Saracen

Szaracén vagy szerecsennek is mondjuk. Úgy tűnik, mégsem(?) sár/szar-színű az értelme, mert nem a szaracénből kellhet kiindulni. Holott a mór fekete értelmével passzolna. Persze korántsem biztos, hogy az arab-görög kifejezésekből kell kiindulni; ott ugye a c/sz helyett k van, mely a sárkány nevet mutatná fel. De mivel a sárkány telluris/fekete/sátáni értelmét értjük, ezért visszatérünk az eredeti kiindulóponthoz.
(A sárkány elemzésénél láttuk ugye, hogy van egy fényes Szár-Kan és egy fényhiányos Sár-Kan minősége.)

Zentai Ákos Történelemírásunk Akhilleusz-sarka című cikkében Sarrukin (Sargon) neve említése után hozza szóba a szaracén/szerecsen nevet. Valóban lehetne akár sárkány olvasatú (de ezt így ő nem mondja).

A kiindulónak tartott arab šarqī = keleti szó párhuzamát Oláh Imre A Nimrud hagyomány című tanulmányában láttam, aki a Folyamközben/Mezopotámiában élő sarku = világos fajtól megkülönböztetett aditákról szólt.
A török sarışın = szőke is éppen ilyen szó, – a lengyel (akár aranyra vagy ezüstre utaló) szary = szürke szóval azonos – török sarı = világos; sárga szó nyomán. A sárga szavunk sár eleme ugye ilyen (a blond címnél a Nap aranyhaja kapcsán Magyar Adorján által tárgyalt) arany(osszőke) jelentésű lehet is, valóban. A szaracén szar- eleme viszont a sár = fekete, anyagi, materialista, azaz fényhiányos jelentésével kellene értelme szerint magyarázható (és felvetődik, hogy a lengyel szó is innen indul ki). Tipikus esete a fény és anyag, dialektikus ellentét és más címnél írottaknak.
Kara, szar, szár cím/alcímnél írottakat lásd még.
Ami a lényeg, és ezt kumán címnél is elmondtuk, hogy (az ott elmondottak szerint, a kumán és polovec-palóc nevekhez tapadt szőke és kék szemű értelmek nem kőbe vésettek) a törökben és végül is is a szlávban is hozzákapcsolt jelentésekkel találkozunk és a névalakokhoz tartozó jelentés nem garancia arra nézve, hogy valaki szőke és kék szemű is legyen. Ugyanis az eredeti jelentést tekintve (ahogy önazonosítás címnél erről volt szó) mindenki a Fényből való, és lehet fekete, néger is, származástól függetlenül. A lénye fényes, így is, úgy is. A küllem már változó.

Yaroslav Kesler The Perception of Open-Ended Time...

...című cikkében a keleti értelem kapcsán fontos dologra hívja fel a figyelmet (bár mondjuk ennek akkor lenne/lett volna értelme, ha a charqiyin szó belső fejlődésű arab szó; bár mondjuk mindegy, mert a nyugatra használt Maghreb szava sem belső fejlődésű és abból is levontuk a következtetéseket):

It already has been said that the word "Saracen" (sarrasin) was noted in the French language simultaneously with the word "synagogue" (1080), although, according to traditional history, these same Saracen-Moslems(!) intruded on the territory of France as early as the 8th century. At the same time, this word from the Arabic is "charqiyin," that is, literally: "eastern," that is, Saracens are EASTERN people with regard to the Arabs themselves!
—
Azt már mondták, hogy a "szaracén" (sarrasin) szót a francia nyelvben a "zsinagóga" szóval egy időben jegyezték fel (1080), noha a hagyományos történelem szerint ugyanezek a szaracén-moszlimok(!) már a 8. században behatoltak Franciaország területére. Ugyanakkor ez a szó az arabból (charqiyin) való, mely szó szerint: "keleti", vagyis a szaracénok KELETI népek magukhoz az arabokhoz képest!

Varga Csaba Mire lehet büszke a magyar?...

...című az Ősi Gyökér 2015/3-4. sz. megjelent cikkében ennek megfelelően írja:

A Bibliából is ismert szaracénok is színtiszta magyar emberek voltak, csak épp a muzulmán vallás hívei. Nevük jelentése: sárszín = szaracén, ugyanis valami oknál fogva a sárga színt tartották magukra, vagy mások rájuk jellemzőnek.

Baráth Tibor A magyar népek őstörténete...

...című könyvének 50. oldalán lábjegyzetben – a szokásos honi szót alkalmazva – Száraz-honiaknak fejtené meg nevüket:

A szerecsenek nevét a források Saraceni, Sarazeni, Sarrazeni alakban írják. Ha figyelembe vesszük, hogy a régi magyarban a H hangot, ha alig hallatszott, nem szokták külön írásjellel jelölni (v.ö. a Huni helyett írt Uni nevet), akkor a szóban forgó név etimológiáját és magyar eredetét is könnyű megállapítani: Száraz-(h)oni, ami pontosan fedi sivatagi eredetüket.

Szaracénokról, böszörményekről lásd jászok izmaelita vallása cím/alcímnél.