Ság

Péterfai János írja:

Magyar képző, de alapszó is. A Ság PJI-nél Uralkodó, Főség jelentéssel adatolt.

• Gyárfás Ágnes is tudott erről, mert A Halotti Beszéd mondattana című könyvében is elhangzik, hogy a -ság/-ség képző a régiségben fő-t jelentett. Persze ezt a "tévedhetetlen" sumér nyelvből állapíthatta meg. A sumér a magyarnál fiatalabb nyelv, bár az is igaz, hogy a mai magyar szókincs több korból, rétegből áll össze.

PJI folytatja:

A magyar Ország szó egyik jelentése is Hegyi-Főség. Az Or és Ur egyaránt jelentenek Urat és Hegyet, mivel a hegy egyben úr is, lásd Ur és Uruk városát. A Szág Főség, igen elterjedt a magyar nyelvben, különböző variációi léteznek. Az Or-Szág tehát lehet egy Hegyi-Főség, valamint lehet egy Úr által kormányzott Főség is.A Szaka szóban a Szák, Szág is benne van, ami magyar szó, de a szumer nyelvben is jelen van, és Főség az értelme mindkét nyelvben. Továbbá rokon a Sák, Ság formákkal, amelyek csak az előbbiek változatai. Sőt, a Szék, Szég, Sék, Ség és egyéb formák is csak alaki módosulások. A Sák, Szág egyben jelent Északot is, ami a Dél Országától északra esik. Az Éj-Szak és É-Szak, Éj-Szaka, továbbá a Dél-Szak nevekben is felismerhető a Szak szó, ami a Szaka rokona.

A Ság perzsa megfelelője a ma is király értelmű shah.
A ság = főség értelem szépen párosul a perzsa sag = kutya, szanszkrit saka (burjátul saga) = fehér értelemmel, miután mindkettő fényes, hímségi, ahogy a szintén velük jelzett asztrális kutya is.
Ság szerepel a sumér zodiákus Nyilasnak megfelelő Pabilsag nevében és a "sumér Jupiter" Sagmegar nevében is.

A Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 303-304. oldalán említett V. I. Abaev oszét filológus anyaga megtalálható angol nyelven a The Scythians – nomad goldsmiths of the open steppes című kiadványban. A 48-49. oldalon a felsorolt oszét szavak között (miután kimondja, hogy a szkítáknak nem maradt fenn az írása és az oszét feliratok segíthetnek nyelvük megfejtésében) említi az oszét sag = szarvas szót, mely nyilván szarvas fő.

Elképzelhető a (japán sógun névhez hasonló) Tóth Lívia által adatolt karluk [délkeleti türk] nyelvű saĝun = sámán(?) szóban is: Sá-Gun felbontása mellett Ság-Un is értelmes lehet.

Figyeljük meg, hogy a TAG – DAG – SZAG – SÁG – ZAG mind ugyanazon minőség fejlődési szakaszai: TAG tehát napnév, hiszen TA-GA Nap Háza felbontású lehet, DAG TAG lágyulása, SZAG Napnév már perzsában kutya, SÁG/SZÁG szintén hímséget, főséget jelentő, mint a ZAG az orosz zagoraty = napozni szóban van jelen.
Igaz, azt sacchar-, Sahu és más címeknél (palóc, Balog; pogány, stb.) írottak alapján hozzá kell tenni, hogy ezen Napnevek leginkább vagy kizárólagosan a Nap az Orionbani állásra vonatkoznak.

Szkítizmus címnél Cato Töredékeiben előjön Ság mint Szkítia elnevezés (ami talán Saka lenne vagy shah-ra utaló).

Sok szóval való összevetése

Aczél József írja, hogy ság szavunk tömeget, számosságot (sokat) jelent olyan szavakban mint katonaság.
Éppen csak a sok szó hiányzik még innen.