NU

Péterfai János írja:

Du a Nap neve. Du-Na szavunk egyszerűen a Nap-Háza. Dana szavunk Da földanya istennő Háza. Tánc esetén a földön dübörgünk, egyes táncfélék esetén, és Danászunk hozzá. Kelta testvér Danu istennőjének neve magyar eredetű, Da a Földanya, Nu a Nő, Danu tehát Föld-Nő, vagyis Földanya.

• Péterfai János Nut nevének elemzésekor is kimondja, hogy – ahogy alant is szerepel – a Nu = Nő.

NO, azaz hímségi nő, növekszik értelme is van, melyet kifejezni látszik a latin nuere = megmozdul, biccent ige is (lásd nod, node, nutation szavaknál).
Varga Zsigmond Az ősmagyar mitológia című könyvének adata szerint a sumér nu, na, nam és bara tagadó szócskák. Ezek közül a nu és nam formák az egyszerű tagadást, a bara és a na pedig inkább a tiltást fejezik ki.
Másutt nála még nu = nincsen, mint a kur-nu-gi alvilágnévben.
Lásd még hasonló tagadó MA.

Nox, necere, nix és társairól volt szó másutt. Night, nyugat, stb.
Lásd még NO, NÓN és NUN.

Nu sumér/szumér jelentései

NUM címnél láttuk a NU = nemz, gyárt jelentést, de, ahogy fentebb is láttuk, NU = ne! jelentéssel is áll.
Ami érdekes, hogy előbbi hímségi, míg utóbbi nőiségi, hiszen a NU = Nő. Ez azért is lehet, mert a kétféle NU jin és Jang-ként találkoznak és éppen ott, ahol NUM címnél az Íj csillagkép helye kapcsán erről volt szó.
Hasonló esetet láttunk a Kan/Kán szavak kapcsán gene címnél; a szülő (ma is) lehet anya és apa.

Nu óegyiptomi jelentése

Nyilván nőre utal, hiszen Nut nevének alkotója is; a t a névben nőnemet jelölő végződés.
Gardiner W24-es, négy címnél látott hieroglifája egy edény, ami alkalmas jele a nőnek.

Nu nép

Kovács Sándor Tudomásod van-e a dolgokról vagy nincs...

...című az Ősi Gyökér 2019-20/1-4. sz. megjelent cikkében említi a – talán Mu népével azonosítható? – eleddig általam nem ismert Ea címnél az istennév miatt taglalt Nu nevet:

Már a prehisztorikus korban az ember számára kiemelt fontosságúnak vélték, s mint ilyet szentnek tartották, sőt idővel deifikálták a tudást az ősi Kelet tengerjáró népei. Ennek birtokában – a tengeri és égi jelek alapján navigálva – a neolitikum idején immáron képesek voltak leküzdeni több ezer kilométeres földrajzi távolságokat, illetve "bekalandozni" az óceánok és tengerek partvidékeit. Közöttük hangúlyozottan említendő a kelet-kínai-tengeri nu hajós nép, mely az emberi civilizáció hajnalán – a természetből merített és spekulatív úton továbbgondolt jelentős tudásmennyiséget szóbeli hagyomány útján megőrizve, illetőleg felhalmozva – az ősi ausztronéz nyelvű kultúra hatékony terjesztője lett a Sárga-folyó, az Indus-völgy, a Folyamköz, valamint a Nílus-part területén. A "nyugati" féltekén mintegy hatezer évvel ezelőtt véghezvitt "kultúrmissziója" legfőképp a kora ókori Mezopotámiában és Egyiptomban tett szert különleges jelentőségre.
Felfogásuk szerint a tudás annak birtoklóját isteni képességgel ruházza fel. Éppezért nem tekinthető véletlennek, hogy – az ősi mítoszok szerint – az ókori istenek közül elsőként a nu "bölcsességisten" Ia [cf. szubir dingirJA] avagy talán ismertebb szubir nevén Enki [dingirEN.KI], [...]

Kérdés: ez nem az a nép lenne, mely Bakos Attila könyvében is taglalásra került? A maya címnél is taglalt atlantisziak?