Start

Az óangolban még styrtan még ugrik, szökken jelentésű. A hirtelen irányváltoztatás (tart, előre-tör-tet) jelentése bővült ki indul, indít, stb. jelentésekké.
Az st kezdőhang másutt is magyar cs hangot jelölt, így gyaníthatjuk csörtet, csertet szavainkat mögötte.
Valószínűbben állatok hajtására, irányítása, indulni ösztökélésére kell gondolni és csertet mellett cserdít is idevehető. Az égi állat/vad a Tejútanya állatalakja.

Idevágó eztán az ezen szavakkal egyező holland staart, német stert, sterz = állat farok, mely másutt is (lásd tail) kötél- és ostorvég asszociációkkal került elő.
Akkor a start a kezdet és vég címnél írottak alapján lehet értelmezendő. Itt kell keresni (aszrális) eredetét. Talán a star = csillag(ok) sziderikus körbeérésének kezdetéről van szó. Lehet akár az induló Kosról (mely Kínában kutya, aminek farka van) is szó kezdet gyanánt, annál is inkább, mert a szökkenés hozzá köthető (emlékezzünk Pap Gábor mondataira Kos kapcsán).

Péterfai János street címnél álló adata szerint a Tejút Istár nevéből kell kiindulni itt is.

Bognár Ferenc Nimrudi hagyományunk Boldogasszony-tisztelete, és Fekete Madonnái...

...című cikkében is ezen germán szót oda rokonítja:

A kezdeti névrokonság e témában megszaporodik, mert a csillagvallás eszmekörén belül kapcsolat van még, a főszereplő Istár istennő, és az asztrológia, (csillagtan) az aszteroida, (kisbolygó) a sztár, (csillag) az astura (latinban az égen körölő sas) a start (kezdet, indulás) valamint a historia (történetírás) a latin hesternus (tegnap) stb. szavak között.

Hogy megijed, megrezzen jelentése is van (mely tárgyasan startle formában is szerepel), szintén nem meglepő, hiszen aki megijed, az ugrik egyet. De az ijedség, vagy inkább a félelem is a Szíriuszhoz köthető, mely évkezdő is volt.
A kezdet még a Szűzhöz kötődik, és a Szűzanya Szíriusz. Star a bizonyos csillagként megint Szíriusz, honnan kezdték az évet Egyiptomban, de a téli napfordulón is együttállás van.
Begin utótagja kapcsán írottakat is lásd.