
Mondhatjuk tehát az is, hogy a gazdag – szegény és boldog – szomorú szópárok is évköri értelmezésűek. Itt az a kérdés, hogy melyik felel meg a nyári és téli napfordulónak, hiszen mindkettő megfelelhet ide-oda; a téli napfordulón szegényesen, koldus módjára működő Nap majd feltámad.
Koldus címnél szintén arról volt szó, hogy a kis éves és akár a precessziós Nagy Éves évkör/életkör sorsrontott helyzetéről és a Sánta koldus névből kiindulva a Nyilas-Ikrek tengely Nyilas felőli oldaláról van szó.
A szomorú jelentésű sad szó kapcsán már szintén előjött Szíriusz; szomorú komor = Khamor azonosság alapján nyilván egyértelmű lenne mégis, hová kerül; a Nap halódásának kezdőpontjára).

De a szegény is ugyanúgy a Hunor/Khamor-ral induló sötét félévre való váltásra utal, ahogy gonosz és bűn is. Lényegében a szegény a szűkölködő, megszoruló, és a fény csökkenéséből (csökken és szegény, valamint szűk is azonos alakúak, az alant említett sovány pedig szintén lehet szegény alakmása) kiindulva érthető meg, miről van szó.

A szegény, éhes, (zárul igével azonos) szoruló/szorongó (szűkös(en élő)), kényszeres (kényszer = szükség = szukaság), félő (és ebben meggörbült, meghunyászkodó; lásd még kussol) mind a második félévet az elsőtől elválasztó lemniszkáta görbéire és Szíriuszra, annak határoló szerepére vonatkozó ideák.

A Makara (és magyar) címnél taglalt orosz makár/makara = (kutyasorsú?) szegény ember (némiképp eltérő szóvázú párjai: magyar mazúr, arab masir = szegény és a latin-angol miser és misery) ideája mögött viszont nem hungár/haggard, humble/jámbor alakú, hanem Magor alakú szavakat találunk: ilyenek a komi megyr 'ív, hajlított forma', mygör 'figura, alak, forma ....' és mari mykyr 'görbeség' szavak (a beggar szó gyöke is ív jelentéssel rendelkezik). Ami tehát megvan egyszer hungár-hunger-ként görbeség ideáival, megvan magar-os alakú nevekben is, hiszen a Hunor és Magor az arkadash címnél is taglalt lemniszkáta két hátastársa/görbehátú/íjazó alakja.

Germán nyelvekben, főképpen a németben mindkét népnevünk szerepel sovány jelentéssel. A magyar a meagre és a hungár a hunger szóban. Nyilván a meagre és ascetic címnél taglalt "a szkíta és székely szikár ember" jellemzés nem elegendő. Itt is kell lennie egy asztrális értelemnek (amire meagre címnél ki is tértünk^[1]).
Hogy itt a soványság a homorú ("éhes") félévre utal, vagy sem, ezt kellene kideríteni. Talán a meagre és sacchar- címnél írottak alapján értelmezendő: a nyári napfordulós állás a Nap tekintetében a legmagasabb delelőpont állása. Ami magas, az soványnak mutatkozik. Ellenben a sovány a suny, SZÜN igék széthúzásaként a fényhiányos, második, sötét félév kezdetére is utal. Hasonlóan az akár sovány szó változatának beillő szegény.

Érdekes a szamár kétféle SZ/H/K-M-R vázú és M-K-R/M-G-R vázú neve (lásd Magar) különböző nyelvekben. Úgy tűnik, a szamár az íjfeszítő/íjazó szinonimájává vált és íjazó/nyilazóból, mint tudjuk, két, egymással szemközti téridőbeli helyen is van. Magyarázható itt is a jelenség azzal, hogy a lemniszkáta kötőpontjában is két téridőbeli értelemben egymással szemközti pont azonosul. A szamár (bolond; régi értékrendhez csökönyösen ragaszkodó, szegény bugris) fogalma helyett másutt szegény, vándor, stb. jelenik meg. (Széth és szamár címnél szerepelt HL adata még más "ostoba" állatokról.)
De a fentebb említett éhes fogalmához tartozó, a homorúságon keresztül érthető soványság fogalmát meagre, haggard, stb. idegen szavakban is megtaláljuk, míg a szikár szintén a nyári napfordulós váltásra utaló szó sacchar- címnél írottak szerint).

Magyar alakú szavak nemcsak soványra és szamárra, hanem Szíriuszra (kutyára) is léteznek (lásd Magyar mint Szíriusz és az ott is említett kelta szót), továbbá a magyar címnél is látott csere/kör(mozgás)(vissza/tér) fogalmakra is (japán szavak alatt a marathi szóra gondolok).

Félelem = szorongás = szorul = szűk = szükség = szegénység = éhes = íves = homorú cím/alcímnél volt szó a fentebb említett rokon ideák mögötti szavakról és írásmódjukról.
Ebionita címnél írtuk, hogy a héber ebionim = szegények értelmezés nyilván hozzákapcsolt, bár eb értelmeként Péterfai János is hozza, hiszen Eb/Kannal kezdődik a (fényben) szegény, sötét félév.
Ezek után nem is meglepő, hogy a cseh chudý = szegény éppen kutya vázú, sőt, nőnemben a szó a kívánt -a végződéssel rendelkezik.

A szegény módosulata a szégyen. Szégyent a fentebb említett bűnös érezhet. A félelem ideájának hasonlóságát mutatja, hogy a több helyen említett maja szákh = félelem is szegény, szégyell szavainkkal mutat azonosságot.

Sick is Szegény szavunk gyöke lehet.
A Nap gyengeségére utal.

Lábjegyzetek