Négyzet

Molnár V. József Világ-Virág című könyvének 13. oldalán azzal kezdi, hogy a vizsgált műveltségek embere a természetet (népünknél a Mindenséget) egységként éli át, s önmagát az egység szerves részének tekinti. Jeleinek bemutatását tehát az egység, a teljesség megidézőivel, a körrel és a négyzettel kezdi, a 14. oldalon éppen a négyzet alaposztásával.

A Molnár V. József által kereszt bevezetőjében taglaltak szerint (miszerint a kereszt jelkép kiindulója a négyzet és nem a kör) és a szakrális geometria címnél taglaltak szerint a felülnézeti világmodellben a négyzetbe rajzolt X adja ki a 3D-ben a gúlát, piramist, mely felfelé állóként az isteni szféra (lefelé állóként az alvilágé). A gúla azaz a Világhegy középpontjából képzeletben felfelé húzott egyenes a Világtengely, mely TAT, azaz TÁT-ja a Sarkcsillag (a tengely pedig TAT-dzsed). Ha felmennénk a Sarkcsillagra és onnan néznénk le, akkor a négyzetet és az X-keresztet látnánk kicsiben. Ez a kereszt-középpont egyszer AN, ÁN (Anu) istennel (és lakóhelyével) azonosított (hely), másszor a Föld, mely a geocentrikus világkép szerint is középen volt elképzelve, nem butaságból.

Sípos Erzsébet az Ősi Gyökér 2006/2. sz. megjelent aranymetszésről szóló cikkében elhangzik, hogy a kör égi, a négyzet földi jelkép.
Ugyanezt leírta Jankovics Marcell négyszögletes Föld címnél:

Az eget egyetemes ősi felfogás szerint a kör jelével szimbolizálták, a földet négyzettel. Az égi körnek a földi négyszög felel meg – az isteni szándék emberi megvalósítása a kör négyszögesítése.

Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvének 149. oldalától bőségesen szól a négyzetről és négyszögletességről, jelképiségéről.

A mellékelt kép Molnár V. József Világ-Virág című könyvéből való, de nem találom a hozzá való szöveget. Mint kiderül, George Mitchell The Hindu Temple című könyvében szerepel és Purusha istenséget ábrázolja.

Hasonló a Vitruvius-emberhez, de ami itt érdekes, hogy az ülő (az ülő isten mindig az örökkévalóságra utal) pozícióban ábrázolt alak tényleg éppen egy négyzetbe foglalható.

• Ha már Vitruvius, ahogy fő címnél is írtuk, hogy az ötágú csillagra emlékeztető ábrázolásban az ötödiknek, a fentinek számolandó a fej. A fő pedig nemcsak a PA, hanem a FU etimonnal is megfeleltethető.

Bobula Ida The Great Stag című dolgozatában írja, hogy Enki-Ea jele a négyzet volt.
Négyzetrácsról lásd rács és például szita.
Hamlet malma címnél is volt szó a négyzetről. Négy címnél is szóba került Hamlet malma.

Zobor László Az ősminták ereje...

...című értekezésének anyaga teljesebb változatában symbol címnél szerepelt. Ami ide vonatkozó:

A négyzet
Fogság, börtön, korlátozás, megmerevedés. Klauzúra, az időben korlátozott tér jele. Az élettel ellentétes, de az élet számára mégis szükséges állapot jele. Térbezárt idő, karma, a négy elem fogsága.

A négy térfél – statikus

Valaminek a térbeli elhelyezkedéséből következtethetünk energiahelyzetére. Osszuk fel a kihatárolt teret négy részre. Ennek jelzésére legkifejezőbb a négyzetbe rajzolt kereszt.
Nézzük végig oldalanként a jelentésüket. Mit szimbolizálnak a térfelek?
Alsó rész:
Ösztönélet
Szexuális, indulati sík
Tudatalatti
Keletkezés
Szaporodás
Súlyos betegség
Föld, mag, pete
Bázis, szakadék
Halál, baleset
Eleme: Föld
Anyag
Színe: fekete, barna

Bal oldali rész:
Gátlás, akadály
Ellenség, titok
Fogyatékosság
Szégyellt emlék
Jellemhiba
Ego, önkép
Rejtett dolgok
Éjszaka, álarc
Félelem, rosszindulat
Karma, klauzúra
Rombolás, lebontás
Elemek: Föld, Víz
Színe: sötét színek, feketéig

Felső rész:
A filozófia, a művészet, és a tudomány szintézise
Értelem
Szellem
Intelligencia
Idea, fantázia
Intuíció
Isteneszme
Prófétizmus
Tisztánlátás
Etika, filozófia, misztika
Tudomány, humanitás
Szellemi szabadság
Eleme: Tűz, Levegő
Színe: napsárga, világoskék, világoszöld, ibolyalila

Jobb oldali rész:
Élettől duzzadó erő
Lendület, tempó támadókedv, külvilág
Siker, alkalmazkodás
Művészetek
Tanulékonyság
Találékonyság
Mozgékonyság
Építés, együttműködésre való törekvés