Perro
Spanyolul kutya, nőneme perra = szuka (nőre, szajhára is használt). Ismeretlen eredetűnek vélik, holott ha nagyon akarnák latin eredetre visszavezetni, alkalmas lenne a feral címnél taglalt latin fera = vadállat szó.
Prick szónál is szóba hoztuk a spanyol szót. Mivel az farok szavunkból ered, rövidre zárhatnánk az ittenieket azzal, hogy ezen szavunk előrészét viheti tovább, de elemezzük másképpen is.
Mivel asztrális kutyát kell benne látni, Per-Ro, Per-Ra felbontásban Nap Háza értelmű és rokon a barát szavunkkal, mely szerint is tellurisan az ember legjobb, leghűségesebb barátja.
A kutyát (is) jelentő saka név is a Fény Háza értelemmel bír. De lényegében nem dőreség piros szavunkkal is rokonítani perro-t.
Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában szól január 18., Piroska napja (lásd Piroska és a farkas) kapcsán arról, hogy Kerényi Károly a görög Perszusz[1] naphérosz nevét a perra = "Nap" szóból származtatja. Azt nem írják, milyen nyelven, de korábban görög eredetű nevekről volt szó. Akárhogy is, újfent beigazolódik, hogy a kutya Nap.
Hasonló szó a perron, melyet nagy kőnek fordítanak, fallikus kövekre értve (a kutya és hímvesszeje itt újra találkozik).
Az olasz bracco = vadászkutya szó is hasonló, melyet talán inkább BAR etimonhoz kell venni.
De a kovács és a kutya címnél legutóbb szereplő adat szerint perro = ferro, azaz fehér (vagy izzó, forró).
Az észak-azerbajdzsáni/kaukázusi Qudiyalcay folyó mellett/felett található Xinaliq település Európa legmagasabban levő lakott települése. Külön nyelvük van, mely állítólag elszigetelt, semmi más nyelvhez nem igazán hasonlítható nyelv. (Hun-származék nép lehet, annál is inkább, mert a Káin címnél taglalt chioniták nevének K-N vázú eleme megvan a település nevében, még ha azt az ottaniak Kecsnek is nevezik.)
Érdekes, hogy nyelvükön пхра [phra] = kutya, mely nem áll messze a spanyoltól. Mivel a kutya lélek és tűz-jelkép, forr és így fire szóval is azonosítható. (Ugyanezen nyelven pir = szentély, mely érthető miért ilyen alakú.)
Több helyen láttuk a kutya és hímtag jelentések összevágását. A WordSense.eu oldal első helyen hozza a cseh szavak közül a péro = fasz szót. Nyilvánvaló a mögöttes tűz jelentés.
Barbár címnél Péterfai János azt írja, hogy BAR = barlangi oroszlán. Erre reflektáltam ott:
Az oroszlán is (hasonlóan a párduchoz – aminek neve perzsa címnél írottak alapján is oroszlánt is jelenthet egyes nyelveken – és a jaguárhoz; a tigris és oroszlán fogalmakat is jelölhet azonos szó[2]) kutyaszerű állatnak vétetett a régiségben, ezért jelenthet Napot, kutyát is (perro is egy ilyen elnevezés), sőt a boar = vaddisznó is ilyen alakú név (ismét csak ismerjük a vadkan kutyás minőségét, de a vadszamárnak, melynek a spanyol neve burro, szintén) és az a medve is, mely bear neve vagy az oroszlán (mint legnagyobb testű ismert állat) kiváltására használt elnevezés (akár fordítva is történhetett), vagy a Cynosure címnél taglaltak alapján megint csak a kutyából indul ki, abból a kutyából, amiről barbár címnél volt szó korábban is (farkas téma mentén).
Hasonló alakú név Nagy Sándor mondai ebének neve, Peritasz (kit szintén említettem a Quora válaszban, melynek címét most meg nem mondom fejből).
Szintén hasonló alakú a ferret szó.
Lábjegyzetek
Lábjegyzet:
Perszeusz-ról van szó. Lásd a Kerényit taglaló BL írását Perszeuszról Emese. ↩︎Lábjegyzet:
Erről lásd tiger címnél; például az óperzsa *šagra = oroszlán; tigris.
Péterfai János is írja:
A Barsz tigris is, ami arra utal, hogy a Bar név alatt tényleg értettük a Kardfogú Tigriseket is, amíg ezek a nagymacskák éltek (Kr.e. 8.000). ↩︎