Napjelkép

Imitt-amott már esett szó napjelképekről, például ilyen a tükör, kenyér, szekér, pénz, virág, mindenféle kerek gyümölcs és bogyóféle, továbbá a hordó, üst, stb. Az alábbiakban...

Jankovics Marcell A Nap könyve...

...című könyvének adatsora következzen:

A koronázási dombra lóháton felkaptató magyar uralkodók, a trónhoz vezető lépcsőkön fellépdelő királyok a pályája csúcsára hágó Napot utánozzák. Nagy Károlynak a bibliai Salamonhoz hasonlóan hét lépcsős trónusa volt, mivel mindketten úgy hitték, hogy a "hetedik mennyország" a Nap szférája.
Nemcsak a trón napjelkép, a királyi (főpapi) hatalom minden külső jele az. Nap-, ritkábban Hold-illetve égszimbólum volt mindenütt a korona (tiara, koszorú), akár tollból [napsugárszimbólum], akár aranyból készült, akár sámán, akár király (főpap) hordta. Abroncsa a Nap korongját, vagy – pántjaival együtt – az égi "pántokat", ágai vagy pártája a napsugarakat jelképezték. A "szabványos" korona a napistenek sugaras fejékének mintájára készült, de a rendhagyó koronák is jelzik, viselőik kinek a nevében uralkodnak. A mezopotámiai, biblia királyok koronáján bikaszarvak jelképezik a napsugarakat. Mózes "fényszarvait" (az ószövetségi héber nyelv a kifejezést: "Isten fölemeli felkentjének szarvát" a 'megerősíti királyságát' értelemben használja: 1. Sám 2,10.) –, az iráni sahok diadémját a napkorong és a holdsarló ékesíti, a liliomos vagy keresztes középkori koronák pedig ugyanazt az eszmeiséget fejezik ki, mint a sugaras fejékek.
A szent lándzsa, mely a középkori Nyugat-Európában a legfőbb hatalmi jelvény volt, a kelta-germán ég- és napistenek mitikus fegyvere után készült, (német mintára a mi István királyunké is), s amikor az újdonsült magyar király a koronázási dombon négy felé vágott a kardjával – ahogy az egyiptomi fáraó vagy a kínai császár az égtájak felé nyillazott –, bizton hitte, "Isten kardjá"-t, a Nap megacélosodott arany sugarát markolja. (A szertartási fegyverek, amilyen a magyar királyok buzogány ősjogara például, többnyire aranyból készültek és harcra teljesen alkalmatlanok voltak.)
A királyi fegyverzet többi darabját is áthatja a napszimbolika. Hadvezérek, fejedelmek páncéljait – eredetileg talán királyi kiváltságként – a Nap, Hold és a csillagok képmása díszítette, a Napé rendszerint a mellrészen, a szívtájékon, nyilván óvó-védő célzattal, hogy a Nap uralma alá tartozó, legfontosabb szerv felől a ráirányzott szúrást, nyilat eltérítse (elterjedt felfogás szerint a Napra fegyvert emelni a legnagyobb bűnök egyike volt).
A királyi (főpapi) palást is égszimbólum. Szent István sógorának, II. (Szent) Henrik német-római császárnak a palástján csillagképek láthatók, Szent Istvánén, mely eredetileg püspöki casula volt, a mennyek hierarchiái; a kínai császári öltözéken a sárkány – aminek a képét csak a Menny Fia és utódai viselhették, lévén az Ég és az Égtől való császári hatalom heraldikus jelképe – mint a Nap és a nép oltalmazója együtt szerepel a Nappal és más égitest-ábrázolásokkal. Égi jeleket visel köpenyén a szibériai sámán is; csillagképek és a Tejút állati, növényi szimbólumait, égitesteket jelképező tükröket. [A tükör is Napjelkép.]
A királyi fegyverek "polgári" megfelelője a jogar, mely nevével is a jog legfőbb védelmezőjétől, a Naptól, keresztény felfogás szerint Istentől nyert bírói főhatalmat jelképezi. A jogar olykor az igazságra esküvő kézben végződik, mintegy meghosszabbítva a király igazságosztó kezét (mint mondták: "messzire elér a mennyei igazságszolgáltatás keze"; sokhelyütt a Nap sugarait hosszú karoknak képzelték). A fegyver is a kéz, kar meghosszabbítása; kard szavunk például a kar szóból képződik (vö. ang. arm, "kar", "fegyver").
Égszimbólum volt az országalma arany gömbje, mely jelképezhette a Földet, a Világot – a középkori ábrázolásokon az országalmán láthatók a kozmosz "pántjai" – és magát a Napot is. Volt még egy, rendszerint királyi kiváltságnak számító jogkör, aminek szembeszökő a szoláris szimbolikája, ez pedig a pénzverés joga. A pénzérmék szinte kivétel nélkül kerekek voltak, s az értékesebbje aranyból készült, "vert, tömör, színarany"-ból, ezt jelenti a lat. solidus (a Sol, "Nap" szóból). Solidusnak hívták Nagy Konstantin császár arany pénzét. Ez a pénzfajta a korai középkorban egész Európában elterjedt. Szent István is veretett "nappénzeket". (Újabb időkből is ismerünk "nappénzt", a perui sol ilyen.) Az arany (ezüst, réz, bronz) érmékre az uralkodók képmását, a királyság szimbólumait és Európában a kereszt jelét verték.

Napszimbólum még a növény termése, mint például búza, rozs (ezért is Napnevek alkotják). Napszimbólum a sztúpa. Továbbá szalma (vesd össze szellem), toll, stb.
A Nap kerek. Minden kerek forma, ami felfogható szimbólumnak, vagy jel kiindulási alapja lehet (kinyílt virág tányérja, gömbölyű gyümölcs, kerek arc, tenyér, tányér, hordó, vödör, pajzs, kerék és millió más), kapcsolatba hozható vele.
Félig-meddig tréfás metaforákban, találós kérdésekben a Nap bármilyen kerek tárgy képében megjelenhet. Lehet koszorú, diszkosz (disc), tányér, tepsi, tál, serpenyő (amiben sül éppen valami; lásd angol pan), kút-vödör, (zsíros, vajas, mézes) bödön, (boros) kupa, lepény [lásd kenyér, LEB és loaf], labda, gombolyag ball Bál nyomán], dinnye, tök, (piros, arany) kerek gyümölcs.