Nyelvújítás
Magyar Adorján írja:
Agancs szavunkat ma nyelvújításbeli műszónak tartják. Tény azonban, hogy számos nyelvújításkorinak vélt szóról utóbb kiderült, hogy azokat Kazinczyék csak a régi nyelvből újították föl.
- Gárdonyi Géza címhez is betéve.
Magyarul így! című, magyar nyelvet és szavakat taglaló könyvében foglakozik nyelvújított szavainkkal. Azzal viszont nem mindenhol kell írásában egyetérteni, hogy melyik szó nyelvújított vagy sem.
Dr. Gyárfás Ágnes ezen előadásában úgy szól a nyelvújításról, új szavak létrejötte kapcsán, mint valami jó, pozitív dologról, mondván, hogy ősi gyököket társítva össze hoztak létre új szavakat.
Nos, valójában a magyar nyelv alkalmas új szavak létrehozására, ez igaz.
Az igazán tanulságos dolgokat felsorakoztató ...
Arató István A világ nyelve...
...című az Ősi Gyökér 2010/4. sz. megjelent cikkében írja:
A TESZ-szótár többször is arról beszél, hogy ezt vagy azt a szót Kazinczy terjesztette el. Nos,
1. A magyar nyelvű elemi iskolát csak 1868-tól tették kötelezővé. A latin betűs olvasás- és írástudatlanság szinte általános volt Kazinczy (1759-1831) idejében.
2. Épp azért tudott a nyelv fennmaradni, mert a földműves nép ezer dolga mellett nem volt ideje – az előbbi miatt módja sem – megtudni, hogy "ő tulajdonképpen rosszul tudja". S, hogy az íróasztal mellettiek "tudják jól". Szerencsére a paraszt úgy adta tovább fiának, ahogy az édesanyjától, édesapjától hallotta.
Egész egyszerűen nem tudta, nem tudhatta Kazinczy elterjeszteni a nyomorgatott, elfoglalt parasztság körében. Ugyanis könyv, újság (röpülő lap, futó könyv – "king pao") csak igen kevés volt Kazinczy idejében. Az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó 1780. jan. 1-én jelent meg. 1800-ig csak néhány újságot alapítottak, s közülük csak kettő lépett be a XIX. századba! Azaz, Kazinczy idejében lényegében még nem létezett tömegkommunikáció. Írásait csak írótársai és a nemesség ez iránt érdeklődő része olvasta, olvashatta.
Adalékul Kazinczyhoz a Révai-lexikonból:
Reformjában volt egyoldalúság és túlzás: ... nyelvben és stílusban sok idegenszerűséget honosított meg; nem becsülte meg eléggé a régi magyar hagyományokat; lenézte költészetünk népies elemeit. E túlzások ellen már életében föltámadt a reakció, s későbbi nagy íróink szerencsés tapintata következtében Kazinczy reformmozgalmának káros hatását mind teljesebben kiküszöbölte – az eredeti szövegben: "kiforrta" – az irodalom.