Nyelvújítás

Magyar Adorján írja:

Agancs szavunkat ma nyelvújításbeli műszónak tartják. Tény azonban, hogy számos nyelvújításkorinak vélt szóról utóbb kiderült, hogy azokat Kazinczyék csak a régi nyelvből újították föl.

Az igazán tanulságos dolgokat felsorakoztató ...

Arató István A világ nyelve...

...című az Ősi Gyökér 2010/4. sz. megjelent cikkében írja:

A TESZ-szótár többször is arról beszél, hogy ezt vagy azt a szót Kazinczy terjesztette el. Nos,
1. A magyar nyelvű elemi iskolát csak 1868-tól tették kötelezővé. A latin betűs olvasás- és írástudatlanság szinte általános volt Kazinczy (1759-1831) idejében.
2. Épp azért tudott a nyelv fennmaradni, mert a földműves nép ezer dolga mellett nem volt ideje – az előbbi miatt módja sem – megtudni, hogy "ő tulajdonképpen rosszul tudja". S, hogy az íróasztal mellettiek "tudják jól". Szerencsére a paraszt úgy adta tovább fiának, ahogy az édesanyjától, édesapjától hallotta.
Egész egyszerűen nem tudta, nem tudhatta Kazinczy elterjeszteni a nyomorgatott, elfoglalt parasztság körében. Ugyanis könyv, újság (röpülő lap, futó könyv – "king pao") csak igen kevés volt Kazinczy idejében. Az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó 1780. jan. 1-én jelent meg. 1800-ig csak néhány újságot alapítottak, s közülük csak kettő lépett be a XIX. századba! Azaz, Kazinczy idejében lényegében még nem létezett tömegkommunikáció. Írásait csak írótársai és a nemesség ez iránt érdeklődő része olvasta, olvashatta.
Adalékul Kazinczyhoz a Révai-lexikonból:
Reformjában volt egyoldalúság és túlzás: ... nyelvben és stílusban sok idegenszerűséget honosított meg; nem becsülte meg eléggé a régi magyar hagyományokat; lenézte költészetünk népies elemeit. E túlzások ellen már életében föltámadt a reakció, s későbbi nagy íróink szerencsés tapintata következtében Kazinczy reformmozgalmának káros hatását mind teljesebben kiküszöbölte – az eredeti szövegben: "kiforrta" – az irodalom.