Oak

Tölgyfa. Táltosok, druidák fája. A magyar tölgy inkább boncolgatható és hasonlítható tőgyhöz, amiből a táltost tápláló tej származik.
Az angol oak elődei a magyar OK, ég, egy, ág szavaink bármelyikére utalhatnak. Az Ok Péterfai János adata szerint Csillag.

A német Eiche és ófelnémet eih = tölgy Ygg nevével és egyértelműen ég szavunkkal azonosíthatók.
Az (elk címnél is említett) ónorvég eik egyszerre tölgyfa és fa jelentésű, de megtudjuk (ahogy druida címnél is szerepelt), hogy a görög nyelvben is drüsz egyszerre fa és tölgyfa (és Jankovics Marcell adata szerint fenyő is!); ezzel megkaptuk, hogy a tölgyfa a legfontosabb fa, a fák legszentebbike, királya.

Magyal címnél is lesz arról szó, melyik a legszentebb fa. Lásd még fa – szent fa.

Magyar Adorján...

...szól a szarvas agancsának tölgyfával való összevetéséről:

A magyaroknál párhuzamát találjuk a tölgyfa ágai és a közönséges szarvas agancsa ágasbogossága azonos vonalritmusában, amit népünk ma is ezen ágasbogas szavunkkal nevez meg, amivel azután egyeznek a magyar-kún ág, makk, makk-fa (tölgy-fa) valamint e szarvasfaj egykori ágos, ákos neve; emlékezünk pedig, hogy regös-énekeink a Csodaszarvas "ezer ágaboga"-ról szólanak.

Lásd erről Magyar Adorján Csodaszarvasának anyagát képekkel ágas-bogas. Egy képet ide is tehetünk:
assets/Oak_image1.png|invert_dark

Robert Graves The White Goddess című könyvében is megtalálható az összevetés:

From Sardinia comes a Bronze Age figurine of a man-stag with horns resembling the foliage of an oak, a short tail, an arrow in one hand and in the other a bow that has turned into a wriggling serpent.

Szardíniáról származik egy bronzkori ember-szarvas figura, amelynek szarvai egy tölgyfa lombozatára emlékeztetnek, rövid farka van, egyik kezében nyílvessző, a másikban pedig egy tekergő kígyóvá változott íj.

J. E. Cirlot Dictionary of Symbols című könyvében stag címnél írja:

Its symbolic meaning is linked with that of the Tree of Life, because of the resemblance of its antlers to branches.

Szimbolikus jelentése az élet fájához kapcsolódik, mivel agancsa hasonlít az ágakhoz.

Jankovics Marcell A fa mitológiája...

...című könyvének 189. oldalán is szól majd róla:

A világfát gyakran ábrázolják szarvassal, némelyik körül egész szarvasnyáj legelészik. A skandináv Yggdrasil lombját 4 rénszarvas harapdálja (a 4 égtáj képviseletében?), de a levelét eszi a Valhöll Walhalla] tetején állva a tölgyfaagancsú Eiktymir rénszarvas és Heidrun, a kiapadhatatlan tejű kecske. A szarvas, éppúgy mint a farkas vagy a kígyó azonosulhat a fával (l. "tölgyfaagancsú" Eiktymir).

Szántai Lajos és Pap Gábor is beszél az Íj és a Nyíl ösvényéről, arról, hogy a cél az agancsok által jelképezett szellemiség. Az agancs és a tölgyfa ágai (lásd még róla aranyág) analogikusan egymásnak megfeleltettek.
A szarvasagancs-tölgyfaág analógia előjött hart = szarvasbika címnél is, mivel a szó szinte azonos a baszk haritz, harizki = tölgy szóval.

A deer szó pedig az életfa tree szavával mutat ugyanilyen párhuzamot illetve azonosságot.

Jegyezzük meg a Turul és Csudaszarvas cím/alcímnél (perennial résznél) írottakat is:
Jankovics Marcell könyveinek adata szerint a (szibériai) evenkik nyelvén turu = világegyetem, valamint Föld és talaj jelentésű is (a két különbözőnek látszó jelentés a világmodell és Világhegy címnél írottak alapján nem zárja ki egymást). Turu lényegében tehát egyszerre Szarvas (vesd össze kaukázusi tur és tur, Tura = szarvasfiú), hiszen az a csillagos ég, azaz a világegyetem jelképe), és, mivel a szibériai (jakut) sámánfa (világfa) neve is turu, Tejút/(Tölgy)fa is (ahol a tölgy = tőgy = tud (a tudást az anyatejjel együtt kapjuk) = Teut = Tejút).
Ezen szavak lesznek tehát azok, melyek az indo-európai nyelvekben megjelennek.
(Tree és szarvas címnél is szerepelt.)

Az elmondottak alapján nagyon valószínű, az oak etimológiáját is figyelembe véve, hogy az angol tölgy ágas (ágos, ákos) szavunkról kapta nevét. Ennek megerősítéseként a türk karakalpak nyelvben is ag'ash = fa, illetve a török (tatár, türkmén) ağaç is ezt jelenti (nem akác szavunk keresendő benne).
Azt pedig láttuk, hogy a fa és a tölgy fogalmai egymással megfeleltek (egyes nyelveken a fa és tölgy ugyanazon szóalak).

Ugyanakkor szóba hozható még a Magyar Adorján által említett ÓG, mely a földbe vájt (és David Gordon White Dog-Man könyvének 176-177. oldalain található kínai adatai alapján bármely, nemcsak földbe vájt kialakítású) lak, ház füstkieresztő nyílásán kívül jelentenie kellett a Sarkcsillagot is, minthogy minden lak közepén életfa volt leszúrva (sátor merevítője is ez), és ez mutatott a Sarkcsillagra (lásd erről diagramot íj és a nyíl).

Nem Sarkcsillagot, de Medvét említ Richard H. Allen Star Names című könyvében, kinek forrása, Lockyer szerint, Āk = Szem nevű a Nagy Medve csillagkép alfája, Dubhe. Nem írja, milyen nyelven, de ÓK/ÓG szem jelentésével egyező. Péterfai János adata szerint az udmurt és komi oh = medve. Ez stimmel is. Nem vehette észre a csillagászati értelmet.

Párhuzamát is megtaláljuk a szónak:
Richard H. Allen Star Names című könyvében írja, hogy az észak-amerikai bennszülött indiánok hagyományaiban Ursa Maior neve Okuari és Paukunawa: mely nevek jelentése szintén medve. Ezen adat Isten címnél is szerepelt.

A Nagy Medvénél maradva, az ősi csillagkép-istent benne kereső...

Greg Rigby The God Secret...

...című könyvében a tölgyről szólva a fát is ezen csillagképben látja (valójában a Tejút maga a fa, ennek északi, égbe nyúló ágai lehetnének a cirkumpoláris csillagképek; nála a tölgyfa ága-bogaival hasonlítható szarvas szarv-as-ként "Horned One," míg amit a utána ír, azt is értem):

The representation of a tree can be located within the boundaries of the constellation of Ursa Major (Fig 37). Thus, as we have seen, whilst Ursa Major can be viewed as a cup, chariot, stag, swan, plough, throne etc., there is strong evidence to support the view that the full pattern of the constellation could also be perceived as "the tree."
On the basis of everything we have discovered thus far, this tree is located in "the house of God" and could actually be regarded as a representation of God himself. Since (apart from the base of the trunk) the tree in Fig 37 does not fall outside the boundaries of the constellation this could imply that Ursa Major in its entirety is the location of Paradise. If the constellation of Ursa Major is synonymous with the tree of knowledge then the tree is associated with The Horned One, Pluto and the Serpent that tempted Eve. At the same time it holds within its branches a selection of benevolent and divine personalities such as Adonis and Osiris. The Garden of Eden becomes therefore a place where good and evil, God and the Devil, Adonis and Beelzebub co-exist in a prolonged cycle of alternating dominance.

A fa ábrázolása az Ursa Major csillagkép határain belül található (37. ábra). Így, mint láttuk, míg az Ursa Major tekinthető kupának, szekérnek, szarvasnak, hattyúnak, szántónak, trónnak stb. is, erős bizonyítékok támasztják alá azt a nézetet, hogy a csillagkép teljes mintázata "faként" is felfogható.
Mindazok alapján, amit eddig felfedeztünk, ez a fa "Isten házában" található, és tulajdonképpen magának Istennek az ábrázolásának tekinthető. Mivel (a törzs tövétől eltekintve) a 37. ábrán látható fa nem esik ki a csillagkép határain kívülre, ez arra utalhat, hogy az Ursa Major a maga teljességében a Paradicsom helye. Ha az Ursa Major csillagkép a tudás fájának szinonimája, akkor a fa a Szarvassal, a Plútóval és az Évát megkísértő kígyóval hozható kapcsolatba. Ugyanakkor ágai között válogatott jóindulatú és isteni személyiségeket tart, mint például Adonisz és Ozirisz. Az Édenkert tehát olyan hellyé válik, ahol a jó és a rossz, Isten és az ördög, Adonisz és Belzebub egymás mellett élnek a váltakozó uralom hosszan tartó ciklusában.

(Az európai jávorszarvas neve angolul elk (Amerikában a fontos M-SZ vázzal moose).)

Jugular címnél előjött ág, jág valójában a Csudaszarvasra, annak (szellemi jobbulást is elősegítő; vö. görög ákosz = gyógyír) űzésére utal, és mivel a Csudaszarvast (Orion, valamint fiai) Hunor és Magor (Szíriusz és Solaris) kergeti az égen, ez hozza magával a korszakok váltakozását is.
Lényegében mondjuk ki: az AK, AG, IG, OG, OK mind az ég nevei és másrészt égi világítók, szemek nevei. Az égen van a Tejút is, mely tölgyfa alakot is ölt. A tölgyfa ágai, ahogy a Szarvas agancs-ágai pedig kinyúlnak a 12/14 állatövi csillagkép irányába, ahogy perennial és zodiac címnél szerepelt.
A vélhetően ágas szavunkból erődjei szanszkrit akasha = ég kapcsán lásd előbbi címnél.

A tölgy párja a bükkfa, szintén Világfa-jelkép. Ugyan Aczél József adata szerint az ógörögben fagosz = bükk(fa), ezt a szót ma már nem használja a görög, helyette az oξιά (oksziá) = bükkfa és ξύλο (kszúlo) és oξιάς (oksziász) = bükk(fa faanyaga) szavakat használja. Ezen szavak igen hasonlóak a tölgy angol nevéhez (Oxford nem rokonít), de a Péterfai János által elemzett Oxus névhez is.

A Falk Nóra által adatolt északi lapp oaksi = ág is tökéletesen megfelel mind a magyar, mind a taglalt angol szónak. Az északi lapp áksán = agancs(ozat), agancskorona jelentésű.

Az oxygen és oxymoron szavaknál is előjövő OK, OG etimonok kapcsán vetődött fel, hogy a bükk- és tölgyfákkal azonosuló világfák egyben világtengelyek is; így lehet, hogy axis = tengely (és a Hamlet malma és honey címnél előjövő perzsa ās, āsiyā = malom(kő)) szavak összefüggenek.
Előjött még oxter = hónalj jelentésű szónál is.
De ha már itt tartunk, az okád, valamint Csudaszarvas és zodiac címnél is előjövő asztrális ökör Ök-Őr (Ég/Tűz-Őr) vagy Ő-Kör (Örök/Isten Köre) felbontásban való értelmezése alapján, az ökör a cirkumpoláris csillagok hajtására vonatkozhat; lásd arctic, Arcturus, stb. Ezen nevek mind hasonlóak, és akkor még nem beszéltünk ocsúdik = ébred szavunkról.

Egy távolabbi hasonlítási kísérlet lehet őz = ős szavunk, de MA megoldása a helyes. (Ez itt ilyenkor már csak játék a szavakkal, és azért kerülnek ide, mert valamikor átolvasva új gondolatokat ébreszthetnek más témákkal (való kapcsolódás) irányában.)

Lásd még a Tejút-tölggyel azonosuló Csudaszarvasünő agancsaival kapcsolatba hozható Tejút-ágas (villa) szerű képződmény magyar térrendezésben való megjelenése kapcsán gable, valamint szintén Magyar Adorján adatait, rajzait axis és toll címnél.
De ha már axis, nem lehet, hogy ez is ágas, ákos szavunk, ahogy a Tejút-folyó Oxus is innen vehette nevét? A fentebbi görög szavak is mind ide tartoznak, ehhez a képhez.

A lengyel Alexandra-Dorothea információja szerint:

In Slavic/Polish mythology the deer is often associated with the tree of life (oak).
Deer's antlers were considered to be the symbol of fertility.

A szláv/lengyel mitológiában a szarvast gyakran az élet fájával (tölgy) hozzák kapcsolatba.
A szarvas agancsát a termékenység szimbólumának tartották.

In Poland there is legend about the golden deer but it is considered a fairy tale for children. And Ancient Slavs in Poland were worshipping the holy oak.
It had spiritual meaning for them...they loved nature generally.
[...]
Ancient Slavs in Poland, for example, were worshiping oaks, the holy oaks, the mighty oaks. The cult of trees was always very strong here. In modern times it is enclosed in the notion of protection and preservation of nature and its habitats, forests, woodlands, tree; in fact only Slavic languages differentiate between the various types of woodland, depending on the type of the tree or the species of trees...
Even in the past Polish kings imposed laws of non-killing important animals or trees from certain parts of the Polish forests; doing so was punishable even by death and it was not important who you were, a magnate, a noble or a peasant. In fact the only surviving primeval forest in Europe is in Poland with its largest European mammal, the European bison = żubr.

Lengyelországban létezik egy legenda az aranyszarvasról, de ez egy gyerekeknek szóló mese. Az ősi lengyelországi szlávok pedig a szent tölgyet imádták.
Spirituális jelentése volt számukra...általában szerették a természetet.
[...]
Az ősi szlávok Lengyelországban például imádták a tölgyeket, a szent tölgyeket, a hatalmas tölgyeket. A fák kultusza itt mindig is nagyon erős volt. A modern korban a természet és élőhelyei, az erdők, erdőségek, fák védelmének és megőrzésének fogalmába burkolózik; tulajdonképpen csak a szláv nyelvek tesznek különbséget a különböző erdőtípusok között, a fafajok vagy fafajok típusától függően...
A lengyel királyok már a múltban is törvényeket hoztak arról, hogy a lengyel erdők bizonyos részein nem szabad fontos állatokat vagy fákat megölni; ha valaki ezt megteszi, akár halállal is büntethető, és nem volt fontos, hogy ki volt az illető, mágnás, nemes vagy paraszt. Valójában Európa egyetlen fennmaradt őserdeje Lengyelországban található, a legnagyobb európai emlősállattal, az európai bölénnyel (żubr).
^2fbe87