Sikér

CzF második definíciója vezet sikerre siker szavunk eredetére vonatkozóan is:

Gabonák, vagy más lisztes anyagú testek tulajdonsága, melynél fogva szívosak, s kinyujthatók, honnan sikeres buzának mondják, melynek tömött szeme van, a lisztjéből finomra, vékonyra ki lehet a tésztát nyújtani.

Ugyanakkor sikamlós, nyulós, ragadós, lágy anyag (például enyv, lép, mézga, gyanta, agyagsár, mint Molnár A. latinozza, lentor, viscus, bitumen) jelentése a szónak arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nap (háza jelentésű) S-K, SZ-K vázú neveit, mint a sík (lásd viszont angol slick szóban is) is, kellhet viszont látni benne.
Így Sik-Ér olyanféle alkotásúnak tűnik, mint kenyér (Keny-Úr).
Molnár V. József az alábbi videóban 19:30-nál sikért sugár szóval rokonítja (a búzában benne aluszik a Nap) és épp rokonítás kapcsán jön is elő a szó.

Az alábbi oldal adata szerint a sikér nem más, mint a glutén. Nos, valóban, a glue = enyv, ragasztó jelentése is erről tanúskodik.
Az alábbi ÁKTV-s műsorban erdélyi hozzászóló a gluténnal azonosítva írja:

Üzenném Gizi néninek, hogy a sikér az maga a glutén. A glutén lebontása a kovászolással történik, azaz fermentáció által, ezért ajánlott a kovászos kenyér, ugyanis ma már mindenféle adalékok hozzáadásával sütik a pille könnyű, de "glutén-gazdag" kenyeret, és ez nagyon hozzájárul a glutén-érzékenység és a lyukas bél kialakulásához. A régi búzafajták sokkal magasabb glutén-tartalmúak voltak, viszont a kovász segítségével egészséges kenyeret sütöttek. Ugyanúgy ajánlott a zöldségeket is fermentálni fogyasztás előtt, mert sokkal egészségesebb. A nyers zöldségek feldolgozása a szervezetben, nagyon sok ásványt és értékes nyomelemet von el, sokkal többet mint amit a friss zöldséggel bejuttatunk.

Hasonló, sőt, azonosnak vehető szó a sigér.