Satyr

Szatír. Jelentett erdei embert is (orangutan is ezt jelenti). Az erdei emberekről nemcsak Robin Hood-szerű rogue-ok, hanem fontosabban a Vrâtyák és a druidák (táltosok) jutnak eszünkbe, akik egyrészt a (brahmanista) papság vagy az embereket sanyargató politikai hatalmak elől bújdokolva, vagy egyszerűen a természettel egyesülve éltek, hogy szertartásaikat ott tartsák, iskoláikat ott üzemeltessék.

Mesterházy Zsolt írja:

A hun-magyar mondákban a Tetejetlen Fa (Arany Atyácska lakóhelye) mögött állt a "Nagy Hegy", ott volt "Arany Atyácska erdeje." Az erdőben laktak a tündér-(sumérul: "dingir", isten)-ek. Az erdőbe nem volt szabad bárkinek bemenni – főleg annak nem, aki "rossz fát tett a tűzre" – és nem volt szabad azt tönkretenni. Az "erdő" az "isten" háza volt és ezt közösen használták az emberek. Ez így a mai napig fennmaradt a székelyeknél. Az erdőt mindig is a székely (akárcsak a kelta) falvak lakói közösen használták, mert senki emberfia tulajdonában nem lehetett. Az erdő az "ÚR"-é, az Úr "háza" = ÚR-TA ("TA" keltául ház). ERDÉLY Magyarországon – ARDENNE Franciaországban, mindkettő "erdő-táj".

assets/Satyr_image1.png
assets/Satyr_image2.jpeg
Az alábbiakban sok mindenről lesz szó és egyelőre hagyom is őket, de időközben sikerült a szatír kilétére fényt deríteni.
Az áttörést/megoldást CSÁR, TUR, Turul és Taurus címszavaknál előjövő, hasonló alakú görög sztaurósz = kereszt szó hozta meg. Azt kell látni, hogy a táltosok-druidák-vrâtyák az erdőben, a tölgyfáknál szertartásokat végeztek és gyakorlatilag (eredetileg) önmagukat (később, elbutult korokban más, kijelölt személyeket, mint Mezo-Amerikában és Húsvét szigeteken is) gyötörték meg, feszítették keresztre. A témával kapcsolatosan lásd önfeláldozás és crucifixion.

A latin satyrus és görög szatürosz felbonthatók etimonokra. Két illetve háromféle tagolás létezik: Sza Tír/Tür felbontásban Menny Fiainak azaz Magyarok Csillaga, továbbá Szat Úr mint Száz(ak) Úr(a), Bolygó Ura, Kezdet Ura; Szat Ür mint Százak Űrje kevésbé látszik igaznak.
Mind a magyarok csillagokból való érkezését írja körül, de a mai jelentése a görög mitológia által elferdített értelmezés következtében az erőszakos, szexuálisan túlfűtött, fallikus kecske-ábrázolást[1] kapott erdőlakó félistentől kezdve egészen a kéjencig terjedt.
A fallikus ábrázolásokat a görögök és más utódnépeink eltúlozták, eredeti ártatlan összefüggéseit nem tartották meg. Botja, fallosza Nimródnak is van az Orion csillagképben: Hunor és Magor onnan származnak.
A szatír elnevezés lényege, a mellékelt kép adata alapján is, a szarva, mely a csigavonalhoz hasonlóan az aranymetszéssel hozható kapcsolatba, így Sza-Tűr (Csűr) lehet a helyes felbontása.

Elképzelhető, hogy a zsidókra sárt dobáló görögök felelősek a név értelmének elferdítéséért, azzal, hogy a kecskét és a szamarat összekeverték (de ismeretes az is például, hogy a román nyelvben maghiar a szamár neve):

Frank Dénes Dániel írja:

A zsidó csillagfejtésben a Szaturnusz meghiúsítja az ember terveit, de a védence ellen irányuló rosszat elhárítja. A Szaturnuszt a zsidók is negatív szerepben láttatják, miként a babilóni és a görög mitológia. Az ókorban a szamarat a Szaturnusz állatának tekintették, és ezért fogta rá Tacitus a zsidókra, mint szombatot ünneplőkre, hogy szamárfejet imádnak. A szamárimádás hiedelmének másik alapjául az szolgálhatott, írja Kecskeméti Ármin, hogy a Szaturnusz görög neve, Kronosz, egybehangzott az onosz görög szóval, ami szamarat jelent. A görögök pedig Izráel Istenét a Szaturnusszal azonosították.

Jankovics Marcell A fa mitológiája...

...című könyvében tallóz az Ogham ábécéhez rendelt növénynevekből és a bodzánál írja:

A bodzafához fűződő bajlós képzet oka, hogy a tizenharmadik 28 napos holdhónap fája volt (Júdás volt Jézus és az apostolok között az áruló tizenharmadik).
Ez a [Nyilassal megfeleltethető] hónap az év egyben legsötétebb, az óév "haldoklásának" időszaka. A fát naptári helye a római Saturnalia ünnephez, és annak "ördögi" istenéhez, Szaturnusz-hoz köti.

Jankovics Marcell is írja:

Az antik mitológia klasszikus periódusában a káosz és az idő ura a Szaturnusz planétaistene, görög nevén Kronosz, hehezetesen ejtve: Khronosz ("Idő") volt. Ő volt a halálisten, a keresztény ördög egyik előképe. (A káoszt összekapcsolták az enyészettel, a test halál utáni felbomlásával.)

Több helyen szerepelt:

Ha Kronosz neve az öreg (fekete) Nap nevét viseli és a Nappal való szembenállás a lényeg, akkor a satyr és Szaturnusz nevek Sötét Úr jelentésűek. Tulajdonképpen a Naphoz képest Szíriusz és a Szaturnusz opponálóak, de az északi Sarkcsillag is a Nap – halott Nap helye. Ilyenképpen hasonló neveken futhat mindhárom.

A fentiek szerint Pán azért hozatott kapcsolatba a Bakkal, mert Szaturnusz ott van erőben (de Vízöntőben is) és Szaturnusz a Nap opponálója, ahogy a Pán nével szintén futó Szíriusz (de a Sarkcsillag is a Nap – halott Nap helye).

Lásd még satire és Szaturnusz.
Amennyiben mégis a(z utóbb hozzákötött?) kielégülésre vonatkozna, lásd sate, bár ott is csak az áll, hogy a száz szavunkhoz lehet köze.
Lásd még szamár (és kutya)fejű Széth-et (ne feledjük a görög Typhon ábrázolások hasonlóságát sem) is említve SZAT.
Úgy tűnik, a perzsa nyelvben is megtalálható sa'tar-ként: ott műpéniszt és leszbikus nőt is jelent.

Várkonyi Nándor...

...írja az Atlantiszról szóló feljegyzések kapcsán:

Pauszaniasz (II. sz.) szigetcsoportról szól az Atlanti-tengerben, Szatüridésznek hívja.

Péterfai János írja:

Az itáliai faunok nem fa alakúak, hanem emberszerűek, fejükön kis szarvval, jelezve, hogy alsórendű istenkék. A lábuk szőrös, még kecskeláb formában is ábrázolják, ami az égből való származásra mutat rá, a pata miatt. Az éji ég fekete, a fekete a halál színe, innen a patás forma.

Lényegében arról lehet szó, hogy a szatír a Szaturnusz bolygó megszemélyesítése. A dogmatikus kereszténységben minden ördögit neki tulajdonítottak, ezért ábrázolták szarvakkal. Szat-Ír így a Szat-Úr variánsa: élet és halál ura. Minden továbbit lásd SZAT és Szaturnusz.

Ha már a judeo-kereszténység szóba került, emlékezzünk, hogyan alkották ki monster, terrible, horrid, stb. szavaikat. Lásd gondolatmenetet folytatva satura.

Lábjegyzetek


  1. Lábjegyzet:
    Pán, a Mindenható, Mindentudó, Mindenek feletti, szintén kecskelábúnak, kecskeszarvúnak ábrázolt szatír volt. ↩︎