Nowruz

A perzsa újév napja, mely a tavaszi napéjegyenlőség napjával egyezik (északi féltekén). Now tagja nyilvánvalóan Nap szavunk (ahogy new szó is), ahogy a Ruz (lásd rusz) is Napot jelent.

A tavasz az újjászületés időszaka. Iránban és másutt is az év kezdete, Nowruz március 20./21.-ére esik. (Ha már Irán, a perzsa tavalod = születés is a távolodás és tavasz ideáját hordozhatja magában.)

Oláh Imre Ősi jelképiség...

... című, az Ősi Gyökér 2011/4. számában megjelent cikkében írja:

A legfontosabb kozmogónikus rítus szertartása, a világ megújulásának ünnepe, az újév napján történt. A méd-perzsa naroúz, a világ és az ember teremtésének ünnepe volt. Az újév első napján – al Biruni szerint – a teremtés újraébredését ünnepelték. Firdauszi így emlékszik vissza: "...Dzsamsed drága ékkövekből egy fénytrónt csináltatott magának, melyet a dévek az ég magasságáig emeltek, (...) Ezt a napot az emberek narouz-nak nevezték el. Ez lett az újév első napja,... A hatalmasok ekkor fényes nagy öröminnepet ültek, hangos dáridózás közt vígan ettek, ittak s énekeltek". (vö. Sáhnáme) Azonban a narouz, vagy "narews" (Kassai kódex) ünnepe, jóval megelőzi a perzsákat hiszen az még az adzsemi királyok idejéből való. Azóta is minden méd-perzsa uralkodó ama régi-szép idő: az aranykor visszaállításán fáradozott.

Lásd még tavaszi évkezdés, ahol szerepelt az is, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napja Európában is volt évkezdő: március 25, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a középkorban évkezdő nap is volt, írja Jankovics Marcell is.

Nowruz szóba került közben Szada-ünnep és Yalda címnél is.

A zoroasztriánus Nowruz-nak megfelelő ünnep volt a Folyamközben az Akitu fesztivál ideje.