Naptár

Jankovics Marcell A Nap könyve...

...című könyvének adatsora következzen a különböző kultúrák naptári rendszereiről szót ejtve:

Naptárunk hármas alapja a Föld tengelyforgása (nap), a Hold Föld körüli keringése (hónap) és a Föld Nap körüli keringése (év). A régiek – láttuk – más kozmikus ciklusokat is beépítettek naptáraikba; a napévvel, holdváltozással valóságosan vagy számszerűleg összehangolható időegységeket (Nap-Hold-Vénusz ciklus, Jupiter-év [12 év; lásd róla kínai asztronómia], Szaturnusz-év [30 év]). Más, ma már nehezen értelmezhető időegységekkel is számoltak, amilyen a bibliai jóbelév [lásd jubilee], a Bibliában szintén gyakran emlegetett negyven nap illetve negyven év, a 260 napos maja "év", vagy a 60 esztendős kínai naptári ciklus és – hogy ismerős talajra lépjünk – a mi hétszámításunk, aminek nem sok köze van sem a nap-, sem a holdjáráshoz.

Magyar Adorján írja:

De nem mindenütt és nem minden kapuszárnyon volt a fölkelő Nap ábrázolata régen sem, hanem volt és van sok olyan is amelyen bár a kapuszárny alsóbb része deszkából készült, fölső része azonban függőlegesen álló lécekből van. Mivel népünk Erdélyben a léceket "levelek"-nek nevezi, ott az ilyen kapuszárny is tehát: "leveles kapuszárny". Legújabban, a mai világ szellemi hanyatlása és a nép általános elszegényesedése folytán a legtöbb kapuszárny már csak egyszerűen, minden ízlés és szépség nélkül összeszögezett deszkából való, a leveles kapuszárny azonban szintén ősrégi eredetű, ugyanúgy mint a fölkelő Napos is, csakhogy a leveles régen nem a Nappal hanem a Holddal van, azaz helyesebben csak volt, összefüggésben, valamint volt még egy ma már feledésbe ment gyakorlati célja is, holott ma ennek már csak elhomályosult emlékezete él még. A lécek ugyanis holdnaptárat is képeztek. Egy holdnap (egy holdnyi nap) azaz egy hónap, a holdnaptárak szerint 28 napból áll, vagyis négy hétből. Ennek megfelelőleg a nagykapuk szárnyán mindig pontosan 28 függőleges léc volt (ma, az értelem feledésbe menése után, hol több, hol kevesebb van). Középen volt a legmagasabb léc, amely a többinél szélesebb is volt és amely fönt a teliholdat jelentő kerek korongocskában végződött. Ettől jobbra és balra állottak a keskenyebb lécek, amelyek hegye kicsi holdkaraj alakúra volt – és van sokszor még ma is – faragva. Ezek jobbról balra haladva, ugyanúgy ahogy a régi magyar rovásírás sorai is haladnak: a növekvő Holdat jelentették: középen volt a telihold, ettől tovább balra a fogyó Hold. A három középső léc azon három napot jelentette amelyeken a Hold teljes illetve majdnem teljes. Ezzel ellentétben a kapuszárny egyik szélén két léc volt amelyekre hold-sarló nem volt faragva (a másikon egy, s ezek meg azon három napot, helyesebben: azon három éjszakát, jelentették amelyeken a Hold nem látható). Ezen naptárat csakis jobbról balra lehetett olvasni, úgy mint a rovásírást, aminek oka azonban az volt hogy csak így következhetett ábrázolaton újhold után telihold és telihold után fogyó: vagyis úgy mint a valóságban. De természetesen e hold-naptár csak úgy szolgálhatott ha azon minden elmúlott éjszakát meg is jelölték, amit a házigazda úgy tett, hogy minden nap egy-egy rovátkát vágott az egyik holdas léc egyik szélére, a következő nap a jobbról balra következő lécre ugyanúgy. Ennek felel meg az, hogy ma is naptárainkon az elmúlott napokat ceruzával avagy tollal töröljük. Minden hetedik napot, azaz a vasárnapokat, kissé nagyobb rovátkával jelölte. Négy hét képez egy holdnapot (hónapot), mivel 4 X 7 = 28. Innen származott azután a hetes szám kultusza. Ha így a lécek egyik oldala tele lett, akkor a jegyzést a lécek másik oldalán folytatta, ha meg a lécek itt is tele lettek, akkor a dolgot újra kezdte, fönt, a lécek egyik szélén de úgy hogy a már meglévő rovátkák mellé tett egy jelecskét, majd ha az összes lécek ezzel is megtellettek, akkor ugyanoda ahova eddig, amellé másik jelecskét tett, és így tovább, úgyhogy ilyenképpen a lécek akár 50-60 évig is szolgálhattak naptárul, ami után azok amúgy is korhadozván, újakkal cseréltettek föl. E holdnaptár előnye az is volt, hogy rajta mindig előre ki lehetett számítani hogy valamely bizonyos nap avagy ünnep hány nap múlva lesz avagy hány nappal ezelőtt volt. Ugyanígy az évfordulókat is számon lehetett tartani. Vagyis innen származik a latin lunarum = naptár szó is, mivel luna = Hold. Mai naptár szavunk egészen új műszó de a kereszténység előtt bizonyára volt ehelyett magyar szavunk is. Lássad a rajzon 6 alatt ezen jelecskéket: +, v. Vagyis: ilyen jelecskékkel jelölhették meg a "jeles napokat", azaz ünnepeket, évfordulókat stb. Természetesen e naptárat a kapuszárny belső, azaz udvar felőli oldalán vezették, hogy a házbeliek szeme előtt legyen és tájékoztatásukra szolgálhasson.

Magyar Adorján Kérdések...

...című könyvében egy pontosított véleményt oszt meg (miután a német runa rovás titok rejtély, rejtelem szekunder jelentéséről szólt):

Mindnyájan ismerjük azon szólást, hogy "érti a csíziót", amivel azt akarjuk mondani, hogy az illető igen értelmes, sőt ravasz, s az éppen szóban lévő dologhoz igen jól ért. Miután pedig latinul cidere, cisio = róni, metszeni, rovás, világos, hogy e mondásunk is a régi adó, adósság és naptár-rovásokkal függ össze.

Lásd még kínai naptár, maja naptár, calendar, latin hónapok, valamintFéran naptár, Gergely-naptár, stb.

Parasztnaptár

Jankovics Marcell A Nap könyvében szól arról, hogy a katolikus naptárunkat megelőzte a parasztnaptár.
Paraszt címnél pedig arról volt szó, hogy a paraszt ezt a naptárat maga is megcsinálhatta a szakrális király (rendelkezése) híján.

Kandra Kabos Magyar Mythologia...

...című könyvében is lám arról szól, hogy saját készítésű botnaptárak léteztek:

Nincsen benne kétség, hogy az ősvallás korának is megvolt a maga "rovásos“ naptára, melyet akkor ki-ki maga készített. És készíthetett, mert az egyedül csak abból állt, hogy vett egy botot, azt 13 oldalúra faragta, minden oldalra egy-egy hónapnak a jegyét rótta vagy festette rá. A 13 oldalt külön-külön 28 részre vagyis napra osztotta; minden hétnél kitüntette a hét egyes napjait és az évet egy nappal később kezdvén számlálni a 7. 14. 21. 28. napokra eső holdváltozat idejét kimutatta.

Arról másutt is volt szó, hogy a katolikus szentek neveit felvonultató naptár eredetije is népi paraszt-kalendárium volt.

Hasonló szó a sumér namtar.