Over

Át (felette, 3 dimenziót leíró ívben). Ív-el szavunk állhat mögötte. A német über-rel összevetve már a BAR (atya) etimont fedné fel.
De magyarban is át az atya (ata) szavunkhoz tartozónak tűnik.

Alakilag hasonló az ófrancia uouvre = mű, munka szó, mely kb. Ő-Ver vagy Ó-Ver(ő), azaz a fényesen verő nap, mely ismét a BAR etimont idézi. Ezen ófr. szót oval és ure szónál is érintettük, de a latin opus = mű szóval egyeztethető inkább (lásd operate és opera).
Az across is át jelentésű, de 2 dimenziós síkon (keresztül) értve.

A Czuczor-Fogarasi szótár adata:

A fel szó rokon betűkben megvan a hellen uper, angolszász over, ofer, angol upper, over, dán, holland over, német ober, über, latin super, supra stb. szókban, (t. i. l és r is rokon betűk).

A Rajki András gót etimológia szöveggyűjteményének adataként Guda címnél szereplő gót ufargudja = főpap szó előrésze is ilyen.

A legegyszerűbb a német ober = felső értelméből kiindulni. Ó-Ber az Öreg Nap, mely magasan ragyog nagyon régóta. Lehet szó Ó-Per-ről, mint az Óperenciás tenger nevében, mely így az Ó isten Háza lenne, de mindenképpen a mennyre, a Tejút/tündér-honra vonatkozna.
Ború és bura címnél volt szó az égről (hangátvetés lenne csak itt?). Mivel az ég tojás alakú és a szóval azonos alakú oval címnél is tojásból való költésről volt szó, itt lehetne még keresni valamit.
Gondoltam, megnézem, lesz-e szó ég vagy menny jelentéssel ilyen alakú szó más nyelvekben és mit találtam: az "eredeti" keltának tartott walesi nyelvben wybr (w = u) = ég.

Nem elfelejtendő itt az obi-ugor Ob (Tejút)folyó neve, mely eredete AB = víz, folyó, mely ugye fent az égen is megvan. Ob-Er pedig már egészen hasonló a Habiru címnél is taglalt Szíriusz-nevekhez.

A hasonló hangalakú ábra címnél volt arról szó, hogy az ég, lég, köd, felhő és felső értelmek keverednek. Lám, a perzsa abr = felhő (= felső, hiszen a hímségnek a nőiséghez mért felsőségét is említi Steingass szótára) és még inkább az ott megadott szanszkrit abhra = felhő arra mutathat rá, hogy a felhőkben mindenféle állatalakot láttak, éppúgy, ahogy a Tejútanyának mindenféle állatalakot gondoltak (például lovat, mely hasonló módon épül fel egyes nyelvekben, lásd hab).

Ide tehető még Péterfai Jánostól:

A szláv Obr, Obor is Óriást jelent. A nevet sokan az avarokkal azonosítják, mások a kelta Ambrokkal. Mindkét név jól megfelel az Obr, Obor névnek. Az Obor, mint Avar, kétségtelenül magyar eredetű nép, az avarok, mint a zsuan-zsuan nép, igazi hunok, vagyis magyarok. Ők az igazi magyarok, akikhez képest az avarok álavarok, az ókori történészek szerint. Ha a szláv nyelvekben az Obr, Obor Óriás értelmű, ez csak azt jelentheti, hogy az avarok az Óriások népéből származnak, vagyis a magyar szupercivilizációból, amiben a csillagképek óriásoknak minősülnek.

Az Óriás mindig az égre vonatkozik, az óriások az égi Orion népe, a szkíták/csudák-magyarok.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a fentebbi árja szavak eredete egy: hogy lehet-e közvetlenül az avar népnevet (és annak égi eredét) megjelölni, ez nem jelenthető ki, azért sem, mert az oval eredete nem az.
Ezen szóalakokhoz hasonló a fentebb már említett Tejútfolyó Habiru Habur (más?)neve; lásd frissen írottakat ott.
Aztán ott van a Tejúttal (is) azonosított Óperenciás tenger neve, melyben szintén szerepel az ég fogalma. Az ebben szereplő Ó-Per viszont már egyezik az operate címnél taglalt latin szóformákkal is. A kapcsolat adott, már csak le kellene fejteni.

Ugyanakkor az Ophiuchus címnél taglalt Ophión/Ophis féle teremtésmonda (Eurünomé és Ophión kígyó nászának eredménye a vilagtojás) megléte azt mondatja velünk, hogy Ophis neve is egyezik ezen fenti szavakkal, kivált ovum-mal. Kiinduló lehet öv szavunk, mely átvezetne már a hab címnél említett tengert jelentő skandináv hav szó és Éva nevünk irányába is.

Hibernate címnél írottak alapján viszont az árja hyper, super, über és over a Nap téli állására utalhat: a téli napforduló után pedig elmozdul a holtpontról és a Nap delelő magassága emelkedik.
Nem mellékesen ilyenkor, karácsonykor a Tejút függőleges oszlopként, igazi eget-földet összekötő hídként, életfaként áll, kijelölve annak a fentnek az irányát, ahonnan a lelkek származnak és ahová isten(anyá)t képzelték. A karácsonyfa tetején, ne feledjük, Szíriuszt képzelték el.

Szumma szummárum, ahogy közben Ábrahám címnél is tárgyaltuk, a télen látható Orion-Habur (Eb-Úr) összefüggéseit kell itt látni. Avar, héber és a többi eredete is innek kerül ki.