Patala

A Wikipedia szerint az alvilág (Pata-La formában meg is felel):

In Indian religions, Patala (Sanskrit: पाताल, IAST: pātāla, lit. that which is below the feet), denotes the subterranean realms of the universe – which are located under the earthly dimension. Patala is often translated as underworld or netherworld. Patala is described as more beautiful than Svarga (subtle dimensions, loosely translated as heaven). Patala is described as filled with splendid jewels, beautiful groves and lakes.
—
Az indiai vallásokban a patala (szanszkrit: पाताल, IAST: pātāla, lit. ami a lábak alatt van) az univerzum földalatti birodalmait jelöli – amelyek a földi dimenzió alatt helyezkednek el. A patalát gyakran fordítják alvilágnak vagy alvilágnak. A Patalát szebbnek írják le, mint a Svarga-t (finom dimenziók, szabad fordításban mennyország). Patalát úgy írják le, hogy tele van pompás ékszerekkel, gyönyörű ligetekkel és tavakkal.

Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének 447. oldalán mint a hindu világkép pokláról szól róla (a szanszkrit patal, patala nevet a pokol szóval is veti össze).

Várkonyi Nándor...

...is alvilágnak írja le:

Pátála a "verem" is, az Alvilág, az újjászületés helye. Ide szállnak le a beavatandók, s ezért kellett Arjunának "leszállnia". Pátála mélységeit "az új Nap fénye járja át", s ennek dicsőségébe jut az "újszülött", miután átment az "üsző" méhén. Ez a leírás a beavatás rítusait jelzi a szokott képletes módon. Az üsző, Surabi, Visnu szent állata, a "bőség borja", a "tej és aludttej forrása", a teremtéskor a Tejtengerből "extrahálták", s innen ered a szarvasmarha vallásos tisztelete Indiában.

Pátálán Vászuki, a nagy kígyóisten, Nága-déva uralkodik, a hindu pantheon kígyó alakjában ábrázolja; vele övezték körül az istenek és aszurák Mandra hegyét, amikor a Tejóceánból az amritát, a halhatatlanság italát köpülték.

Patala geográfiai értelmezése

Várkonyi Nándor Az elveszett Paradicsomában Pátála-Amerika benépesítéséről szól (lásd Nagali), azaz nemcsak...

Péterfai János tud ilyenről:

A Puránák azt is bizonyítják, hogy ismertük Amerikát, sok évezreddel ezelőtt is. Igaz, csak a keleti ismereteket bizonyítják, de mi tudjuk, hogy nyugaton is elértük Amerika hatalmas térségeit. Keleten [értsd: a Puranákat és Védákat írók nyelvén] tehát Patala volt Amerika neve. Ez a név Pata-La formában a Halál-Földje értelemmel bírt. A nevet csak a nyugati értelmezéssel lehetne megmagyarázni, ezért Patala földjének a nevét inkább nem szabad értelmezni.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma...

...című könyvének 193. oldalán írja:

Az autentikus Puránák némelyike szerint Pátala az elsüllyedt világ (Mu), más írások szerint Közép-Amerika. Ezek szerint a Rámájanában említett háború India és az azóta elsüllyedt Mu-Birodalom között zajlott.

Ivala Praszada, hindu régész és szankszritológus, megkísérelte, hogy kifejtse a Puránákban lappangó történeti eseményeket, s ezek közt tisztázza a Pátála-Amerika kérdést (1926). Minket érdeklő fejtegetése röviden: A vízözön előtt három ázsiai nép, a déva, a daitja és a nága, összefogott egy tengerentúli hadműveletre. Sikerrel jártak, s a zsákmány elosztásánál a dévák megrövidítették a daitjákat, s ebből megint háború kerekedett, melyet az utóbbiak elvesztettek. Ekkor a daitják Bali nevű fejedelmének három elégedetlen vezére: Szumali, Maja és Maliavan, a nép egy részével kivándorolt a tengerentúli Pátálába. A vízözön után Szumali utódai visszatértek Szingalába (Ceylon), s ott egyesültek az afrikai eredetű jak-sákkal. (Közbeszúrva: ezek a madagaszkári hovák; de valószínűbb, hogy a két rokonnép a közös őshazából, Gondvánából származik.) Minthogy azonban a vízözön a szárazföldi kapcsolatot Afrikával megszüntette (elsüllyesztette Gondvanát), Északnak fordultak, és meghódították Dél-India keleti és nyugati partvidékét. (Dravidák?) Így mondja Praszada.
A Meru-mítosz, mint minden mítosz, sűrített történelem is, kiviláglik belőle, hogy India ősnépeinek konkrét fogalmaik és történeti hagyományaik voltak az ellenlábas féltekéről. Pátálának nevezték; tudomásunk szerint a legutolsó vízözön előtt három földrész terült el itt: Atlantisz, Amerika és Mú. - Atlantiszt a hindu mítosz Atalájávál vagy Sanka-dvipájával azonosíthatjuk, Amerikát Puskarával; Mú identifikálására a hagyomány nem ad módot. Minthogy a rege általában csak Pátáláról beszél, feltehetjük, hogy az ázsiai népek tengerentúli akciója a közelebb eső Mú-szigete ellen irányult.
Csakhogy nem bizonyos, vajon Mú Amerika felé is sziget volt-e, nem tartozott-e egybe a kontinenssel? Ha igen, ami valószínű, a letelepülések és hódítások hagyományaiban szereplő Pátála ezt az egyesült nagy szárazföldet jelenti. De szemünkben a Meru-mítosz igazi jelentősége más: szép példában mutatja, hogy a Mindenséget, az Eget, és a Földet, az alsó, anyagi és a felső, lelki világot s végül a Paradicsomot magát mint formálta egyetlen mándala-szimbólummá egy történetelőtti kultúra.

A Pátála elnevezéssel azért is csínján kell bánni, mert William F. Warren Paradise Found: Cradle of the Human Race at the North Pole című könyvéből tudjuk, hogy:
1. az égtájakat sokszor Észak-Délről Kelet-Nyugat irányúvá változtatták;
2. az elnevezéseket nem szabad geográfiai névértékben venni, hisz elsősorban mitikus-csillagászati területeket jelöl (ha Patala a pokol, akkor az az alvilág) (és ha hihetünk Magyar Adorján elméletének vagy a Hyperborea c. alatt Charles Hapgood földkéreg-elcsúszás elméletének, az az észak már amúgy sem is ott van, ahol ma keresik).

Ami Patala Amerikára vonatkozó jelentése mellett szól, az az, hogy Amerikát rengeteg természeti katasztrófa sújtja (vesd össze Patagonia nevével; az is azon a kontinensen van). Summa summárum, a hunok sokfelé eljutottak, maguk adtak nevet a helyeknek, és csak bízni tudunk abban, hogy az átvevő és feljegyzést készítő népek hitelesen őrizték meg őket.

Feltűnni látszik pata az aveszta spâda, spâtha = hadsereg szóban. Felbontása lehet Ász-Pata. Spatha-paiti (Ász-Pata-Pátyolgató) pedig hadsereg védnök/parancsnok.