School

Isme és ZU címnél írottak alapján olyan hely vagy gyakorlat lehet, melyben a fény/tudás beverése történik. Kétségtelen, hogy IS/ISZ előtagja ugyanaz kell legyen mint isméé, de ÉSZ szavunk alapjelentésében szintén fényt jelent, ezáltal még az Ész-Kola alak is megfelelhet neki.

Péterfai János írja:

Iskola szavunk magyar eredetű. Sok értelmezhetetlen műveletet végeztek ezzel a fontos szavunkkal is, de megmagyarázni nem tudták a szó jelentését, mivel az a magyar nyelvből és kultúrából ered. Az Iskola szó három szóelemből állt össze, az Is, vagy Isz, E ( a franciáknál), a Ko és a La három alapszóból. Ezek a szavak a magyar nyelvben megvannak, pontos jelentéssel, azonban semmilyen más nyelvben nem harmonizálnak már úgy, mint a magyar nyelvben, mert a többi nyelvben szétesett a szavak pontos jelentése.
Az Is-Ko-La, vagy közeli rokon alakjai a Fény-Kapujának-Helye, vagy a Fény-Szájának-Helye jelentéssel bír. Az egyes alapszavak jelentéseinek gazdagsága további értelmezésre is lehetőséget ad. A Ko Kapu és Száj mellett Kő is lehet, ezért az Is-Ko-La a Fény-Kövének-Helye fogalmat is tartalmazhatja.
Tanítómestereink, sok tízezer évvel mai korunk előtt, a barlangokban tanították az ifjúságot. Ezért a Fény, vagyis Isz, Is, Izzás a barlangok sötétjére is vonatkozhat, ahol fényt kellett gyújtani, hogy lássanak. A Ko a Kő, a Száj, a Kapu. A Barlang önmagában is egy Száj, Kapu, Nyílás Földanya testén. Belső tere kövekből áll. A La Hely értelmű a magyar nyelvben, a komiban a Sok jelentést viseli. A szumer írnokiskola neve E-Duba-A, vagyis Háza a Dübögőnek, ami tűz lenne, és az "A" a szóban Isteni, Magas, Nagy, vagy hátra vetett magyar névelő. Itt égették ki az agyagtáblákat, amelyekre jeleket róttak.
Scola latin szó, Iskola a jelentése. Tökéletesen láthatjuk rajta a három ősmagyar szó jelenlétét. Az Is, Iz, Ős, Üs, Izz, Ész, Ísz és egyéb variánsokra tagolódó Is szót, a Ku és Ko szót, és a La szót, a szó végén. A Scola latin szó tehát egyértelműen a magyar nyelvből ered, amiben ez a szó már akár 40.000 éve is megjelenhetett. Az indoeurópainak nevezett, valójában magyar eredetű nyelvek, az Is-Ko-La szavunkat is tartalmazzák. Csak megjegyzendő, hogy a Scala, vagy Skála, is az Iskola szóból ered.

Mit alátámasztani látszik a khotáni szaka nyelvű ṣkalä = hang, zaj. Alternatív gondolatokat lásd scale.

Kolumbán Sándor...

... is elemzi e "vándorszót":

Annyiban latin vagy görög, hogy azok a nyelvek is átvették, saját hangzástörvényeik szerint torzították, használták. Az is – a tudás, ismeret védőhatalma (Isten). Ez az ismeretek lakában, lokában, kolában (kaliba), házában, az iskolában szerezhető meg. A régies oskola is beszédes: ok/os/kola, ok/os loka, ok/os akol, ok/os lak. Aki oskolába jár, nem marad ostoba. Az ostoba szóban fordíthatóan jelen van a bot, buta jelző töredéke. Az st páros esetenként rossz vetületű: beste, lusta, ostor, röstell, rest, rosta stb. Tudás nélkül az ember suta. Az sk páros értelemalakító szerepét figyelembe véve, az oskola, iskola a gyerekkel szemben atyáskodó, a gyerek érdeklődése az ismeretek felé ágaskodó, az oktató a teljesítményt illetően bíráskodó, a gyerek dúskál az ismeretek tárházában, a tudás ösvénye keskeny és göröngyös. A gyereket, ha nem tanul megpaskolja anyukája, néha nehéz az iskolatáska, és sokat kell vakoskodni a könyvek fölött. Az sk párossal alkotható szavakkal: sok sikerélmény részese lesz, aki jól tanul. A szó eredete lehetett az iszkol is, lévén mentesítve minden más alól a tanulás érdekében, és iszkolhatott a tanodába. Az szk páros majdnem mindig tengelyhangzó a tevékenységet kifejező szavakban: ászkol, csimpaszkodó, csúszkál, fészkel, illeszkedik, kapaszkodik, mászkál, nyüszkölődik, piszkál, poroszkál, tuszkol stb.

Virág Kálmán...

...a következő módon vezeti le üt alapszóból (Péterfai Jánosnál üt az UTU, azaz Nap):

Itt "verik" a tanuló fejébe a tudományt, itt "üskölik". Üskölő → üsköle → (uskola) →OSKOLA, ISKOLA. Az orosz is innen veszi a fogalmat: ÜS →ÜCS ucsénie = tanulás, ucsenyík = tanuló, ucsíty = tanít.

Péterfai János adatát megerősíteni látszik az Alex MacBain skót-kelta etimológiai szótárában talált walesi ysgol, mely kelta-ír nyelven sgoil. A latin schola-ból vezeti le, de akkor a walesi miért írta ki jobban nála? Talán mert a kelta, a magyarhoz hasonlóan kerülte a mássalhangzó-torlódást, ahogy Timaru-Kast Sándor is írja ezt a szót és a walesi – szintén átvételnek minősített – ysbata = kórház (ispotály: lásd IS) szót említve. Korábban viszont arról írt, hogy Európában ingyenes kórházi ellátás volt (a rómaiak ezt is át kellett, hogy vegyék, ahogy a kelta-magyarok által elkezdett úthálózatokat is).
Oxford nem említi a latin szót, csak a görög skholē-t.
Lásd még arab iskala = lépcső, létra szót is scale.
Lásd még szinte azonos hangalakú skol-nál írottakat, ill. Péterfai János passzusát.

Götz László Keleten kél a Nap című könyvében hasonlítja a görög skholē (iskola, tanítás) szót a héber šachal (kioktat) igével. Nos, nem is elképzelhetetlen, hogy a szakáll címnél taglalt sumér sukkal = vezér szó nyomán eredne a szó, minthogy a szakállas ember az öreg, a bölcs megjelenítője lenne, de szerintem nem ez a megoldás.

De ha már hasonló hangalakú szavakról van szó, legutóbb szkíta címnél a Szkolotosz/Szkolotesz névforma előtagjába látott, több helyen taglalt, gyúl igénkkel is kapcsolatba hozott görög szkílosz = kutya szó kapcsán került előtérbe, hogy mi van, ha a két szó, a szkílosz = (korcs?) kutya(kölyök) és a szkolé = iskola szavak összefüggenek ill. egy (asszociációs) eredetűek?
Eredhet az iskola a kutyafejűek ilyen nevéből vagy éppen fordítva is: hiszen a szkíták voltak azok, akik a görögök tanítómesterei voltak.
Mivel az arab nyelvben hasonló (szellemi, égi tanításokkal kapcsolatba hozható) névalak szintén szerepel (nyilván nem a francia échelle = létra átvétele?), valószínű, hogy ténylegesen az iskola vagy hasonló alakú szóból jött létre utóbb, asszociációs úton a szkílosz = kutya név. Ugye itt is, mint oly sok más helyen (lásd Bíró Lajos A magyar régmúlt titkai című PDF-ben sok helyen megjegyzéseimet is erről) az nehezíti a dolgot, a (lineáris) levezetést, hogy a kutya is fényes és az iskola tanítás is a fényről szól, abból indul ki (ezért lehet akár mindkettő eredete gyúl). De maga az arab szó ilyen jelentéssel sokatmondónak tűnik (a walesi szóhoz hasonlóan eredetibb is, mint a(z ezek szerint mindenhonnan lopkodó?) latin).

Visszatérve az iskola szó elemzésére, elképzelhető, hogy a szóvégi A szócskával itt sem (ahogy vélhetően például a Géza, Béla, Gyula nevekben sem) kell számolni. Isz-Kol pedig Fény-Kör, életkör értelműnek lehet meghatározható. Hisz mi mást kellene egyáltalán tanítani, mint a természeti dolgok, a világegyetem valós működését?

Philia címnél legutóbb kifejtettük, hogy elképzelhető[?], hogy a görögök a komplett Fi-Ló-Szó-Fia összetételt vették át: A Ló Fia a Fény Fia.
Ha a szkíták a görögök tanítómesterei és minden tanítás az életkörrel kapcsolatos kell legyen, akkor ez itt szintén áll: a Fehérló/Tejút-kanca Fia a Fény Fia, a Nap, melyről minden mese szól (már amennyiben a Nap az egyetlen fia a Tejútanyának ugye).

Egyre több olyan szó, összefüggést találunk, mely a tudást a Tejúttal kapcsolatos tudással azonosítja és a tanító bölcsek neveit a kutyafejű hunokkal/szakákkal/szkítákkal/magyarokkal. Az egyetem és a világegyetem (university és universe) szavak összefüggése is erről árulkodik.
Ott van még a misztériumok MISZ előtagja, caduceus címnél is arról volt szó, hogy a (botra tekert egy vagy két) kígyó a Tejútról hozott tudás jelképezője volt, de thesaurus címnél is hasonlókról volt szó. A sage = bölcs ha nem is a szakák neve, velük közvetetten kapcsolatba hozható. A fémeket elsőként megmunkáló népek nevei közül lásd szabir és kalib. Stb.
Lásd még szkíta bölcsek és görögök tanítói. Lásd még tud, ahol arról volt szó, hogy a Tejút (Teut > Tud), a tölgy/tőgy vagy a TU Napnév áll mögötte.
Lásd még daru, ahol inkább az életfa-létra fokairól lesz szó.

Iskola szó más nyelvekben

A finn koulu = iskola szót természetesen a germán (svéd) nyelvből eredeztetik. Alapjában véve az s-elővetés a Magyar Adorján által árja nyelveknek hívott nyelvek tulajdonsága, de túl sok szól az ellen, hogy sz-előhang nélküli megfejtése legyen a szónak.
Mindenesetre jegyezzük meg a hall címnél hozott udmurt/votják kuala = templomszerű pogány szent ház (amely előtt az istenek tiszteletére szánt állatokat áldozták föl) szót, és akár hall igénket is, hiszen az egyetemen ma is hallgatók hallhatnak.
Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia című könyvének 128-130. oldalán kultuszházról és templomnak megfelelő házról van szó, így a finnségi/ugor eredetet nem lehet teljesen kizárni.

A török okul szóról már esett szó fentebb.
Érdekes a perzsa közeg. DUBA címnél is volt szó a perzsa dabestān = tanárok háza (iskola) szóról, melyet Arthur N. Wollaston 1882-es szótárának school címnél ugyan nem említ, nála első helyen maktab = iskola áll, míg második helyen egy arab eredetű madrasah, madrese szó áll, míg a vulgárisnak adatolt kuttáv és kuttau nyilván a kitáb = könyv szóval rokoníthatók és nem közvetlenül kutyával, holott kutyáról fentebb is volt szó.
Ami itt számunkra leginkább érdekes, az az arab madrasa, madraísah, mely a WordSense alábbi oldala szerint iskola, teológiai iskola, akadémia, és más eltérő jelentésekkel (rítus és meggyőződés) áll.
Thúry József Török történetírók I. kötetének Kemálpasazáde – Mohács-nâme című fejezetében álló szövegben találjuk a müderrisz és a medresze szavakat (felsőbb iskola, collegium, akadémia) tanítója, előadó tanára.
A héber midrás = tanulmányozás is innen kerül ki.