Sötét oldal, sötét félév

A sötét oldal eredetileg a Nap lemente okozta sötétség, ha a kis képet nézzük, a Szentháromság második lépcsőjén a téli napforduló előtti időszak számít a legsötétebbnek, míg a Yuga cycles azaz a Világ Év szintjén a Vaskor hozza magával a spirituális értelemben vett sötétséget.
Általában véve a sötét oldal a sötét fél/térfél (félév) (Sátán területe) és az azokhoz tartozó nőiség, melyhez a tudatalatti is tartozik.

Bognár Ferenc A Szűzanya (Fekete Madonna) fattyú népei...

...című cikkében írja például:

A Szűzanyák fattyú-népeinek, a földművelő korszak föld-gyermekeinek, "fekete" megjelölése pedig lealacsonyító értelmet kapott. Köznépi (közönséges) földművességük feketesége, alantassá lett az Atyaisten győztesen felemelkedett "nemes és fényes égi természetű" népének szemében, ami megint a modern pszichológia szóhasználatát juttatja eszünkbe, mely a tudattalan károsnak ítélt területeit sötét árnyékoldalnak mondja. Előttünk a feladat, az elsötétült tudattalanunk átvilágítása, az elmerült boldogító ismeretek feltárása!

Carl Jungnál ez az emberi pszichére vonatkoztatva az árnyék személyiség, mely nyilvánvalóan csak a Vaskorban alakulhat ki az embereknél. A fény és sötétség szükségszerű változása azt is eredményezi, hogy ha létezik teremtő erő, kell lebontónak is lennie (alaptétel a hinduizmusban is, lásd Siva; lásd még jin és jang).

Carl Gustav Jung megfogalmazásában: 1) Az emberek ősi archetípusok lenyomatait őrizték meg a tudatalattijukban 2) Az árnyék én, azaz a sötét oldal energiáinak megfelelő használatával, azoknak megértésével, beépítésével érjük el a pszichológiai egyensúlyt. Freud, Sigmundnál is olvastuk: az elfojtás éppen a nem kívánt eredményt éri el és egyszer visszaüt.

Combs és Holland Szinkronicitás...

...című könyvük 133. oldalán írják:

Jung szerint személyiségünk két részből áll: az egyik a külső személyiség, a jungi szóhasználatban a persona. - A régi görög színházban nem a saját arcjátékukkal fejezték ki érzéseiket a színészek, hanem maszkot (persona) viseltek, és az jelenítette meg a kívánt érzéseket. A másik pedig a külső személyiség fordítottja vagy árnyoldala, ezt Jung árnyéknak hívja. Az árnyék olyan tulajdonságok összessége, amelyeket a legkevésbé sem vagyunk hajlandóak magunkénak elismerni. A sors iróniája, hogy az árnyék meghatározó összetevői éppen azok a tulajdonságok, amelyeket valaki másban ki nem állhatunk. Tegyen egy próbát, kedves olvasó! Gondoljon valakire, akit végletesen utál. Kísérelje meg pontosan leírni, melyek azok a vonások, amelyek önt a legjobban zavarják. Ha elkészült a listával, akkor biztos lehet benne, hogy saját árnyéka jellemzőit tartja a kezében. Amikor erős érzelmek támadnak bennünk valakivel szemben, akkor ez árnyékunk jelenlétére utal, amelyet rávetítünk a másikra. Olyan személyiségjegyekről van tehát szó, amelyeket – úgy hisszük – elég nyomós okunk van takargatni. Szakszerűbben megfogalmazva: az árnyék olyan tulajdonságokból áll, amelyeket elfojtunk magunkban, vagy legalábbis nagyrészt még magunk előtt is tagadunk, mert ellentétesek az én-ideálunkkal. Ez az eszményi én a tudatosan vagy tudattalanul elfogadott, értékesnek tartott tulajdonságaink összessége, mert úgy gondoljuk, személyiségünk önazonossága és viselkedésünk szempontjából ezek a legmegfelelőbbek.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma...

...című könyvének 465. oldalán írja:

A Teremtő trónját anyagi részecskék, parányi lélekszikrák alkotják, melyek hatalmas tömegét maya-nak, sötétségnek, illúziónak nevezik. Mivel nem fogadják be a fényt, ezért valamennyit avidja-nak, tudatlanságnak nevezik. Ez a tudatlanság annyira átfogó, hogy kiterjed az ember saját énjére is. Ennek hatása alatt fizikai testét hiszi valóságnak, s ezzel azonosul.
Az illúzióban lévő emberiség, a sötétség nem képes befogadni a testet öltött fényt, a világ lelki tanítómesterét, Jézust, akinek személyén keresztül a testtudatú emberek világába beáramlott a fény. Az emberi tudatlanság visszaveri, taszítja a fényt, s ez a tragédia nyilvánult meg Jézus sorsában. Az isten fia, a szent lélek (paramátma) képviselője, egylényegű Istennel, a lelki tanítómester nem különbözik Istentől, mert annak a fia. A csit (abszolút tudás) hatására a lélekszikra, az emberi lény eléri a csitta-t, az elme nyugalmi állapotát, mely, ha átitatódik transzcendenciával buddhi-vá, lelki értelemmé válik. Ennek ellentéte az anyagi test-elme, melynek hatása alatt az élőlény elfogadja az ahamkára-t (ez az én és az enyém fogalmaiból fejlődik ki), azaz a hamis világi egót. A Jézus által közvetített istenszeretet hatására a lélek (a lélek tünete a tudatosság, a tudat) szellemivé lényegül, azaz transzcendentálódik. Ennek hatására az ember föladja Istentől elkülönült életét, Krisztus szabadító küldetése tehát beteljesedik. Az isteni természetű emberek tehát befogadták őt és felszabadultak, míg a démoniak elutasították s a Fény fiának ádáz ellenségévé váltak, s következetesen azok ma is.

Hazug és druj címnél volt arról szó, hogy a sötét oldal által megszólított és arra válaszoló, azon erők és ideológia bűvkörébe kerülő egyén a hazug. Igen könnyen beazonosítható a mai kor átka és a megfelelő ellenállás és ténykedés (zsidók kiirtása vagy megtérítése) is könyebb megválasztható.
Gonosz címnél legutóbb írottak szerint is a Nap neve/útja kötődhet erkölcs(beli változás)hoz:
Azt már a bűn (és HAN) fogalmai kapcsán tisztáztuk, hogy a gonosz a sötét/sátáni félévre utal a kis éves időkörben, melyből az erkölcsi értelemben vett gonoszság ideája keletkezik.
Sárkány címnél volt szó még erkölcsről.
Az alábbi előadásában Miklósvölgyi János 1:06:55-nél szól a jóravalóságról és a rosszra való hajlamról. Nem mondja ki, hogy az árnyék-énről van szó. De utána kitér arra, hogy nemcsak az emberen belül lehet meg ez a kettősség, hanem alapvetően vannak emberek, akik a fényt keresik, míg mások a pokoli eszmeiséget hordozzák (a jahvista zsidó világuralom az utóbbihoz tartozik).

Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvében az ég/menny és föld hímségi és nőiségi fogalmai kapcsán (lásd főleg témáról menny és ég) szóba hozza a pszichológiai tudományt: az ellentétet a női tudatalatti és a férfi tudat képzi. Az árnyék, mint sötét oldal mindig nőiségi. fascism címnél is szerepelt:
A latin fasces, fascinum és Fascinus, valamint a kiinduló magyar hímtag jelentésű szó (akár fasz, akár vessző, hisz ezek egymás hangalaki változatai) mind a patriarchális térhódítás és a tudatalattit semmibe vevő ego jelképe.

De nevezzük nevén a gyereket. Nemcsak a férfi a hibás, nemcsak ő lehet bűnöző. Kapitalizmus címnél jól kibontottuk. Az ott körüljárt marha kapcsán sok érdekes téma került elő. A cserekereskedelem, hogy ki válhat kapitalistává (csak bűnöző, aki odaadja először a lelkét a Sátánnak). A sátán a sárkány negatív aspektusával is megfeleltethető, ahol a sár jelenti a materiális javakat, a materializmust. A sárkány/sátán, másnevén az ördög (Sátán vagy sárkány) valójában bennünk van, ahogy Isten is. (Lásd sátán bennünk cím/alcímet is.) Ha engedünk a kísértésnek, akkor (spirituálisan magunk és materiálisan) mások kárát keressük. Tehát végül is jól értelmezi Facsar Imre is, amikor azt mondja, hogy Jézus fő műve, a megbocsátás tanítása mellett az volt, hogy szembeszáll a zsarnoksággal (ezt kellene tanítani): kiveri a kufárokat/bankárokat a templomból. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a testünk templomából kell kiverni az ördögöt. Hiszen már Carl Jung is megírta, hogy az embernek van sötét oldala is. Ez a sötét oldal hatalmasodott el a Kali Yugában, a Halak korszakban, melynek Napistene/avatárja a jász-filiszteus Jézus, aki a vénuszi szeretetvallást, a fénykeresztény eszméket tanította.

Hunorhoz, a hunokhoz kapcsolt sötét oldal kapcsán ötlött fel, hogy hogyan magyaráznám el a jelenséget.

Badiny Jós Ferenc szerint a téli napforduló neve Turul, a nyárié Ullu. Előbbi valójában konkrétan nem a madár neve, ahogy kerecseny is a karácsony, azaz a napforduló nevének alakváltozata. Az Ullu viszont lehet szintén madár: a holló. A holló könnyen beláthatóan hulló, azaz haló, mintegy a halódó Napra utal, hiszen a nyári napfordulótól rövidülnek a napok és csökken a delelő Nap magassága.
De ezen Turul-Ullu/Holló "madarakkal" kifejezett kódnevek mellett szólni kell a Hunor és Magor, vagy – sorrendben – Magor és Hunor napminőség-nevekről is. Hiszen Magor a téli napforduló után, a Bakban születő Nap neve, míg Hunor a hunyó, haló Nap neve: Hunor lehet csillagkép is, maga Hunter-Orion. Hunor így azonosul Nimrud-Orionnal, apjával, és Széth-tel is. Valójában Magorból lesz öregkorára Hunor, akkor, amikor a Nap az Ikrekbe kerül: elér Szíriusz-Orionhoz. Innentől számítjuk a sötét térfelét az évnek. Tehát adott egy világos és sötét térfél. Ha most a kezemet a lapjával az orrom elé helyezem, az egyik oldal lesz a napos, a másik a holdas felem, vagy Magor vagy Hunor felem, tehát a világos és sötét oldalam. Mondhatjuk úgy is, hogy az egyik szemem (mely szem is Nap) sír, a másik nevet. Itt jut eszünkbe az, amit Carl Jung az árnyék-énünkről írt. Bal és jobb címnél írottak alapján egyértelmű, hogy ha az agyféltekékben gondolkodunk, akkor a magyarok által használt jobb agyfélteke a világos/isteni (vagy mondhatjuk, a spirituális) oldal, a bal oldal az ellenségeink által használt sötét/sátáni és materialista oldal, mely ugye arra is jó, hogy a pénzt tudja számolni. Minden erről a fél-fél megosztottságról ("oszd meg és uralkodj") szól, erre a félelem-kultúrára alapoznak a globális erők úgy, hogy megparancsolják, szeresd az elnyomód, szeresd a pénzistent. Csillagászati szempontból tehát az évet felező Szíriusz (lásd félév) a meghatározó. Közben arra is rájöttem, hogy Szíriusz a szeret ige törzsökét is hordozza. Csak hát a kettősség, felesség kódolva van az életünkben. A sötét erők csábításának kell ellenállni, a sötét időszakokban kell ébernek maradni. A Szíriusz kutyasága ebben a bonyolult, csillagászati és erkölcsi/lélektani összefüggésben érhető meg.
De ha már Szíriuszról van szó, vegyük észre, hogy a perzsa Tír = nyílvessző (az Orion övcsillagai alapesetben, melyek hárman: three vannak) is megegyezik a Szíriusz szír elemével (Szír>Thir>Tír). Ezen a ponton játszhatnánk is a szavakkal. A szeret mellett még melyik az a magyar szó, mely hatással lehetett Szíriusz ilyen alakjára. Ott a Gyárfás Ágnes által hozott Circirka/Circirke, de lehet szó akár szúr, csűr, túr, tűr és az -usz végződést és a kutyanemzés aktusát is figyelembe véve terhes szavunk is. Terhes, szérűs, szeress, Ceres, mind-mind ennek a csillagnak a névváltozatai lehetnek.

Az egymást váltogató világosról és sötétről írt Weöres Sándor De Profundis versében. Az arab-perzsában ablak = fekete-fehér.
Lásd még jin és jang, továbbá Ozirisz és Széth.