Óriás

Kezdjük ott, hogy az Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvének Óriás és Hős fejezetében taglalt óriások és azoktól származó hun-magyar, germán/skandináv, finn, stb. nemzetősök egyértelműen arra a képzetre viendők vissza, hogy (azon kívül, hogy a Nap anyja a Tejútanya), a Nap(ok) atyja Orion^[1], és mivel az emberiség, a nép a Nap fiai, ezért a nemzetalapító hősök, elődök is Napokként, Nimrud-Orion (és innen más óriások) leszármazottjaiként kezeltettek.
Péterfai János Fomori címnél is írja, hogy az óriás alatt őst kell érteni.

Az már más kérdés, hogy különösen a Vaskorba érve az óriások és azok fiai már a szelíd polgáriasodott népeket leigázni akaró ragadozó barbár népekkel azonosítottak és így általán az égi ősök tiszteletét fenntartó (magas?) hunokkal, később tatárokkal. (A hune/hüne innen a németben is óriás, de talán a vogul járkum = óriás is a várkunokra, hunokra való utalás lehet, ha éppen nem a jár = föld értelmet kell keresni itt, míg kum = ember.)
Ipolyi könyvének 212. oldalán szóba kerül Tana neve is, ki az egyik krónikás hagyomány szerint Nimrud atyjának bemutatott. Ez csak úgy értelmezhető, hogy a Teremtő, a FőIsten, a Legfőbb Lény hozta létre a világmindenséget és így a csillagokat, csillagképeket is, melyek közül kiemelt szerepe a kovácsistenségnek beillő Orionnak van, aki övcsillagaiból verte ki, nemzette (Nim-Rud-ja által) a Hunor és Magor napokat, melyek közül utóbbi, mint központi Nap maga Isten fiának is mondott, ha a fizikai nemzést nem számoljuk.

Említettem a skandinávokat. Az ónorvég vagy óészaki germán mitológiai teremtéstörténetben is szerepelnek az óriások.
John G. Jackson Christianity before Christ című könyvének 21. oldalától sorolja vázlatosan a különböző népek teremtéstörténeteinek főbb mozzanatait; például egyiptomi, babiloni, kínai, japán, kelta, stb. (A kínai és kelta kapcsán magyar ősvallás címnél lábjegyzetes adatként tettem be infóit.)
Amit a skandinávok felfogásáról ír:

a) In the beginning was a yawning abyss [Ginunga Gap], bordered on one side by mist and cold and on the other side by fire.
b) A spark from the fire melted some cold vapor, producing a giant.
c) This giant then gave birth to a race of giants.
d) The original giant had a cow which by licking a brine-covered rock produced the father of the gods.
e) Other gods were engendered, and they in turn slew the giant and created the world from his body.
f) The earth, covered with water, was lifted out of it by the gods.
g) Finally, two figures were formed from trees, and were given life and understanding by the gods.

Péterfai János írja:

Órion neve magyar eredetű, helyes ejtése Úri-An, vagyis Mennyei-Úr, amiból a görögök Órion alakot rontottak, illetve hoztak létre. Az Úri egyben a magyar urak neve is, ezért jelent Északot is a szó, mert a magyarok északra laktak a szumeri magyaroktól. Az Úr önmagában is Óriás, hiszen az Úristen is ezt a nevet viseli. Az egész emberi gondolkodás egyik legragyogóbb szellemi alkotása az Órion csillagkép mitológiájában van elrejtve. Ezt a mitológiát magyarok alkották meg, ezért csak magyarul jól értő kutatók tárhatják fel, teljes, vagy elegendő mélységben. Ez a mitológia bonyolult is, egyszerű is, de az biztos, hogy a mai ember egyik szellemi csúcsterméke. A magyar népi hagyományokban mélyen gyökerezik az Órionhoz kötődő elképzelések, filozófiák emléke. Különben miért neveznénk Óriont Vadásznak, aki maga Nimrúd, aki egyenesen a magyarok ősapja, és nagy vadász az Úr előtt, vagyis az Úr előtti időkből. Világosan beszél a Biblia, csak sokan nem akarják érteni.

• Igaz, az előtt nemcsak időhatározó lehet.

Richard H. Allen Star Names című könyvében szerepel egy érdekes kopt, de görög átírású Ωριας (Órias) név, igaz, nem Orionra, hanem a Bikára vagy Pleiadokra (nem) értve, bár azt ki kell jelenteni, hogy a kutatók sok hibát vétettek az azonosításokkal. De még azon indo-európaiaknak, akinek van szeme, láthatják, hogy az Orion névvel azonos és azt is tudnák, hogy jelentése sem lehet "jó évszak."

Egészen azonosnak látszik ezen nevekkel a bibliai Dávid hadvezére, Uriás, kiről Zajti Ferenc Zsidó volt-e Jézus című könyvében is tesz említést^[2] és ráadásul hettita, azaz szkíta.

Magyar Adorján írja:

Ismerjük kőrös szócsoportbeli óriás szavunkat, amelynek megfelel a görög mythologia Orion óriása neve. De hogy e szavunknak volt hehezetes hóri, hóriás kíejtése is, tanúsítja hórihorgas kifejezésünk, amely igen nagy, magas de görbe tartású embert jelent. Ismerjük az ugyanide tartozó bibliai fílisztéus Goliát nevét, ami óriás emberé volt, valamint a héber gólem = óriás és a szláv golemo = nagy, igen nagy, szavakat, amelyeknek r-es kiejtései a magyar gór = nagy, magas (De amely szavunkat nyelvújítóink tévesen kicsi értelműnek vélték és vele a "górcső" = mikroszkóp" szót képezték.).

Ha már a sémi szóba került, Nefilim címnél kiderült, hogy a többes számú név eredete az Orion arámi neve lehetett.

Magyar Adorján írja:

Török ori = fönt, magas, nagy. Amely szóban az óriás szó tulajdonképpeni szótövére ismerhetünk, de ami a magyar orr és orom szóban is megvan és amely szótő hehezettel a szláv hori, hore, hora = fönt és hegy szavakban is megvan, és amelyet a hórihorgas kifejezésünkben is fölismertünk, a k hang g-vé változásával pedig a szintén már említett gór = nagy, igen nagy szavunkat is képezi, ugyanúgy mint a szerb-horvát gore és gora = fönt és hegy szavakat.

Tulajdonképpen óriásban tehát a hegyszerű kiemelkedés ideája van meg, így Ipolyi Arnold is jól értelmezi, amikor Kandra Kabos Magyar Mythologia című könyvének (a PDF) 223. oldalán ezt írja:

Ez okból mondhatá Ipolyi is, hogy óriás alatt olykor személyesített hegyeket, máskor hegyormokon ülő kővé vált alakokat értettek őseink.

A legfontosabb óriás persze Nimrud-Orion, mely alakban szintén meg kell legyen ezen kiemelkedő értelem, hiszen a Nap atyjáról van szó. (Lásd még UR címnél írottakat külön alcímnél arról, ki az úr.)

A fentebb említett görög átírású névvel és óriás szavunkkal azonos az Oreias hegyi nimfa név.

Plinius, a polihisztor egyáltalán nem kételkedik egykori óriások és csontjaik létében, úgy véli, hogy az emberi nem egyre kisebbedik, mert közeledik a világ vége, a tűzözön: "Általában teljes bizonyossággal meg lehet figyelni, hogy az emberiség napról napra kisebb lesz – írja –, amennyiben a fiúk ritkán nagyobbak apjuknál, minthogy az elégés [tűzözön] korszaka, amely felé a mi időnk közeledik, csökkenti az ondó termékenységét. Krétán egy földrengés által felhasított hegyben nagy álló testet találtak, ezt egyesek Orionnak, mások Otisznak vélik. Oresztész teste, melyet a jóshely parancsára újból elástak, a hagyományok szerint hét könyök [a görög ill. római könyök kb. fél méter] volt. Igen, már majdnem ezer évvel ezelőtt panaszkodott a nagy költő, Homérosz, hogy az ő idejében az emberek kisebbek voltak, mint a régiek."

Hune címnél is szóltunk arról, de Szent Kristóf neve kapcsán is előjött, hogy a kutyafejűség és a magas termet kéz a kézben jártak (és félelem, valamint gúny, megvetés tárgyává is váltak, minthogy ónémetül hun = gúny), főleg az alábbi, harmadik szem cím alatt is szereplő adatok alapján mondható ki mindez:

A homlokfalan, hátrafutó koponyájú Homo magus élte át a mítoszokat, teremtette meg a kultúrát. Utóda, a magashomlokú, rövidfejű Homo sapiens átlépett az okkereső értelem világába, s megteremtette a civilizációt.
Ha a tobozmirigyet gyermekkorban megroncsoljuk [és erre a koponya-torzítás során van is esély], testi és szellemi koraérettség következik be, s esetleg óriásnövés.

Fajok és magas hunok szócikknél (és elszórtan a megalitikus kultúra letéteményeseiként másutt is) volt szó óriásokról.

Várkonyi Nándor írja:

Az óriási-alak azonban másféle bökkenőt is okoz. Mielőtt még e gigászokat és Meganthropusokat fölfedezték volna, R. Broom az emberi láb vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy az embernek a fejlődés egy szakaszában nagynövésű, óriási alakot kellett öltenie. "A főemlős [primates] láb kezdeti formája négy rendesen fejlett ujj és egy hallux vagyis nagyujj, s ez fogodzó. Mármost az erszényesek közt találunk fánlakó típusokat olyan hátsó lábbal, mint a földönlakóvá lett majmoké; és a nagy bütyökujj mindegyiknél elcsökevényesedett, aztán elveszett, és a láb négy-ujjúvá vált. Ha az ember első földönjáró ősei kicsi, könnyű alkatú állatok voltak, a nagyujj eltűnt volna. De minthogy a nagyujj a láb legnagyobb ujjává lett, a földönjáró ősnek nagytermetűnek kellett lennie, s ezáltal szükségessé tennie a nagy lábujj kialakulását, támasztékul." (Finding the missing link, 1950.)
Ez a fejlődéstörténeti különösség ismét szélesbíti a szakadékot, amely a hiányzó láncszem táján mutatkozik.

Velikovsky In the beginning című könyvében ír valamennnyit óriásokról és nefilimekről.

Szintén Várkonyi Nándor ír róla valahol, hogy az óriás gyakran a bolygókat és azok mozgásait megszemélyesítő erőket^[3] jelentette csupán. Ezzel egyezően áll Hamlet Malmában:

A Malomhoz kapcsolódó ismeretek kezdenek átfoghatatlanná válni: már az sem meglepő, hogy Lykophron, a fő mitográfus Zeuszról, a Molnárról beszél. Paradox módon ezzel együtt fordul elő megint a Mylinos név, "Molnár", mint az óriások istenek elleni csatájának vezetője. A küzdelmet nyilvánvalóan úgy látták, mint amely a Mennyei Malom birtoklásáért folyt.

Thor óriásölő germán istenségnél is előjött, hogy az Óriás Or tagja aszteroidákra (is) utalhat.
Lásd még a germán mitológia Ymir óriását.

Tehát arról már volt szó, hogy Péterfai János – helyesen – az óriásokat az Orion csillagképhez köti (a magyarok Nimrud atyától is származtatják magukat). A Biblia is erről szól a Nefilimek kapcsán.

Bakos Attila a Duna evangéliumának 60. oldalán a prádzsapátikat felelteti meg velük (ott is közös szál az Orion). Aztán ugyanazon az oldalon még a magyar név sumér Mah-Gar, és ind Mahar/Maha váltotazaiból, annak nagy, hatalmas jelentéseiből kiindulva azt mondja, hogy a Biblia szövegének egyes helyeit ki is lehetne cserélni a Mah-Gar = óriás fogalmával (lásd csatolt képet).
Persze mindez nem jelenti azt, hogy a Magyar mint Szíriusz címhez azt a kiegészítést kellene tennünk, hogy a Magyar Orionra is vonatkozik.

Péterfai János...

...persze a valós óriásokban is hisz (és egy friss előadásban Kubínyi Tamás is utal óriások magasságára úgy, hogy kiderül, ő is hisz gigantikus lények egykori földi jelenlétében).
Magyar nyelv és nép kormeghatározása címnél írja Péterfai János:

Eljutottunk a 70.000 évvel ezelőtti időkbe. A jégkorban ekkor melegedés állt be.
Nem tudni, az emberek hol éltek? A Szaharában vagy Dél-Európában? Ettől az időtől kezdve egyre több nyomot találunk az emberek vándorlására, tehát a nyelvük terjedésére. Azonban a helyzet nem ennyire egyszerű. Mivel a neandervölgyieknek is volt nyelvük, az óriások meg csak részlegesen pusztultak ki, a nyelvük sem tűnhetett el teljesen.

Aranykor és annak vége, valamint kabir címnél szerepelt Anubis Schénouda önjelölt 20. századi kopt főpap szövege:

Schénouda a "Luxori Fehér Egyetemes Nagypáholynak" volt tagja, s a rendben "Héliopolisz Mestere", és arról írt, hogy a koptok titkos archívumai arról beszélnek, hogy a pólus háromszor volt síkban az ekliptikával. "Mi koptok tudjuk – írja Schénouda –, hogy a pólus egybeesett az ekliptika síkjával, mint azt a Dendera-i Zodiákus mutatja, ahol az Oroszlán a Kígyó farkánál van. Mi tudjuk azt is, hogy a három ősi dinasztia, valójában három égi eredetű fajt jelent: Óriások, Titánok, Kabirok."

Szerintem mind az óriások, mind a kabirok és titánok egy és ugyanazok, ahogy a Nefilimek is: Nimrud-Oriontól magukat származtató, a többi rasszhoz képest termetükben is magasabb fehér fajról van szó.
Ősök háza cím/alcímnél viszont azt is láttuk, hogy nemcsak fehér, hanem mindenféle népek onnan származtatták magukat (legalábbis apai ágon). Hogy ez a hagyomány a fehérektől, azaz magyaroktól származik, már csak azért is valószínű, mert a nyelvünk mindenhol megtalálható és a szellemi-kulturális magasfokot egyedül a magyar érte el.
A baszk mitológia erdei istensége (emberszerű óriása) Basajaun (ahol baso = erdő, jaun = úr; ez utóbbi Janus nevét idézi), akinek a megalitikus építmények megépítését is tulajdonítják.

Óriások mint égtájőrök

Amikor Fazakas Árpád Regék az óriásokról című az Ősi Gyökér 2012/2-4. sz. megjelent cikkében a Bibliából ezen alábbi sorokat...

Mózes, amikor népének hazát keresett a sivatagban, követeket küldött az égtáj minden irányába. Azok visszajőve mind óriásokról számoltak be. A zsidók azt állítják, hogy ezek nem földi lények, hanem más bolygóról jöhettek.

...megláttam, rögtön a szél címnél is szereplő passzus ötlött fel (ergo nem kell földönkívüliekre gondolni:
Erőss Diána a HM 2015. júliusi számának Világőr-törpék és szélóriások című cikkében írja:

A különböző mitológiák négy égtáj-őre (akármivel, akármiként is legyenek jelképezve) véget nem érő küzdelemben állnak egymással, ezzel forgatják a világ kerekét, tartják mozgásban az Univerzumot. Az égtájak tehát a mindenség titkos mozgatóerői; nem véletlenül szelekként jelennek meg sok kultúrában, például a görögöknél (a szél- és esőistenek száma a négy világtáj révén négy, mint a görögöknél Boreasz, Zephürosz, Notosz és Eurosz, írja Várkonyi Nándor).
A forgás tengelyét egy szilárd pont, az ötödik égtáj alkotja, ami az ősi Kínában Taiyi, a Hatalmas Egy. Érdekes, hogy a Taiyi szó képe kiterjesztett karú, Da Vinci-féle pózban álló emberalakot ábrázol.

Lábjegyzetek