Puha

Pu-Ha felbontásban az Üresség Háza vagy – bősz címnél a felfuvalkodottság ideája adta ötlet alapján – Fu-Ha felbontásban Levegő Van Benne értelmű, és CzF alábbi definíciója szerint is jól gondolkodtunk:

Mondják oly testről, melynek tömege nem sürü, nem kemény, hanem ritkás likacsos, széllel bélelt, mintha csak fel volna fúva, puffadva, mi a nyomásnak könnyen enged, s hamar lapúl, Puha kenyér, hús, fa. Puha test, mell, far, bőr. Puha ágy, szék, pamlag, fészek. Puha toll, haj, szőr.

Magyar Adorján írja:

Minden hólyagnak pedig, valamint minden hólyag szerűen fölfújt valaminek is azonban sajátsága, hogy nemcsak puha (kabar szó!), hanem hogy túlerős nyomástól avagy egyszerű szúrástól (bökéstől) is el-pukkad, kifakad; amely utóbbi két szó is tisztán kabar szócsoportbeli. A németben Pocken a himlő-betegség neve, ami az eleintén hólyagszerűen a bőrt borító kiütésekről származott elnevezés.

• Az angolban a himlő pox.

A puhaság, gyöngeség mindig nőiségi-telluris, mint ahogy a bujaság is. Ezen két szó egymás alaki variánsának is felfogható, kivált az alábbiak alapján (CzF adata):

PUHÁLKODIK (puh-a-al-kod-ik) k. m. puhálkod-tam, ~tál, ~ott. Kéjekben, gyönyörökben, testi élvekben tölti idejét, s ez által testi lelki erejét puhítja, gyöngíti, fogyasztja.

Puha lehetne még Pog-A bontású, minthogy a páholás is puhító eljárás. Puhol annyi még mint püföl, Borbola János A nádverők és utódaik című az Ősi Gyökér 2007/2-3. sz. megjelent cikkében is megtalált adata szerint.