Ördög

Dualisztikus eredetmagyarázó mondák címnél szerepelt (feltehetően)...

A Magyar Néprajzi Lexikon adatsora:

Epikus néphagyomány, amely azt a gondolatot fejezi ki, hogy a teremtés két ellentétes erő együttműködésének az eredménye. Ezt a két teremtő erőt az Isten és az ördög személyesíti meg. Kettőjük közül az ördög áll közelebb a formálandó anyaghoz, Isten csak az utasítást, a szellemi irányítást adja (→ világ teremtéséről szóló monda). Az ördög hatásköre nem is terjed túl az anyagon, életet nem tud adni (→ ember teremtése). Jelentős számú mondában utánozni kívánja Isten teremtő tevékenységét, de működése vagy sikertelen lesz, vagy pedig valamilyen kártékony lényt teremt hasznos helyett (→ légy teremtése, a), más alkalommal pedig csupán a formai imitáció sikerül, de az sem tökéletesen (Isten lovat és tehenet teremtett, az ördög utánozni akarta, de az ő teremtménye se ló nem lett, se tehén, hanem bivaly). Az ördög szerepe a dualisztikus eredetmagyarázó mondákban mindig negatív Isten teremtésével szemben, még a közös tevékenység alkalmával is. Az ördögtől származtatják a mondák a világon létező valamennyi rosszat: a betegséget, a dohányt, a kártyázást, puskát, verekedést, a szeszes italokat, kártékony állatokat stb.

Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének 102. oldalától taglalja a nevet, míg Kandra Kabos Magyar Mythologia c. könyvének (a PDF) 121. oldalától van szó róla.

Péterfai János írja:

Az Ördög nevet a szumerban is kimutatták, Szent Úr jelentéssel. Az Ör – Úr, a Dög Dug volt, aminek a jelentése Szent, amint mondják. De a DUG nem feltétlenül azonos a dög szóval, bár a halott teste a család számára szent is lehetett. Valójában szent is volt^[1].

Az ördög pozitív Ur-Dug jelentéséhez hasonlóan az Asag démonnévvel (nyilván hozzákapcsolás útján) egyező a sumérben azag = fényes, tiszta, szent szó, Varga Zsigmond (tree címnél is szereplő) adata szerint.

Az Ősi Gyökér 2007/1. számának 76. oldalától író Nagy Róbert Hol van a kutya elásva című cikkének alábbi passzusát olvasva azt is gondolhatjuk, hogy az ördög valójában nem más, mint Ur-Dug, azaz Kutya:

Mikortól vált a kutya az ördög cimborájává? Nem kell sokat kutakodni, hogy felismerjük, ennek az okát. Elég megvizsgálnunk a boszorkányperek jegyzőkönyveit. Az inkvizíciós tárgyalások legfőbb vádlottjai a boszorkányok voltak, akiket szinte minden esetben kapcsolatba hoztak valamilyen misztikus kutyával. Az egyházi demonológia szerint a boszorkány az ördöggel, a sötétség, a pokol urával köt szövetséget. A "fekete kutya" az ördögöt, a hitetlenséget személyesíti meg. A népi hiedelemben a kutya-ördög szavak egymás szinonimái, azonos rosszalló, megvető értelmű jelentéssel bírnak.

Ne feledjük, hogy UR címnél is volt szó kutya jelentésről, de itt a Dög/Dug is a kutyára utal. Úgy tűnik, az ördög nem más, mint ismét (felülről kiindulva) Szíriusz! Erre hamarabb is rá kellett volna jönni és Péterfai János sem jutott el idáig. A népi hiedelem mindig pontos információt hordoz!
Orion Isten és Sátán cím/alcímnél is kifejtettük, hogy Ördög és Orion nevének előtagja is azonos: mindkettő Úr = Isten, csillagkép alakban. Az ördög utalhat az Úr Döge kifejezéssel Orion kutyájára.
A CzF Szótár így ír: "A régi halotti beszédben: n közbetéttel: urdung = ördöng, melyből a ma is divatos ördöngös származott. Hangokban rokon az őrjöng szóval, a talán ebből alakult át. Csagataj nyelven Vámbéry szerént örtüng am. elrejtett, vagy rejtekezett." Ez az "elrejtett, rejtekezett" egyezik a gödörben elrejthető, eldugható, vagy lesben megbújás jelenséggel.
Érdekes Vámbéry adata rejtezésről, mely a táltosok tevékenységét idézi. Nem véletlen, hogy üldözték a pogány vallást és gyakorlóit és még ráadásul ördögnek, annak művének tulajdonítottak mindent rosszat, katolicizmus-elleneset.

Curse, damn, haram és taboo címszavaknál szerepelt Jankovics Marcell azon adata, hogy a régiek gondolkodásában átkozott és szent nem volt elválasztható – ami a természeti népek szemében tiltott dolog, vagyis tabu, az egyszerre volt szent és átkozott (latin sacer = szent, szentelt; átkos, átkozott).
Ezek alapján damn a demon szóval kell kapcsolatos legyen, és az ördög negatív értelemben való elterjedése is immáron érthetővé válik (kb. úgy ahogy tilos, haram és tabu csakis negatívként, tiltóként jön elő).

Kontár (=hunter!) címnél is szerepelt, hogy az ördög képzet kiterjedt volt az ősfelfogásban: egyrészt ellenpárja a fényt szülő Istennek és a fény-árnyék rendszerben a kutya szerepében is ő jelenik meg (mindkét esetben a jó és a gonosz ellentételezésében az utóbbi megszemélyesítője^[2]), valamint csillagászati szempontból az alvilág (az égi egyenlítő alatti tér) ura is lehet.

Kandra Kabos Magyar Mythologia című könyvéből való adata szerint az ördög eleinte még nem gonosz, illetve a kereszténység során sem alakult át teljesen gonosszá, erre bizonyíték Ördög(h) személy- és helyneveink:

Mikor az Ördög embört akart teremteni, kiformászta az embört, de nem bírta talpra állitani; akkor oda mönt az Isten, megrukta a talpát Ádámnak:, Kej föl Adám! Ádám mögmozdult. Mögén mögrugta, Ádám fölült. Harmacczò mögrukta: Kej föl, Ádám! Adám főkelt (Egyházas-Kér.).
Az Ördög csinálta, Jézus ébresztötte föl Illést; mögrukta Illést, úgy kelt föl (Temesköz-Lörincefalva Torontálban.
Észrevehetjük, hogy e teremtési hagyományok ellenkezőleg az előbbi fejezetben fölhozott altaji példákkal, őt a teremtés állandó szemlélőjének mutatják be, köztök koránt sincsen meg a kinyilatkoztatás ördögének ellenségeskedése. Benne esak a tehetetlenség nyilvánvaló és nem a gonoszság; de aztán az isteni Alkotó sem átall neki segitségére lenni s kezei alkotmányát nem csupán lélekkel látja el olykor, hanem részben azonnal föl is veszi az égbe. Hagyományaink ördöge itt tehát nem a bibliai ördög, hanem a vogul Elmpi, a magyar ős vallás teremtője, ki az új hitelvek mellett szerep nélkül maradván, nem marada más teendője, mint hogy az Isten mellett kontárkodjék és a teremtés urának tehetetlen utánzója legyen.
Nem mondanak ellene ezen föltevésnek az állatokról szóló hagyományaink sem.
A vogul monda Numi Tarom-ja, aki embert nem alkotott, nem teremtett állatot sem, hanem azt is Elmpi teendőjéül szabta, aki: "földből és hóból emlős állatokat kezde csinálni és megtelék a föld." A néphagyomány nem csupán nem hagyja foglalkozás nélkül az ördögöt e tekintetben, hanem nagyon is foglalkoztatja őt. De természetesen az ősvallás teremtőjének torzképe itt sem áll oly rosz szinben, mint az altaji mondákban, hanem tehetetlen és utánzataiban sikertelen csupán, annak jeléül, hogy benne az ezer év előtti hitregék teremtőjéről van szó, kit az öregek hitregéi még a hagyomány szivós voltánál fogva az átmeneti kor is inkább csak tehetetlennek, mint gonosznak vallott.

Ez mondjuk nem teljesen volt így nála megfogalmazva. Nála az ördög kezdetben (az ősvallásban) leginkább Nagy(boldog)asszony ellenlábasa, és akkor még a bibliai ördöghöz semmi köze.
A könyv 38. oldala hoz olyan adatot, hogy az "ördög csinálta az első malmot." Ez lehet akár igaz is (ha nem a Sarkcsillag, hanem a kutyával kapcsolatos precessziós képzetet vesszük figyelembe). Vagy inkább arról van szó, hogy az ördög is rész vesz a teremtésben; Varga Géza is írja:

Az ördög a Teremtő mellett kiemelt szerepű, Demiurgosz szerepet is betöltő lény, az alvilág fejedelme.

• Orion Isten és Sátán cím/alcímnél közben kifejtettük, hogy Orion testesíti meg magában mindkettőt: isten és sátán/ördög egy és ugyanazon minőség két oldala és leginkább csak csillagászati érvényét kell figyelembe venni.

A Wikipédián elérhető Ősmagyar vallás cikkben is említik (László Gyula őstörténész, Vargyas Lajos és Kiszely István antropológus a régi magyar hitvilág és gyakorlat keleti elemeinek vizsgálata során megállapítják), hogy az ördög számba vehető, mint teremtő (demiurgos).
Na most éppen erről van szó. A kovácsisten Orion és az ördög lényegében egy és ugyanaz. Tehát amikor arról van szó, hogy az ördög csnálta az első malmot, az azt jelenti, hogy a Hamlet malmát Orion hajtja: azzal, hogy űzi a Csudaszarvast, forog az ég, múlik az idő. Minden mitológia csillagászatilag értendő.

Bakos Attila A Duna Evangéliuma...

...című könyvének 214. oldalán ősi istennek mondja az ördögöt:

A XI. századtól kezdődően az uralomra jutó kereszténység tudatos, ártó tevékenységeképpen az ősi hit tisztességes képviselőit, a javasokat, gyógyítókat, bábákat, tudókat, táltosokat, sámánokat kiáltották ki boszorkányoknak. A vád lényege az ördöggel (valójában az előző világkorszak ősi Istenével való tantrikus) nemi kapcsolat létesítése. Innen van a boszorkány névben az egyiptomi ősnépünknél Baszt (a szerelem istennője), vagy lndiában még nem közönséges értelemben vett baszorkány, azaz basz-úr-kan, az Istenség őstantrikus kedvese, papnője.

A 83. oldalon Kandra Kabos még taglalja, hogy gonosz volt-e eredetileg, majd a 210. oldalon is szól róla.

A tibeti teremtéstörténetben is azt látjuk, hogy előbb a fekete ember, majd a fehér ember jelenik meg. Előbbi kétértelműen értelmezhető: mint az őskezdet és Sátán/ördög (semleges és negatív megítélés), utóbbi isteni (pozitív) értelemben, de leginkább arról van szó, hogy előbb, még a fény általi teremtés előtt az ősanyagistennő volt csak jelen, sőt, az emberi teremtettségben is a feketével jelölt nő megelőzi a férfit (akit is csak ő, a nő szülhet meg).

Még a 77. oldalon található közlése: Nagy Géza szerint a hasonló kun erdeng = szűz jelentésű(?).
Kandra Kabos könyvében másutt is előhozza:

De vajjon igazat adhatunk-e Nagy Géza tudósunknak, ki vitatván, hogy Artimpasa, a szkitha istenasszonynak a finn Impi vagy Ilmatar és a magyar Tündér Ilona a megfelelője, s annak erdeng (= szűz) nevéből bontakozott ki a magyar ördög (ürdüng) szó, s alakúlt át a parzismus hatása következtében sátánná?

Manó címnél Péterfai János is előhoz ilyen nevet:

Maninak volt egy festett tankönyve, aminek Ertenk volt a neve. Ezt az Ertenk szót, aminek nem tudták a jelentését, rokonították az Ördög szóval, teljesen helytelenül. Ez alapján a Manó nevet Manihoz kapcsolták, akit egyébként rendkívül utáltak, és Manit is az ördöghöz igyekeztek kapcsolni.

Ugyanezen szóalaknak tekinthető a kínai értóng = gyerek, mely szűz jelentésű is lehet! Tán Nagy Géza is kun alatt han-kínait értett? Egy valószínűnek látszik: a szűz értelem nem a Tejútanyára utal (annál is inkább, mert a kínai érzi = fiú (fia valakinek), kölyök).

Na most, ezen azonosítás azért érdekes, mert Sothis is lehet Szűz olvasatú, és ez pedig a szerelem- (és egyben háború)istennő Szíriusz neve. Szíriusz és Orion összetartoznak.

Magyar Adorján Csodaszarvas...

...című könyvében így felel az Ipolyi Arnold, Kandra Kabos és Czuczor-Fogarasi szótár által fel nem tett kérdésre:

Népmeséinkben a boszorkányokat "ördöngős szüle^[3]"-nek is szokták nevezni.
Ördöngős = ördögös, amiértis a mai városiak e szót tévesen írták néha "ördöngős"-nek, hosszú ő-vel. Régi nyelvünkben ugyanis ördöng, még régebben urdung = ördög. E régi szavunk tulajdonképeni értelme: kereng, kering. Ezen kering kőrös szócsoportunkbeli szavunk pontos őstörök csoportbeli megfelelője az ugyanazon értelmű tering, amely a "Teringette"! káromkodásban maradott fönn. Az "ette" csak az értelem feledésbemenése után keletkezett hanghasonulás.
E káromkodás eredetileg így hangzott: "Tering adta!", aminthogy ma is mondják: "Ördög adta!" vagy "Ördög adta fattya!" vagy "Ördög adta kölke!", aminek értelme: "Ördög teremtette!" vagyis "Ördög által nemzett kölke!", amint hogy ma is mondják: "Ördög teremtette!". Ezen Tering tehát az ördög őstörök neve volt, aki azonban egy Vulcanus- vagy Prométheusz-féle tűzistenség volt, vagyis a földalatti, a tűzhányókból előtörő és tűzgyújtószerszámok révén is megnyílvánuló tűz megszemélyesítése. Ezen istenség csak később, a keresztény korban azonosíttatott teljesen az ősi mitológiában is már megvolt gonosz szellemekkel, amelyek egyrésze valóban a földalatt lakónak képzeltetett, mint például a manók vagy a Manó, akit erdélyi mesemondóim törpe termetűnek de igen nagy hímtagúnak mondottak és Hétsüngös-szakállú Kapanyél-faszú manó-nak neveztek. Tény hogy igen kistermetű emberek hímtagja többnyire a rendesnél nagyobb.
Hogy azonban ősök igen jól tudták azt is, miszerint a földalatti tűz őseredetében szintén a Napból származott, tanúsítja az hogy Vulcanus az Égből az Égisten által ledobatottnak mondatik, amiértis ő aztán az Égből lecsapó villám tüzével is azonosíttatott. A hitrege szerint ledobatásakor megsántult, vagyis lábát törte volt. (Vul-kán = Tűz-király.
A szumer nyelvben is vul = tűz, de amely szó a tűz őspalóc azaz pelazg szócsoportbeli neve volt.)
A népmeséinkben szereplő "sánta ördög" tehát valamikor kétségtelenül azonos volt a Vulcanus- és Prométheusz-féle tűz- és villám-istenségekkel. Ősregéink földalatti Tűzistene eszerint a Napistennek tulajdonképen csak mintegy tükörképe volt, mert hiszen például palóc és avar törzseink a Napistent Tűzistenként is tisztelték. Ugyanolyan tükörkép ez tehát mint amilyen tükörképe a Tenger Isten (Poszeidon) az Ég Istennek (Zeusz), ami kifejeződik abban is hogy tenger szavunknak is eredetileg egyaránt volt Ég és tenger jelentése, aminthogy a szumerben dengirra, a törökben tengir, tengiz = Ég.

A teringettével 1657-től kezdődően találkozhatunk írott anyagokban, egyik változata a keringette. Az ördög teremtette, a kutya teremtette alakból rövidült a teremtette, majd megszületett ennek az eufemisztikus változata. A t-végű alak valószínűleg analógiás fejlemény olyan káromkodásokra, amelyekben tárgyas ige valódi tárgyragos vonzata szerepel. [Nyest.hu]

Angel címnél volt szó arról, hogy az angyalok, akiket a szoba négy sarkában is elképzeltek védőangyalként, csak földi szakrális geometrikus megfelelői az ég négy sarkának: a négy őrzői a mennynek (four guardians of heaven; lásd Világ négy oszlopa és Sphinx).
A szoba négy sarkáról, zugáról, sutról (mely inkább fényhiányos) jut eszembe az ördög is, mely szintén ilyen helyeken bújik meg. Márpedig guardian = őr lehet ördög is, azaz Dög-őr (Dög-Úr pedig észak lehet), ahol a négy pozíció a precesszió miatt változatja a helyét. Na most, a Kutya, Szíriusz állítólag nem változtatja a helyét a precesszióban. Lehet-e Ördög így angyal? A legutóbb Sátán címnél írottakat is lásd.

A Fehér M. Jenő Középkori magyar inkvizíció című könyvében írottak (mely passzus Hakit címnél (több) is megvolt) is arra látszanak mutatni, hogy az ördög lehet a négy sarokban:

Orsolya özvegy vallomása ugyanebből a perből a Hakit-űzés szertartását is elmondja. Szerinte a sámán, amikor a beteg házába lépett, botjával a négy sarok felé sújtott és következő tartalmú mondókát mondotta: "Hakit, Hakit, távozz ebből a házból" és hogy "sem föld alatt, sem föld fölött ne legyen semmi hatalmad..." (416).
Valószínűleg ugyanezt a szertartást végezték akkor is, amikor a ház vagy betegszoba négy sarkából port kapartak össze és szélbe hajítva, valami ismeretlen szellemnek nevét mondogatták a sámánok, vagy sámánnők. Botokkal felzaklatták a, sarkok csendjét, mintha ott bujkáló szellemek után nyomoztak volna. Ezek a klasszikus "exorcizmus", ördögűzés tipikus szertartásának nyomai.

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása című könyvében írja:

A kurd jezidekről irja Ritter, hogy titkos vallásúak, külsőleg ha szorul a kapcza, zsidó, mohamed s Krisztus vallását követőknek adják ki magukat, közönségesen ördög-tisztelőknek tartatnak, s Eurdek egyik falujok neve. Az ördög nevét azonban soha nem emiitik, titkon a Napot is imádják.

Ördög mint Isten

Bakos Attila fentebb ősi istennek mondja az ördögöt. Nos valójában valóban csak kis i betűs istenség, ahogy alant kiderül.

Ördög mint tűzisten

Fentebb már szerepeltek Magyar Adorján adatai az ördög tűzistenséggel való azonosításáról. Az ördög Isten segítője a teremtésben. Talán ez az összefüggés mutat rá az Isten-Sátán nevek közös STN-vázukban megmutatkozó ellentét-azonosságára.

Magyar Adorján Kérdések...

...című könyvében még megtoldja (varázs címhez is beágyazva):

A magyar varázslat szót némelyek az ördög szláv vrag nevéből származtatják. Helyes! De mikép magyarázható akkor, hogy a már említett belső-afrikai oromo nyelvben is varanto = varázslat? A magyarázatot néprajzi és hitrege-tani adatok segítségével meg is adhatjuk:
Ősnépünk egyik törzse a tűzistent – aki egyúttal a varázslat istene is volt – többek között Varik, Varag, Farik, Ferig néven is nevezte. De a görög Prométheusz (mely nevet előre megfontolnak [valóban] tévesen magyaráznak, mert például a szanszkrit nyelvben a tűzgyújtó szerszám nyele neve pramata [inkább: pramantha]) és Foroneusz tűzisten nevei mind a tűzzel függenek össze, ugyanúgy, mint a finn perkele = ördög szó, valamint a tüzet, forróságot, égést jelentő számtalan p-r, b-r, v-r, f-r szóalakok, mint például forró, perkel, perzsel, pörköl, vörös, vér, bor, parázs, olasz baragia = parázs, szumir bar = tűz, német Brand = égés, görög pürosz = tűz, stb. Kiemeljük itt a magyar pír, görög pürosz, magyar perkel, finn perkele és különösen a magyar parázs és varázs szavaknak egymással való egyező voltát. Az ősnépek tűzgyújtó szerszámai egyike az volt, amikor egy darab, rendesen laposabb deszka alakú puhafadarabot egy sebesen pörgetett, keményfából való bottal mintegy fúrva, a tüzet a botnak a puhafába való fúródása közbeni erős súrlódás hozta létre. E tűzsszerszámnak fadarabja nőnemű, botja pedig hímnemű jelképnek tekintetett. Ezen szerszámmal függenek össze a magyar furkó = bot és fúrni, pörgetni, forgatni szavaink, továbbá a latin virga = bot, verto = forgat, német bohren = fúrni és számtalan más szó még. Hogy mindez azután az avar barkó és varkun neveket viselt őstörzsünknek egészen a történelemelőtti ősidőkben gyökerező tűzkultusza révén mily beláthatatlan hitregei és művelődéstörténeti távlattal bír, azt itt természetesen ismét nem fejtegethetjük, csak azt említjük meg, hogy a fönti Varag, Farik, Verik ördög, azaz tűzistennevek a magyar furkó és a latin virga szavakkal a legközvetlenebb összefüggésben vannak, illetve a tűzfúró szerszám aktív részét az ősök megszemélyesítvén a tűzistent többek között Forron, Feren, Farank, [Firenk?] Feres, Perezs, stb. alakú neveken nevezték. Mindezen összefüggések így bár kaotikusnak látszanak talán, de mihelyt a természettisztelő ősvallás világában magunkat kissé kiismerni kezdjük, az összefüggések törvényszerű és logikus voltát is azonnal felismerjük, valamint a dolgok fonalát is könnyen követni tudjuk. Ezek után a szíves olvasó már sejteni fogja azt is, hogy a hajdan tűztisztelő perzsák persa, peresz vagy farszi [én még ide tenném: Bars, Pars személyneveinket is] neve honnan származik.

• Práczki István az orosz vracs = orvos szót varázsos embernek mondja. Tehát ahol egyszer a varázs ördög, másutt orvos.
  A finn perkele szóhoz hasonló a román prikulics.

Ördög mint Sátán

Ez az összefüggés illetve igazsága univerzális. Mindenki így tudja, hogy azonosak. De miképp? Hát úgy, hogy a sötét képviselői. A sötét félévről viszont kevesebben tudnak. Arról is, hogy a női princípium hogyan kapcsolódik a sötéttel.

Antal István Tündéres, derengő...

...című Ősi Gyökér 2005/4. sz. megjelent cikkében írja:

Baráthosi Balogh Benedektől (Turáni regék és turáni mondák a világ teremtéséről) úgy tudom, az ördög nőnemű. De a mesékben is gyakran olvasni koponya-kunyhóban ücsörgő vén boszorkányról.

• Valóban, a boszorkány is idetartozik, de a fentiek és alább szereplő adatok alapján azt mondani, hogy az ördög nőnemű, így nem lehet. Nem pontos.

Ördög: fekete kutya; Isten: fehér kutya

Nagy Róbert Hol van a kutya elásva? című az Ősi Gyökér 2007/1. sz. megjelent cikkében írja:

A kutya, az alvilág birodalmához tartozó, halottak lelkét kísérő, azt hordozó állat lehetett. Ezek pozitív töltésű fogalmak, akár a kutya szolgálatai az életben. Mégis ismerjük azokat a kifejezéseket, melyekben az eb, mint az ördög szinonimája szerepel. "Kutya szülte – ördög szülte, ebadta – ördög fatyja", stb.
Káromkodásainkban, átokszórásainkban az ördög szó mellett leginkább a kutya, vagy az eb szavunk szerepel jelzőként. Mindez a XVII.-XVIII. századi szitok, átok és káromkodások világára a legjellemzőbb ("azt a kutyafáját", "eb ura fakó").
Mikortól vált a kutya az ördög cimborájává? Nem kell sokat kutakodni, hogy felismerjük, ennek az okát. Elég megvizsgálnunk a boszorkányperek jegyzőkönyveit. Az inkvizíciós tárgyalások legfőbb vádlottjai a boszorkányok voltak, akiket szinte minden esetben kapcsolatba hoztak valamilyen misztikus kutyával. Az egyházi demonológia szerint a boszorkány az ördöggel, a sötétség, a pokol urával köt szövetséget. A "fekete kutya" az ördögöt, a hitetlenséget személyesíti meg. A népi hiedelemben a kutya-ördög szavak egymás szinonimái, azonos rosszalló, megvető értelmű jelentéssel bírnak. A jegyzőkönyvek vezetői viszont fontosnak tartják megjegyezni, hogy a hiedelem rítusaihoz nem tartozott kutyaáldozat.

Folytassuk azzal, hogy a fentiek szerint az ördög tűzzel hozatott kapcsolatba és több nyelvben is a kutya forró helyre, tűzre, Napállat-voltára (Szíriuszra) utal, elsősorban (vagy kizárólag) hímségiként. Az imént fentebb taglaltak folytatásaként mondhatjuk, hogy az ördög nőneműsége a kutya nőneműségére, szuka voltára utal (ami igaz, szintén tüzelhet).

Ezen oldalon Mereteiné-Matosics Ágnes Ipolyi Arnoldot idézve írja, hogy az egyházi demonológia szerint a boszorkány az ördöggel, a sötétség, a pokol urával köt szövetséget. A "fekete kutya" az ördögöt, a hitetlenséget személyesíti meg. Ahogy fentebb is szerepelt, a népi hiedelemben a kutya-ördög szavak egymás szinonimái, azonos rosszalló, megvető értelmű jelentésük volt.

A fehér és fekete kutya (úgy is mondhatjuk, hogy a világos és sötét térfélhez/félévhez tartozó kutya) "kódnevei" más címnél (lásd HAN és gond) írottak alapján Kan <> Han és Hund <> Gond lehettek. Nos, valójában a H = K és H = G, viszont mégis az értelmezések alapján meg kell őket különböztetni. A magánhangzók azonossága valójában azt jelenti, hogy egyetlen Kutya(csillag Szíriusz) van, de ő felezi az évet. De sárkány is egy van, kétféle, Szár-Kan és Sár-Kan minőségben (a sárkány lehet ugye a Tejút, Szíriusz és északi csillagkép is).
Az ördög szavunkkal azonos kun erdeng = szűz jelentésével kapcsolatosan is azt lehet mondani, hogy az Ördög a Fekete Kutya (ahol a fekete istennő címnél említett Fekete a Nagy Anya ős-sötétségére is utal), Sothis-Szűzként is Szíriusz. A Fehér Kutya nyilván a Bol-Dog Asszonyi, karácsonyi minősége. A Fehér Kutya Fehér Ló (kuda) is lehet (tehát a közös a kudában nem a kutya és ló koponyája, hanem a fehér, isteni [Khuda] mivolta).

A HAN tehát egy sötét minőség, mely a Hun/Huny fogalmában is látható. A kán viszont fehér, fényes (kutyahitre/fejűségre utaló magas/vezetői/királyi) minőség. De gond címnél is azt láttuk, hogy mintha a fényes "kanos/kutyás" Hund minőség sötét minősége lenne. A kétféle minőség úgy járulhat ugyanahhoz, hogy belátjuk, egy van Szíriuszból és hozzá tartozik egy fehér kutyaként értelmezett isteni (innen Khoda/Khuda) és egy fekete kutyaként értelmezett ördögi/sátáni aspektus azzal, hogy ő választja két félre a téridőt. A sárkány elemzésénél is azt láttuk, hogy van egy fényes Szár-Kan és egy fényhiányos Sár-Kan minősége.

Közben jón címnél találtunk adatokat, köztük egy proto-mongol szót fekete jelentéssel, és ott szintén fekete kutyás összefüggésre gyanakodtunk.

De ha már a kutyáról, sőt, a Kutyáról van szó, vegyük észre, a kut maga is életkört (honnan a török nyelvben kut = szerencse) jelent. A jin és jang is lényegében, ha úgy vesszük, a fehér és fekete kutya egymás felett bucskázása.

A török etimológia szótár csatolt adata szerint – a cigány nyelvben is ilyen kettős, isten és ördög jelentéssel álló, Dévák és Aszúrák címnél taglalt devla szóval azonos(!) – arab dawla szó(nak is kettős/váltakozó) jelentésének megfelelő, az isten és ördög/sátán határvonalán álló kutya fogalmából eredő török kut-nak is éppen (váltakozóan, azaz életkörre utalóan) jó és rossz (szerencse) értelmet is tulajdonítanak! Az alant hozott török kötücül = gonosz és a török kutsal = szent melléknevek is hasonlítank egymásra éppen.
(Lásd még Dévák és Aszúrák és a Szíriusszal kapcsolatba hozott debella címnél említett szlovák dewla = vén ló, vén dög szót.)

Még a törökre visszatérve, EB címnél, külön alcímnél is említettük az evil címhez is betett, 'evil' – 'ebül' fogalmi párosítás igazolására is alkalmas, kutyás alakú, kut címnél is említett török török kutsal = szent szónak szinte alakmásaként belátható török kötücül = gonosz szót (lásd még ott, kut címnél az egyáltalán nem érdektelen cigány devla és arab dawla kettős értelmét; a sátán = ördög (devil) = kutya összefüggése egyértelmű kell legyen mindenki számára már csak a fentiek alapján). Ugyebár a gonosz félév, bűn címnél írottak szerint is a második, sötét félév. Az elválasztó elem az a Kutya, mely ilyen és olyan megítélésű is lehet (a mellékelt info szerint is; tehát nemcsak a szóalaki egyeztetési kényszer miatt a kut = good = jó, szent értelmezést kell figyelembe venni, mint a török nacionalista Timur Altay teszi), illetve az évkezdést illetően, azaz naptári funkcióját tekintve is fontos volt (vagy téli láthatósága, együttállása, zenitelése miatt, vagy, ahogy Egyiptomban, nyári évkezdőként) (választotta el a régi és új évet).

Utóbbi és közben szarvas címnél is szóba került, hogy az istennel (vagy napfiával) (Isten lehet istennő is, ahogy a Csudaszarvasünő is nőiség; de Szíriusz is androgün) azonosított szarvasból (szarvas-sága miatt) csináltak ördögöt is (a finn Kalevala-beli Hiisi-vel is ez történt) (azaz itt is látjuk az isten és ördög összekapcsolódását). A Szarvas-Bak Pán Orion-Szaturnuszi (Satyr) karakteréről volt szó, valamint Mózes szarvasságáról szintén, ahogy Cernunnos is ilyen.
Bobula Ida drumó címnél a szarvas sumér Daramah nevéből vezeti le az ördög nevét.
A Pán és a bűn szavakhoz hasonló a közös eredetre visszavihető fawn és faun is.

A fehér és fekete címnél, külön alcímnél taglalt féléveken uralkodó ikeristenségek negatív felét szamárral szokták jelképezni.
Valóban úgy tűnik, hogy minden negatív értelmű szó valamilyen módon a mag-magyarsághoz és (maradi/csillagvallási) vallási nézetükhöz, azok démonizálásához kötődik. Csökönyösek mint a szamár, ígyhát többek közt a thrák eredetű román nyelvben is szamár = maghiar (magyar^[4]).
Érdekes az onager = vadszamár is, hungár olvasata miatt, ha már itt tartunk.
A bibliai Bálám (Bileám) szamara elnevezése hátterében Bál isten és az annak hódoló előnép démonizálása lehet, illetve a Szamár csillagkép téridőbeli helye definiálhatja (onnantól kezdődik a sötét félév; de a démonizáló szemiták számára aligha ez a csillagászati-mitológiai alapkiinduló tétel volt a meghatározó).
A korábbi vagy ellenséges nép nevének démonizálását érhetjük tetten másutt is: a görögök által újradefiniált barbár szó mellett említhető a görög eredetű tyrant < Turáni és az iráni Ahriman < (turáni hunnak számító) örmény. Azt már másutt is láttuk, hogy a tatár a Tartarosszal párba állítva, a finnek felfogásában a gonosz területe Turjaként [lásd Trója] megjelenve a másik, ellenséges népre utalva jön elő (a lappokra (utóbb) értve). De hát (a kiinduló Csudaszarvas-űző Hunor és Magor rendszerben) maguk a hunok is a magyarok ellennépe, ha úgy tetszik, így a hun változatai, HAN és jón (ezen címnél 'idegen' szóba is kerül) is a másik/ellenséges félként kezelt.
Ha már a jón szóba került, Bognár Ferenc anyakultusz – apakultusz címnél Hérodotosztól ionesek kapcsán idézett és saját sorai alapján arra gondoltam, hogy a turáni-magyar népeket úgy állítja be Sátán bűnösöknek, ahogy a szemita zsidók szamaraknak tartották a szkítákat is.
Az ocsmány az oszmánok neve nyomán alakult, ahogy a szemét a szemiták neve (viselkedésük nyomán tapasztaltak alapján). De MATA címnél is írtuk, hogy a Jankovics Marcell által adatolt görög médeisz, métisz "senki", "semmi" szavak is vagy a fénytelen, halott jelentésekből indulnak ki, vagy pedig netán a médiaiak, médek (sőt, magyarok, illetve Tejútistennőjük) lekicsinyléséből (Jankovics Marcell adata szerint a Perszeusz-monda hősnője, Androméda jelentése is "Nem emberszerű").
(De lehetne folytatni a sort Júdeával, melyről és sok más névről lásd közben Hun/Kut(a)/Szkíta és Magyar nevek és névváltozatok és egymás melletti illetve egymással szembeniségük vizsgálata cím/alcímnél sorolt neveket.)
A kutya lehet szent és isten (hurri kuta = szent; iráni és más keleti Khuda = úr, isten), mégis negatív már (de eleve is liminális volt). A szarvasból ördög lett (lásd drumó és ördög, valamint Hiisi és Pán, akinek neve bűn szóval is azonos; Satyr ugyanígy Szaturnusz nevével azonos). Devil, valamint Dévák és Aszúrák címnél pedig azt láttuk, hogy ami egyszer Isten, máshol ördög.
Utólag ötlött fel a Taru és deer címnél is említett görög-latin tárandosz-tarandus = rénszarvas (tarándnak is hívják magyarítottan), hátha ebből készült volna a tyrannos démonizált alak, de a d hang benne csak az angol szóban van meg, a görögben nincs.

Kutya – fehér kutya, fekete kutya, vörös kutya címnél szerepelt, hogy a fehér kutyához inkább a pozitív, a feketéhez szinte mindig a negatív tulajdonságok társulnak. Ott, és fehér és fekete címnél is írtuk:
A japán kuro = fekete (lehet talán főnév, nem csak melléknév) a fekete kutya neve lehetett eredetileg, mint ahogy a japán shiro = fehér kapcsán Szíriusz címnél is írtuk, hogy Shiro gyakori neve fehér kutyáknak Japánban.
Könnyen lehet, hogy a fekete kutya a sötét félévre, a fehér a világosra utal (Janus címnél Csontváry képén fekete és fehér lovak utalhatnak ugyanerre). A kuro tehát elképzelésem szerint ugyanúgy a kutya neve lehetett eredetileg, ahogy a finnben (koira) és maori nyelvben (kurī) is ilyen alakú, KUR/kúr nyomán, de a pene/fene kutya is a fényre vagy éppen a másik oldalra, a sötétre utal.
(Megjegyzés: ezen oldalon álló adat szerint Kuro macska neve (is lehet)).

Hasonló esetet látunk másutt: az imp címnél említett kalevalai impi (mely dévaj tündér, (kis) ördög értelemben jön elő az angolban) egészen azonos a manysi ebet/kutyát jelentő aamb, öömp = eb szóhoz (de ember szavunk előrésze is ilyen).

A szarvas Isten- és ördög-kapcsolata

Lásd fentebb. Lásd még alant.

Ördögábrázolások

Gyárfás Ágnes Eretnekség a korai középkorban című az Ősi Gyökér 2011/3. sz. megjelent cikkében írja, hogy az ördög ábrázolásának formavilága a turániak pecséthenger-kultúrájáról terjedt el. A pecséthengereken ábrázolt, az emberi mivoltából kifordult lények patával és farokkal jelennek meg. Így szerepel azóta is a sátán, az ördög minden művészi alkotásban, mesében, rémtörténetben, legendában.
Gyárfás Ágnes Vízi Péter és Vízi Pál mese: Nemzeti hősmonda mesében elbeszélve című az Ősi Gyökér 2011/4. sz. megjelent cikkében közöl (lásd képet pokol) egy általam nehezen kivehető pecséthenger képét amelyen ördögöt láthatunk két szarvval.

Jankovics Marcell...

...még előtte írja erről (szarvas és más címeknél is szerepelt):

A szólás, hogy "letörte a szarvát", az ősi bikaáldozatra utal (Héraklész Akhelóiosz fölötti győzelme e szólás mítoszi forrása), s ugyancsak halál-jelentése lehetett eredetileg az e szólással látszólag éppen ellentétes értelmű felszarvazásnak". A túlvilágra költöző uralkodót, hőst, áldozatot ékesítették föl a csak "istent" megillető szarvakkal. Így illett a már túlnan lévők sorába. (Zolnay 1983: 272 skk.) Újabb kori értelmét a kifejezés annak köszönheti, hogy az elhunyt asszonyait utóda örökölte meg – nem egyszer épp az a személy, aki életét is kioltotta. Az alvilág fejedelmét, az ördögöt (krampuszt) és a boszorkányt szarvas lénynek képzelték, ezért voltak "szarvas" [szarv-as] állatok a kísérőik (bakkecske, fülesbagoly). A sorba illik maga a szarvas is (gör. keraosz "szarvas").

A pre-keresztény istenség-ábrázolást Nagy Medvében kereső ...

Greg Rigby The God Secret...

...című könyvében írja (a vadkan és szarvas címnél is említett Tuan mac Carill nevű hőssel megesett (éppen a fentebbi témához jól kapcsolódó szarv-vesztéses) átváltozással kapcsolatos gondolatai^[5] után):

It is perhaps significant that the Bear, Boar and Plough attributions became prevalent following the introduction of Christianity into the lands of the Celts. The Church would not have wanted to admit any affiliation between the Godhead and a prominent group of northern stars. They would therefore have encouraged designations for the constellation that were related to its secular appearance and would have sought to condemn any reference to a horned God. Echoes of this strategy are still evident in the Church's enduring threat of Hell fire and eternal damnation for anyone found consorting with the Devil (The Horned One).
—
Talán jelentős, hogy a Medve, a Vadkan és a Szántó jelző a kereszténység kelták földjén való megjelenése után vált uralkodóvá. Az egyház nem akarta volna elismerni az istenség és az északi csillagok egy kiemelkedő csoportja közötti kapcsolatot. Ezért a csillagkép olyan elnevezéseit szorgalmazták volna, amelyek a csillagkép világi megjelenéséhez kapcsolódnak, és igyekeztek volna elítélni a szarvas Istenre való utalást. E stratégia visszhangjai még ma is nyilvánvalóak az egyháznak abban a tartós fenyegetésében, hogy a pokol tüzét és örök kárhozatát fenyegeti mindazok számára, akiket az ördöggel (a szarvassal) cimborálónak találnak.

Ördög: ellenség, Isten: barát

A fentebbi témák folytatását/kibontását lásd barát és ellenség címnél, ahol a bal és jobb oldal is szóba került.
Ezen mondat is szerepelt ott:
Menet közben kiderül, hogy ördög szavunkból ered a szláv drug = társ, barát jelentésű szó. Csak amíg a barát fogalma nálunk a Föld-Nap viszonyában az életadó/tápláló Nap neveként jelenik meg, addig a szlávban és irániban (druj) a kis éves, nálunk inkább ellenségre utaló fogalomként.

Rostás László A Sínai Szent Katalin kolostor Krisztus ikonja című az Ősi Gyökér 2015/1-2. sz. megjelent cikkében Csontváry Kosztka Tivadar Öreg Halász c. képén mutatja be, hogy a két arcfél közül az egyik istené, a másik az ördögé.

Nagy Attila az Ősi Gyökér 2007/4. sz. megjelent A Tükör trükkje című cikkében ír angyal és ördögről helyenként erőltetett szójátékokkal fűszerezve. Ha lenne időm rá, elolvasnám. Alkalomadtán.

Sátán címnél láttuk már, hogy megjelenhet személynévként. Ördög Nóra neve mellett említhető ezen blogposztjáról Portus Moger címnél említett Eördögh Árpád blogger neve.
Lásd még kovács és az ördög.
Lásd még DOG/dog és boldog.

Lábjegyzetek