Porta

Jankovics Marcell írja:

A Janus név és a ianua, "ajtó, kapu" szó egy tőből ered, s mivel minden ház bejárata, "kezdete" a kapu, eredeti szerepkörének általánosításával lett istene minden kezdetnek, így az "év kapujának" is. A terminusról mered két arca hátra és előre, a múltba és a jövőbe. A latin terminus, "határidő" első jelentése "határkő". Ezen állt eredetileg a határőrző Janus kétfejű szobra. Terminus, a határvédelem istene eredetileg maga Janus lehetett, aki Portunus néven viszont a kikötők, a tengeri kapuk őre volt (latinul portus = "kikötő, rév"; porta = "kapu, ajtó").

A görög-latin pórta, porta = kapu, átjáró, ajtó jelentése, mint minden más ilyen jelentésű szó égi kapura, átjáróra értendő. A porta lehet az angol ford = gázló szóval megfeleltethető, ahhoz rokonítható, hiszen az égi fordulópontok, Napfordulók is kapuknak felelnek meg, ahogy forest, door, tölgy és trivial stb. címnél is erről szó esett. Utóbbi címnél szerepelt:
Azt tudjuk, hogy az elágazásoknál, keresztutakon állítottak Hekatének oszlopokat és a kutyák is az elágazásokhoz, átjárókhoz köthetők (lásd például Cerberus).

Porta lehet Por-Ta, vagyis inkább Pur-Ta felbontásban a Nap Vára (vagy Tűz Tája) értelmű, így udvar szónál írottakkal is megfelel, de elsősorban a keresztrefeszített (Szíriusz körül forgó) Nap valamely stációjára, különösképp a Tejút-kapukhoz való közelségére kellhet gondolni.
Porta Catularia-hoz hasonló kapukról lásd psychopomp.

Péterfai János...

...ford címnél korábban szereplő adataival szépen kapcsolódnak a fentiek:

A Ford a Por-Da, Por-Ta változata, eredete Níp-Pur szumer város nevében is rejlik, ami magyar és nem akkád, a Pór és Por szóban, a Por kettősségében, a Bor jelentésében. A Ford, Fort és Porto, Porta a Por, Pór, Bor és Ta, Da magyar alapszavak (etimonok) variánsai. A Ford elemei a magyar, egyiptomi és szumer Par, Per, és a Tu, Du, Ta, Da elemekre vezethető vissza.

Másutt:

Bura az égbolt egyik neve, ismert a lámpabura szóban is, meg a Teremburáját! felkiáltásban is. Ez a Bura a Fő-Ember, a Nap sétáló helye. A Prut régi magyar neve Purata, latinosan Puratusz, vagyis Bor-Atyus. A portugál Porto is a magyar Pur-Tu alakból fejlődött Por-To alakra, jelentése Víz-Tája, amolyan fontos kikötő. Vigyázat, mert ezzel a szóval közeli rokon a magyar Porta, amiből ered a Forte, Fort, a török Porta, stb. A magyar Por-Ta jelentése Ház-Ország vagy Ház a Tájon, tehát nem rokon a Porto szóval, csak kicsit. Köztük a kapocs a Bura, amely a Föld Háza, továbbá Víz, mivel az esők az egekből esnek a földre. A magyar kiválóan alkalmas az ilyen nyelvi finomságok felismerésére. Porto tehát a Bor, a Víz helye, kikötő is, borvidék is, míg a Porta a Barta rokona is, ez a Várta, a Vár pedig Erőd, Erősség, amiből kialakult a Fort. A Bor erősen vizezett ital, a görögök és etruszkok kilenc tized vízhez egy tized szőlőbort adtak.

Érdekes lehet a Sopdet címnél előjövő óegyiptomi-héber p-r-t szóvázzal is hasonlítani, illetve fordítva: azt ide viszonyítani (a peret formában való e-hangos mássalhangzókkali feltöltés ugyanis nem biztos, hogy megállja a helyét).
Ezen p-r-t előjött Fortuna istennő kapcsán Taweret egyiptomi istennőnél is.

A kelet-mari pört és a szkolt számi pört = ház jelentése sem meglepő eztán.

Gate címnél szerepelt:
A porta viszont nem biztos hogy az, aminek kiadja magát. Ugyanis az orosz vorota (mely elsőre az Égsátor varratát, magát a Tejutat is idézni látszik), és az ind Vrâtya névvel is azonos szláv (többesszámú?) vráta, lett (tbsz.) várti szavak elárulják, hogy itt akár a várta szavunk is szóba jöhet, de nem áll messze a (pártus címnél is elővett) barát szó sem, mely az indonézben és a malájban nyugat értelmű. Sark címnél is láttuk, hogy a kapuk nevei a tájolási irányról is kaphatják akár nevüket.